De az igényelhető támogatás meghatározásához az alábbi kalkulátorunk is segítségetekre lehet: Felújítási támogatás kalkulátor Milyen munkálatokra fordítható?
A jövőben az igénylőnek elég lesz nyilatkoznia a megfelelő tanulói jogviszony meglétéről. kép forrása: Szerző Kabarcz-Horváth Ibolya
A Pénzügyminisztérium és a Pénziránytű Alapítvány is értékes nyereményekkel támogatja a versenyt. A verseny fővédnöke, Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelési államtitkára jóvoltából az első 5 helyezett csapat csapatonként 60 ezer forint értékben választhat műszaki cikkeket. Borítókép: illusztráció
A támogatás halmozása korlátozva lesz A támogatás összege a felújítási költségek fele, legfeljebb 3 millió forint lehet. (Ezen belül még elvárás, hogy a munkadíj és az anyagköltség fele-fele arányban legyen a támogatás összegén belül. ) Külön előírásokkal fogják szabályozni, ha a család támogatott otthonfelújítási hitelt is igényelt, melyből a születendő gyermek miatt elengedték a tartozás egy részét. 4. Nem kell egy éven belül befejezni a munkálatokat támogatott felújítási hitel felvétel esetében sem A családoknak a jövőben nem kell egy éven belül bemutatni a számlákat. Ez a már folyamatban lévő igénylésekre, hitelekre is érvényes lesz. Okos Otthon Állami Támogatással - Okosotthon Áruház. A bank ugyanakkor kérni fog a hitelösszeg felhasználásáról egy nyilatkozatot, melyet az adósnak 60 napon belül meg kell tennie. Enélkül nem fog mentesülni a számlabenyújtási kötelezettség alól. 5. A támogatott felújítási hitelnél a tanulói jogviszonyról elég nyilatkozni A Tb jogviszony alátámasztásához a tanulói jogviszonyról jelenleg mindenképpen igazolást szükséges bemutatni.
Szalay Orsolya, az Erste Bank Social Banking vezetője kiemelte, hogy a bank három éve támogatja a pénzügyi vetélkedőt. A jövő a mai fiatalokkal kezdődik, az Erste stratégiájának ezért alapvető része a pénzügyi oktatás fejlesztése, a digitalizáció és az új generációk igényeinek megismerése. Csak azok tudják felmérni, hogy milyen lehetőségeik vannak, akik pontosan értik pillanatnyi pénzügyi helyzetüket – mondta. Sinkáné Csendes Ágnes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóügyi szakfőigazgatója azt hangsúlyozta: a középiskolások gyorsan olyan helyzetben találják magukat, hogy ismerniük kell az adózási szabályokat, és az elmúlt időszak gyorsan változó körülményeivel csak megfelelő ismeretekkel lehet lépést tartani. Ez a generáció készségszinten használja a digitalizáció eszközeit, amihez az adóhatóság online ügyintézési felületei segítséget nyújtanak; a fiatalok adótudatossága és a pénzügyi tudatossága pedig hosszú távon a teljes társadalomnak kedvező – mondta. Úgy elszálltak az árak a lakásfelújításoknál, hogy sokan bele se vágnak, vagy eladósítják magukat - Napi.hu. Nádasi-Malinka Krisztina, a Pénziránytű Alapítvány oktatási igazgatóhelyettese elmondta, hogy 2008-óta dolgoznak a pénzügyi oktatást segítő tudásanyag fejlesztésén, tízből kilenc diák szívesen tanul a közgazdasági-pénzügyi ismeretekről.
Hivatali visszaélés gyanúja miatt tett bejelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen a Pegasus-ügyben a bejelentéseiről ismertté vált magánszemély, Tényi István. Noha ezt ismeretlen elkövető ellen tette, egyértelmű, hogy a fideszes Kósa Lajosra utalt, aki a múlt héten elismerte: Magyarország megvette és használja az izraeli NSO által fejlesztett, Pegasus nevű kémszoftvert, és kiderült, hogy a Belügyminisztérium volt a vevő. (Eddig a beszerzést tényét sem ismerte el a kormány). Ezt a programot használták a többi között ellenzékiek, civilek, újságírók megfigyelésére. Tényi egy másik bejelentésben az Országgyűlés elnökénél indítványozta Kósa Lajos – aki a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke – soron kívüli nemzetbiztonsági ellenőrzését. A Központi Nyomozó Főügyészségen tett bejelentés érdekessége, hogy mivel a jogszabályok szerint állampolgárként nem tehet feljelentést az ügyben, kérte, hogy levelét továbbítsák az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, tehát lényegében az ügyészség jelentse fel Kósát.
Az RTL Klub riportere megkérdezte tőle, hogy a Belügyminisztérium vásárolt-e az izraeli kémszoftverből, amire Kósa egyértelműen igennel felelt. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a Pegasust, és az ahhoz hasonló szoftvereket rendszeresen használják szerte a világon a titkosszolgálatok, így ebben nem lát semmi kivetnivalót. A Honvédelmi és Rendészeti bizottság ellenzéki tagjai közül Vadai Ágnes, DK-s politikus azt mondta az ülés után, hogy Pintérnél rákérdeztek azokra a konkrét nevekre, akikről a sajtó korábban beszámolt, mint megfigyeltek – erre azonban Pintér nem válaszolt érdemben. Vadai úgy fogalmazott, hogy a konkrét nevekre csak akkor kaphatnak választ, ha létrehoznak az ügyben egy tényfeltáró bizottságot, erre azonban a fideszes többség miatt aligha van esély. Kósa Lajos is megerősítette, hogy csak vizsgáló bizottság felállítása esetén lehetne egyes megfigyeltekről adatokat nyilvánosságra hozni, ilyen szándékuk azonban nincs. Úgy fogalmazott, hogy védeni akarják a megfigyeltek személyiségi jogait.
Nem mondott igazat Kósa Lajos, amikor azt állította, hogy a Belügyminisztérium vásárolta a Pegasus-kémszoftvert, így nem követett el bűncselekményt, amikor erről beszélt nyilvánosan – derült ki abból a feljelentést elutasító határozatból, amelyet a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség adott ki. A feljelentést még november elején tették minősített adattal való visszaélés, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt azután, hogy a fideszes politikus az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülése után arról nyilatkozott újságíróknak, hogy a Belügyminisztérium vette azt a szoftvert, amellyel többek között újságírókat és közéleti személyiségeket figyeltek meg – írja a A feljelentés elutasításának indokolásából kiderül, az ügyészség hivatalos tudomással bír arról, hogy a Belügyminisztérium Pegasus néven nem vásárolt szoftvert. Kósa Lajos országgyűlési képviselő nyilatkozatában ugyanis konkrét adatnak az tekinthető, hogy igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a Belügyminisztérium beszerzője volt a Pegasus-szoftvernek.
Eddig csak sejteni lehetett, hogy a magyar állami szervek, titkosszolgálatok valamelyike valóban beszerezte az elhíresült Pegasus kémszoftvert, de most Kósa Lajos fideszes politikus el is ismerte. Sok részlet még mindig évtizedekre titkosított, ráadásul Kósa szerint a megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni". Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti. Pintér Sándor belügyminiszter és a Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója sem beszélt érdemben a Pegasus-ügyről, amikor az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának ellenzéki tagjai erről próbálták kérdezni – számolt be a testület zárt ülése után a bizottság két ellenzéki tagja, Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció) és Harangozó Tamás (MSZP).
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülése után a bizottság elnöke, Kósa Lajos úgy nyilatkozott, hogy a Pegasus kémszoftvert a magyar Belügyminisztérium szerezte be. Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét választ, Kósa Lajos azt mondta: természetes, hogy a konkrét, megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni", mert ezzel a személyiségi jogaik sérültek volna. Ő volt az első kormánypárti politikus, aki nyíltan beszélt a szoftverről a botrány kirobbanása óta. A Pegasust kifejlesztő izraeli cég, az NSO Group arra a kérdésre, hogy "lesz-e bármilyen következménye annak, hogy a magyar kormány civilek megfigyelésére is használta a szoftvert", úgy válaszolt, hogy bár a szerződésben foglaltak és a biztonsági előírások értelmében az egyes felhasználókra nem tehetnek utalást, azonban az NSO nem tolerál semmilyen visszaélést a termékeivel.
A magyar ügyészség vizsgálatot indított még júliusban, a hatpárti ellenzék pedig öt kérdésre várt választ. A nemzetbiztonsági bizottság szeptemberi ülésén Stummer János elmondta: a kormánytól nem kaptak választ a kémszoftver beszerzésével kapcsolatban, ahogy cáfolat sem érkezett arra, hogy politikusokat vagy újságírókat figyeltek volna meg vele. Időközben az Európai Unió is vizsgálatot helyezett kilátásba.