Az MVH logo a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tulajdonában álló jogi védelem alatt álló szellemi alkotás)
A magyar kutatás-fejlesztés és felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását szolgálja a tudományos kutatás és a felsőoktatás rendszerének átalakítása - jelentette ki Palkovics László, amikor "változásvezetés" előadást tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen kedden. Az új struktúra rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetet teremt, egyszerűsíti az együttműködést a piaci szereplőkkel, és objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítmény-elvárások vezethetők be – közölte az innovációs és technológiai miniszter. Mint elmondta: a szerkezetváltás már 2014-ben megkezdődött a felsőoktatás területén. Budapesti Corvinus Egyetem - Budapesti Corvinus Egyetem. Új egyetemi kampuszok épültek, 6 év alatt 65 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók száma és átalakult a doktorképzés rendszere. Ezt követte az intézményi modellváltás, amelynek során 21 intézmény döntött úgy, hogy a "macerás" állami fenntartás helyett vagyonkezelő alapítványokra bízza az intézmények működtetését. Ezzel párhuzamosan az állam vállalta, hogy a következő időszakban 1700 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít az intézmények számára, illetve már 2022-ben, a megelőző évhez képest két és félszeresével nő az egyetemek finanszírozásának mértéke – ismertette.
-- kérdezte a korra és börtönbe vetett tanárának kiszabadításán munkálkodó 17 éves önmagára visszaemlékező Illyés Gyula. Horthy kultuszának megalapozásában élen jártak tisztjei, akik akár diktátorként is szívesen látták volna az ország élén. "Letiprunk mindent, ami utadat állja. Talpon vagyunk, várjuk parancsodat: Előre! " – biztosította támogatásukról 1920. február 7-ei kecskeméti látogatása alkalmából Diendorfer Miksa alezredes, a város helyőrségi parancsnoka, aki még Szegeden csatlakozott a Nemzeti Hadsereghez. Zsitvay Tibor főispán ugyanekkor és ugyanitt Árpád fejedelemhez hasonlította szerepét. ORIGO CÍMKÉK - kormányzóválasztás. Az országot – mennydörögte a leendő belügyminiszter – "Árpád vezér szerezte" ezer éve, és "Horthy vezér" fogja visszaszerezni "újabb ezer évre"...
E közjogi méltóság nem volt ismeretlen a magyar történelemben: több kormányzó közül elsősorban Hunyadi János 1446–1452 között, Habsburg Albert utószülött fia kiskorúsága idején fennállt, illetve Kossuth Lajos, a Habsburg-ház 1849-es trónfosztása utáni kormányzó elnöki működése szolgált jó emlékezetű példával. Rövidesen széles körben elfogadott gondolattá vált, hogy kormányzó választása biztosíthatja a politikai újrakezdéshez szükséges stabilitást. Erről az 1920. február 16-án ünnepélyes külsőségek között összeült nemzetgyűlés az 1920:I. Horthy Miklós kormányzóvá választása | Történelemtanárok Egylete. törvénycikkben rendelkezett. A kormányzói tisztre – bár egyes hagyományos politikai körök Apponyi Albert jelölését is javaslatba hozták – valójában a hadsereg fővezére, Horthy Miklós volt az egyetlen reális jelölt. 1919 novemberétől – a pártpolitikából egyébként magát távol tartó – Horthy pozíciója rendkívül gyorsan erősödött, országos támogatottsága mellett az antant hatalmak rokonszenvében megnyilvánuló külső támogatottság is egyértelmű volt. A kormányzóválasztásra 1920. március 1-jén került sor a nemzetgyűlésben.
Letettem a kormányzói esküt a magyar nép választott képviselői előtt, akik a nemzetgyűlés képviselte állami főhatalom erejével megválasztottak. Forrás: Wikipédia;;; Horthy Miklós - Emlékirataim Kép: Horthy érkezése az Országházba 1920. március 1-én, mögötte Huszár Károly kormányfő és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök Így és ezért merült fel, hogy a királykérdés végleges rendezéséig valamelyik "kiváló magyar" személyében ideiglenes államfőt kellene választani. A brit és a francia kormány budapesti képviselője egyaránt ezt tanácsolta. 1920. március 1. - Horthy Miklós kormányzóvá választása | Vadhajtások. Igen ám, de ki legyen ez a "kiváló magyar"? A régi politikusok többsége legszívesebben az akkori magyar politika great old man-jét, gróf Apponyi Albertet választotta volna államfővé. Ő azonban már elmúlt hetvenéves, és ellen szólt az is, hogy nyílt legitimizmusa, valamint a háború alatti németbarátsága miatt az antant hatalmak sem látták volna szívesen. Támogatói és ellenfelei Horthy Miklós altengernagy, az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnoka viszont a legtöbb számításba jöhető szempontnak megfelelt.
Horthy Miklós emlékezetéről Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja így ír: " Horthy Miklós negyedszázados kormányzói tevékenysége – különösen 1919-20-as fővezéri működése, az 1938 utáni zsidótörvények aláírása, II. világháború alatti döntései és 1944-es passzivitása ‒ már annak idején is erősen megosztotta a magyar társadalmat, s ez azóta sem változott sokat. Horthy miklós kormányzóvá választása. A jobboldal – különösen Orbán Viktor 2017-es emlékezetes nyilatkozata óta – egyre inkább "kiváló államférfiként" ünnepli, míg a baloldali véleményformálók szerint "Horthy megítélése nem lehet vita tárgya, ez csak elítélés lehet". Sajnos egyre kevesebben hisznek az elkötelezetten konzervatív, ám megkérdőjelezhetetlenül professzionális történésznek, John Lukácsnak, aki szerint Horthy Miklós kétségkívül az alkotmányos rendet betartó és betartató államfője, s nem diktátora volt Magyarországnak, ám "szellemi és politikai ítélőképessége kevésbé volt elismerésre méltó", és "államférfiúi képességeinek hiánya többször megnyilatkozik ".
A Tanácsköztársaság bukása utáni gyilkosságokat egyesek azzal mentegetik, hogy a fehérterror ugymond csak reakció volt a Kun Béla által elrendelt, és Szamuely Tibor, valamint a Lenin-fiúk névre hallgató halálbrigád által kivitelezett vörösterrorra. A kormány által irányított Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója, Raffay Ernő szerint: "…Horthy a 20. század három legnagyobb magyarjának egyike. " Raffay Ernő a fehérterror létét is tagadja: "Tény, hogy először volt a vörösterror, s erre adott válasz volt a magyar nemzeti erők visszavágása. Ez utóbbi nem terror volt, hanem a nemzet egészségesen maradt tagjainak/szervezeteinek jogos visszavágása (lásd Prohászka Ottokár püspök álláspontját). Tehát: nem kell vörösterrort bevezetni, és akkor nem lesz "fehérterror". Horthy szerepe itt kimondottan pozitív: miután ténylegesen kezébe került a hatalom, leállította a durvább üldözéseket, éppen a mielőbbi normalizáció érdekében. " Ha Raffay álláspontját komolyan vesszük, akkor persze ilyen alapon a Tito jugoszláv partizánhadserege által 1944-45-ben a vajdasági magyarok ellen elkövetett délvidéki gyilkosságok is csak jogos visszavágásnak tekinthetők a magyar hadsereg által végrehajtott, szerbeket és zsidókat érintő 1942-es újvidéki vérengzés miatt.
Különítményes tisztjeinek "rendteremtő" tevékenységét, amely több száz halálos áldozattal járt, a magyar társadalom jelentős része helyeselte, de legalábbis nem bánta, őt magát pedig az ország megmentőjeként ünnepelte. Az uralkodó elit mellett mindazok a tulajdonos rétegek is így gondolhattak rá, akiknek a vagyonát a Tanácsköztársaság alatt részben vagy egészben szocializálták, továbbá azok a kisemberek is, akik bármilyen okból szembekerültek a proletárdiktatúrával, vagy akiket egyszerűen csak zavart a kommün internacionalizmusa és vallásellenessége. A magyar társadalom másik fele, a két forradalom résztvevői és szimpatizánsai természetesen nem rajongtak érte, ám az ő hangjuk nem hallatszott messzire. Vezetőik emigráltak, börtönben ültek vagy egyszerűen csak a túlélésre rendezkedtek be. "A szervezetekben még pangott az élet. De az utca – a Váci út? Csata veszett arcok, ha egy-egy ismerős arc fölmerült. Hol volt az a tündöklő pallos, mely itt, bár a nyomor szemete alatt kihúzásra várt? "