Az utolsó friss adatok alapján Magyarországon a légiforgalmi irányító szakma volt a legjobban fizetett, átlagosan bruttó 1 974 664 forintot kerestek havonta 2020-ban. Meglepő lehet, hogy ehhez a hivatáshoz tulajdonképpen nem szükséges előzetesen diploma, egy tanfolyamot kell előtte elvégezni - illetve átesni a kiválasztási folyamaton. Nem elég ugyanis az előzetes feltételeknek megfelelni - amelyek között csak középfokú végzettség szerepel - hanem teszteken és vizsgálatokon is jól kell teljesíteni. Ezután viszont "egyenes út vezet" az álomfizetésig. Már 30 éves kor alatt átlagosan 680 986 forintos fizetéssel lehet számolni, 50 felett pedig már 3 038 494 forintos átlagfizetést rögzítettek a statisztikák. Elképesztő: 1,5 milliót is kereshetnek a minisztériumi dolgozók - Blikk. A második és harmadik helyen a legjobban fizetett foglalkozások rangsorában a törvényhozó, miniszter, államtitkár és a sportoló szerepelnek. Az, hogy valaki törvényhozó, miniszter, vagy államtitkár legyen, nem is elsősorban a tanulmányokon, hanem a politikai pálya alakulásán, kinevezéseken is múlik.
Lázár ezenkívül most került be a Vidékfejlesztési Kormánybizottságba Orbán Viktor, Nagy István miniszter, Navracsics Tibor és Stumpf István mellé. Lázár János egyébként a nemdohányzók védelméért felelős miniszterelnöki biztosként került újból Orbán Viktor közelébe a 2018-as bukása után. Stumpfról már írtunk, a volt uniós biztos és miniszter Navracsics Tibor az Európa Kulturális Fővárosa 2023-ért (ami Veszprém lesz) felel, ezenkívül az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosává is kinevezték. Hasonló feladatot végez Északkelet-Magyarországon kormánybiztosként Palkovics László miniszter is, aki mindezek mellett még felel a debreceni autóipari központért, és a Budapest–Belgrád vasútvonalért is. Két volt minisztert, Seszták Miklóst és Fazekas Sándort sem hagyták az út szélén: előbbi a Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programok és összehangolt fejlesztési feladataiért, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felel, utóbbi pedig a zsebszerződések visszaszorítását célzó szabályozás eredményeit vizsgálja államtitkári fizetésért.
Viszont a politikai pályá nak alapvetően nem követelménye a felsőfokú végzettség. A statisztika szerint a helyi önkormányzat kinevezett vezetője átlagosan 697 958, a helyi önkormányzat választott vezetője 518 093 forintot vitt haza átlagosan. A sportolók esetében is gyakori, hogy csak az aktív sportkarrier lezárása után szereznek diplomát, hiszen az élsporttal nehezen összeegyeztethető gyakran a nappali képzés, tanulás. Azonban rengeteg magyar sportolónak van ennek ellenére diplomája, amely segíti a sportkarrier lezárása után az elhelyezkedésüket is. Viszont a sportoló karrierhez nem követelmény a felsőfokú végzettség, és az átlagfizetés is igen magas: 1 297 868 forint. Ahhoz, hogy valaki bróker legyen, tőzsdével foglalkozzon, szintén nem szükséges a felsőfokú végzettség, ebben az esetben is elég tanfolyamot végezni és vizsgát tenni. Itt is meg kell jegyezzük, hogy a szakma csúcsán, a legjobban fizetettek között minden bizonnyal diplomás szakemberek állnak. A bruttó átlagfizetés a tőzsde- és pénzügyi ügynök, bróker munkakörben 1 174 429 forint.
Fotó: A mohácsi sokácok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. A más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepet a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal, amely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. Eduline.hu - mohácsi busójárás. A busók kifordított szőrű bundát, szalmával kitömött gatyát, gyapjúból kötött cifra harisnyát, lábukon bocskort, fejükön fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás álarcot viseltek. A bundát összefogó övre akasztották a marhakolompot, kezükben kereplőt vagy soktollú buzogányt tartottak. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó busócsoportok házról-házra járva kifejezték jókívánságaikat, elvégezték varázslataikat, cserébe étel-ital adományokat kaptak. A mohácsi busójárás története során különböző változásokon ment keresztül, de megújult formájában napjainkig fennmaradt.
Az immár UNESCO szellemi örökségnek számító híres hungaricum, a busójárás, a hazai farsang egyik legszínesebb, nemzetközi hírű eseménye. Összeállításunkban a látványos télűző mulatság hagyományvilágát és a busójáráshoz kapcsolódó különleges szokásokat mutatjuk be. Megújultak és bővültek a mohácsi busójárás nevezetes helyszínei » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Törököt és telet ijeszteni A démonikus és ijesztő maszkjairól ismert busójárás a Mohácson és környékén élő római katolikus délszlávok, a sokácok hosszú múltra visszatekintő farsangi alakoskodása. ( A hazai horvát nemzetiség dél-dunántúli csoportját sokácoknak, a Duna-Tisza közén, a déli országhatár közelében élőket pedig bunyevácoknak hívják. ) A történelmi hagyomány szerint a busójárás félelmetes maskaráinak eredete egészen a török hódoltság koráig vezethető vissza. A legenda szerint a leleményes délszláv vitézek az ördögi maskarákba bújva, félelmetes rikoltozással rontottak rá a babonás törökökre, akik a "pokol szellemeitől" halálra rémülve, csapot-papot hátrahagyva, fejveszetten menekültek a borzalmas sereg elől. Hogy mi ebből a történelmi igazság pontosan nem tudjuk.
Ez szintén szerves része a hagyományos télűző ünnepnek, ugyanúgy mint a busók fogadása a főtéren, ahol az összegyülekező maszkos, kecskeszarvas alakokat a polgármester étellel és itallal fogadja, és fölavatja a fiatal busókat. A délután folyamán aztán tovább zajlik a mulatozás, a Duna parton vízre bocsátják a farsangi koporsót, majd fél hat körül meggyújtják a máglyát a Széchenyi téren. Sokan táncolják körül az óriási tüzet. Mohácsi busójárás régen és ma – kultúra.hu. Amikor a máglya közepén a telet jelképező szalmabáb lángra kap, a tél végre kiűzetik az esztendőből – legalábbis a hagyomány szerint. A tél azonban csak húshagyó kedden lesz igazából elégetve, amikor a helyi lakosság egy utolsó nagy ünneplés keretében fejezi be végre a télbúcsúztató farsangot.
A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok. Ma már Kisfarsang napján, vagyis csütörtökön tele a busónaptár, folyamatosan vannak rendezvények, egészen húshagyó keddig bezárólag.
Alakoskodásnak hívjuk azokat a szerepjátékokat, amelyben a résztvevők álarccal, jelmezzel rejtik el kilétüket, és valakit vagy valamit megszemélyesítenek. A busójárásban az álarcnak és a jelmeznek egyaránt kitüntetett a szerepe. Az álarcokat az erre szakosodott helyi fafaragó mesterek készítik fűzfából. Az álarcoknak is többfajta típusa létezik, mind formájában, mind pedig festésében. Mohácsi busójárás története. Közös jellemzőjük a vicsorgó száj, az állatszarvakkal (kos vagy kecske) való díszítés, és az ijesztő hatást fokozó élénk színek. Felvonulásra gyülekező busók. A busók saját kisebb csoportjaikban vesznek részt a mulatságon Forrás: MTI/Sóki Tamás A hagyományoknak megfelelő busó öltözék az álarcon kívül szőrével kifordított bekecsből, fehér bőszárú gatyából, csizmából vagy bocskorból, valamint kötelekből, láncokból, kolompokból és kereplőkből áll. A bekecset kötéllel vagy lánccal kötözik össze, amelyre kolompokat függesztenek. Elmaradhatatlan kiegészítők a tarisznya, a fából faragott buzogány, kereplő, és egyes busóknál az éktelenül szóló fakürt is.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson. Kapcsolódó cikkek Színes jubileumi programok a Városmajori Szabadtéri Színpadon Programajánló április 05. A színház a fennállásának 100. évfordulóját még az eddiginél is gazdagabb programkínálattal és meglepetésekkel ünnepli 2022-ben. A centenárium fő attrakciója a szabadtéri színpad saját produkciója, Nyáry Krisztián erre az alkalomra írt darabja lesz, melyet július végén mutatnak be. Bálnadal – Tóth Krisztina erdélyi könyvbemutatói Programajánló április 05. Tóth Krisztina költő, író, műfordító fenti címmel megjelent kötetét mutatják be a székelyudvarhelyi Retro Gold Étteremben a magyar költészet napján, április 11-én, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban április 12-én és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban április 13-án.
Ami viszont bizonyos, hogy ez a különösen látványos népszokás a farsangi télbúcsúztató hagyomány egyik sajátos színes eseménye. A busójárás valójában délszláv eredetű télbúcsúztató népszokás Forrás: MTI/Sóki Tamás A vízkereszttől (január 6. ) hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang, az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. A 16. – 17. században bujaságot szimbolizáló szokásai miatt általában tiltották a farsangi mulatozást, de a hagyományok erősebbnek bizonyultak, mint az egyházi rosszallás. A busójelmez évszázados tradíciókat tükröz Forrás: MTI/Ujvári Sándor A farsang csúcspontja a karnevál, amelyet idehaza a népnyelvben csak a "farsang farkaként" emlegettek – tulajdonképpen egy három napig (farsang vasárnapjától húshagyó keddig) tartó télbúcsúztató vidám ünnepség. Az összes híres karneváli mulatság, mint például a riói vagy a velencei ugyanúgy erre az ősi hagyományra vezethető vissza, mint maga a busójárás is. Amikor a telet koporsóba zárják A busójárás (horvát nyelven pohod busara) az alakoskodás típusú dramatikus néphagyományok közé tartozó szokás.