Hans Christian Andersen a leghíresebb meseírók közé tartozik, csodás történetein generációk nőttek fel. A történet abba a mesevilágba repít vissza, amelyet a sorozat megjelenési évéhez, Andersen 200 éve írt. Könyv: A fenyőfa és más mesék (Hans Christian Andersen). A 2004-es angol rajzfilmsorozat, az Andersen, a mesemondó 16. részébe "repülhetsz" vissza, melynek címe: A fenyőfa. Leírás: Álljunk meg egy pillanatra legalább, hogy élvezhessük mennyi gyönyörűség lakozik körülöttünk. Hiszen a pillanat elszáll, rohanhatunk, siettethetjük az időt, várhatunk valami jobbat, de mikor utólag ráébredünk, hogy akkor és ott milyen jó lett volna, sajnos addigra azok már távoli pillanatok, emlékfoszlányok lesznek. Emberek, akik talán már nem lehetnek velünk, hogy újabb élményeket szerezhessünk velük közösen, az elherdáltak helyett… Tags: angol
Rajzfilm: Hans Christian Andersen: A fenyőfa A kis fenyőfáról szóló meséből kiderül, miért nem jó gyorsan felnőni. Az Ami igaz, az igaz a pletykák terjedését mutatja be mulatságosan. >>> Hans Christian Andersen: A fenyőfa dán film 2005 családi, rajzfilm, mese A kis fenyőfáról szóló meséből kiderül, miért nem jó gyorsan felnőni. Az a gyerek, aki pedig ezután sem akar még aludni, Az álom manó története után biztosan békésen fog elszundítani. Végül a gonosz, zsugori kereskedő és fiának történetéből levonhatjuk az egyik legfontosabb tanulságot, hogy a nagy vagyon önmagában mit sem ér, ha nem osszuk meg valakivel, akit szeretünk. Ezért érdemes Andersen meséit újra és újra levenni a polcról. A terméket az Andersen díszdoboz (7 DVD) részeként is kiadták. Vásárlás: Gala Meble Nóra KRW1 andersen fenyő Vitrin árak összehasonlítása, Nóra KRW 1 andersen fenyő boltok. Rendező: Jorgen Lerdam Író: Hans Christian Andersen Forgalmazza: Cinetel Hossz: 78 perc DVD Információk: Hang: magyar (Stereo) Kép: 1, 33:1 (4:3) DVD Extrák: Interaktív menük Jelenetek közvetlen eléréssel DVD Megjelenés: 2009. október 20. Andersen díszdoboz (7 DVD) Hans Christian Andersen a leghíresebb meseírók közé tartozik, csodás történetein generációk nőttek fel.
Kínzó fájdalmat érzett s félájultan feküdt a földön; nem tudott most a szerencséjére gondolni, elszomorította, hogy meg kell válnia szülőföldjétől, a helytől, ahol felnövekedett; tudta, hogy nem látja soha többé kedves öregebb társait, körül a kis bokrokat, virágokat, talán még a madarakat sem. Bizony, az utazás nem volt kellemes. Csak akkor tért újra magához, amikor társaival együtt lerakták egy udvaron, s hallotta, hogy egy ember így szól: - Ez a legszebb! Ezt választjuk. Aztán két libériás inas egy szép, tágas terembe vitte a fenyőfát. A falakon körös-körül arcképek függtek, a cserépkályha mellett magas kínai vázák pompáztak - oroszlán díszítette a tetejüket -, hintaszékek, selyemhuzatú heverők voltak a nagy szobában, meg hatalmas asztalok tele képeskönyvekkel, játékokkal, amelyek százszor száz tallérba kerültek - legalábbis így mondták a gyerekek. A fenyőfát egy homokkal megtöltött, nagy hordóba állították: a hordót senki sem láthatta, mert zöld szövettel vonták be, és egy nagy, tarka szőnyegre állították.
És nem örült a napfénynek, sem a madárkáknak, még a szép kis piros felhőknek sem, amelyek napkeltekor, napnyugtakor elvitorláztak fölötte. Elközelgett a tél, csillogó-fehér hótakaró borított körülötte mindent, néha egy-egy nyúl iramodott el arra, és futtában átugrotta a kisfenyőt. Ó, milyen bosszantó volt! Két tél is elmúlt, míg végre a harmadikon akkorára nőtt, hogy a nyulak már nem ugorhatták át, meg kellett kerülniük. Ó, nőni, nőni, nagyra nőni és hatalmasra, mégiscsak ez ér legtöbbet ezen a világon - áhítozott a kisfenyő. Ősszel favágók jöttek az erdőre, és minden esztendőben kidöntöttek néhányat a legmagasabbak közül. A fiatal fenyő, amely időközben szépen felcseperedett, reszketve figyelt: a fenséges faóriások recsegve-ropogva zuhantak a földre. Fejszével lecsapkodták ágaikat, csupaszon hevertek; így, ágaiktól fosztottan, soványan, alig lehetett megismerni őket, Aztán szekérre emelték a rönköket, a lovak közé csaptak, és elvitték őket az erdőből. Hová vihették? S mi várhat rájuk?
Ha láttok nagytermetű, sárgás-zöldes, barna foltos meztelencsigát, legyetek kedvesek eltenni egy befőttesüvegbe (vagy hasonlóba), a többi logisztikát pedig megbeszéljük privátban. Arra kérnek mindenkit, hogy jelezze, ha talál a leírtaknak megfelelő meztelencsigát ITT. Mindkét faj egyébként a Kaukázus térségében őshonos, és nagyon úgy tűnik, hogy Európába onnan települtek be az elmúlt évtizedekben – írta Barna Facebook-posztjában. Százötven csigafajt fedezett fel a magyar kutató – Pesti Hírlap. Főkép: illusztráció
A hasonló viselkedési mintázatok leggyakoribb magyarázata az álcázás. Ha ez ebben az esetben is igaz, akkor a 0, 6 mm-nél alig nagyobb csigának is álcáznia kell magát, hogy elkerülje valamilyen ragadozó támadását. Mivel a sárgolyók valószínűleg a csigák ürülékéből készülnek, a faj az Angustopila coprologos nevet kapta, amely görögül ürülékgyűjtőt jelent. ELKH A most felfedezett csigafajoknál a tudomány ugyan ismer valamivel kisebb, tengeri fajokat, de a szárazföldön jelenleg ezek a legkisebbek. A csigaméret alsó határát valószínűleg két tényező szabja meg. Az egyik az, hogy az újszülött csigának – amelyek körülbelül 0, 2 mm-es átmérőjűek – megfelelő számú idegsejttel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az életfolyamataik működjenek. A másik pedig, hogy a kifejlett csigának elég nagynak kell lennie legalább egy tojás "előállításához". (Kiemelt képünk illusztráció. ) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
Ha ez ebben az esetben is igaz, akkor a 0, 6 milliméternél alig nagyobb csigának is álcáznia kell magát, hogy elkerülje valamilyen ragadozó támadását. Mivel a sárgolyók valószínűleg a csigák ürülékéből készülnek, a faj az Angustopila coprologos nevet kapta, amely görögül ürülékgyűjtőt jelent. A most felfedezett csigafajoknál a tudomány ugyan ismer valamivel kisebb, tengeri fajokat, a szárazföldön jelenleg ezek a legapróbbak. A tudósok szerint a csigaméret alsó határát valószínűleg két tényező szabja meg. Az egyik az, hogy az újszülött csigának – amely körülbelül 0, 2 milliméteres átmérőjű – megfelelő számú idegsejttel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az életfolyamatai működjenek, a másik pedig az, hogy a kifejlett csigának elég nagynak kell lennie legalább egy tojás "előállításához". Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.