A jelenleg hatályos jogszabályok alapján, a számlázó programmal történő számlázás esetén kötelező adatot szolgáltatni a NAV felé, a belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlák egyes adatairól értékhatártól függetlenül. Az adatszolgáltatás elektronikusan, emberi beavatkozás nélkül, a számla elkészülését követően azonnal teljesítendő, egy előre meghatározott XML struktúrában. 2021. január 1-jét követően minden számla adatszolgáltatási kötelezettség alá fog tartozni, kivétel nélkül a vevői körre, értékhatárra, vagy egyéb más megkötésekre 1. Új kötelezett adózói kör 2021. Számla adatszolgáltatás 2011.html. január 1-től hatályba lép az Áfa törvény adatszolgáltatásokra vonatkozó változása. Ennek lényege, hogy a nem adóalanyoknak történő értékesítésről, valamint a közösségen belüli és közösségen kívüli termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásokról is kötelező lesz adatot szolgáltatni az Online Számla rendszerben. 2021-től az alábbi vevői csoportokat lehet elkülöníteni az adatszolgáltatásban: Belföldi vagy közösségi adóalany vevő: ebben az esetben a név, cím és adószám (közösségi vevőnél közösségi adószám) kötelező feltüntetni a számlán és az adatszolgáltatás során.
Arról nem is beszélve, hogy kiválthatunk nem kevés adminisztrációt, nem kell többé a számla postára adásával vagy személyes átadásával vesződni, hiszen ebben az évben már e-számla kiállítására és továbbítására is alkalmazni lehet a NAV online számlaadat-szolgáltatási rendszerét. +1. Ezek után szükség lesz-e egyáltalán könyvelőkre? A kérdés hatalmas hullámokat vetett a közelmúltban, és a szakma képviselői közül többen elbizonytalanodtak, miután több félreérthető kommunikáció is megjelent a közelmúltban a témával kapcsolatban. Ám az új szabályok önmagukban nem fogják a könyvelők szerepét kisebbíteni. Számla adatszolgáltatás 2011 qui me suit. Jóval esélyesebb, hogy inkább a könyvelői szerepkör és szolgáltatás átalakulásáról beszélhetünk, vagyis a könyvelők munkája nem lesz kevesebb, csak épp más típusú feladatokat látnak majd el. (Borítókép: PPI)
Két éve indult el a folyamat, amelynek a mostani, év eleji változásokat leszámítva tavaly július 1-je volt a legutóbbi mérföldköve, mikortól már nem élt a 100 ezer forintos értékhatár, és a cégek közti, business to business számlákat mind jelenteni kellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Most január 4-től újabb körre terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség. Lássuk is a részleteket, hogyan számlázunk 2021-ben! 7+1 újabb kínzó kérdésekre válaszol az Index. 1. Január 1-től egész pontosan kikre vonatkozik az elektronikus adatszolgáltatás? Kiknek kötelező regisztrálniuk magukat a NAV Online Számla rendszerébe? Index - Gazdaság - Így számlázunk 2021-ben. Gyakorlatilag szinte nincs olyan, akit ne érintene az online adatszolgáltatási kötelezettség számlakibocsátóként az adóhatóság felé. Azaz az új szabályozás mindenkire, mostantól azokra is vonatkozik, akik eddig például csak magánszemélyeknek számláztak, és nekik is csupán kis tételben. Vagyis legyen szó magánszemélyeknek vagy cégeknek kiállított belföldi számláról, fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség, továbbá ugyanúgy jelenteni kell online a legtöbb külföldi partnerünknek szóló számlát is.
Mivel mind a számlakibocsátót, mind pedig a számlabefogadót jelentős összegű ( egyéni vállalkozóknál számlánként 200 ezer forintig, mindenki másnál számlánként 500 ezer forintig terjedő) mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság, ha nem - vagy nem megfelelően - tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, érdemes odafigyelni az új szabályra és időben felkészülni. Számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Számla adatszolgáltatás 2021. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő. 18%-ról 5%-ra csökken a szálláshelyadás áfa kulcsa, de közben érvényes lesz erre a szolgáltatási körre is a 4% turisztikai fejlesztési hozzájárulás.
Bár a szankciómentesség lényeges feltétele, hogy azok, akik adatszolgáltatás alá eső számlát állítanak ki, legkésőbb az adott számla kiállításának napjáig regisztráljanak a NAV online számlaadat-szolgáltatási rendszerében. 3. Mi végre ez az egész online adatszolgáltatás? Kinek és mire lesz jó az új rendszer? Többek között a gazdaság további fehérítése a cél a hazai számlázás egészének online térbe költöztetésével. Hiszen a NAV ezzel most már kivétel nélkül valós időben látja, hogy éppen milyen ügyletek történnek a magyar gazdaságban. Így ha bárhol bármi problémát észlel, azonnal be tud avatkozni. Az új adatszolgáltatási rendszer önmagában azt is jelenti, hogy a teljes vállalkozói szféra rácsatlakozik egy modern, digitális platformra. 4. Számla adatszolgáltatás 2021 :: Gaskó Könyvelőiroda. Vagyis mostantól tilos kézzel írott számlát kiállítani? Nem. A manuális számlakiállításra továbbra is lesz lehetőség, ezt nem tilthatja meg a hazai pénzügyi kormányzat, ahogy az adóhatóság sem. Ugyanakkor ha a megszokott számlatömbtől valaki mégsem szeretne örökre könnyes búcsút venni, fontos tudnia, hogy a papíralapú számlákat is rögzíteni kell a NAV rendszerében, amire ráadásul rövid idő áll rendelkezésre.
7. Egyre több adatot és ezzel egyre több ellenőrzési lehetőséget adunk az adóhatóság kezébe. De felhasználóként kapunk-e ezért cserébe vissza bármit is? Igen. Egyfelől meggyorsíthatjuk, automatizálhatjuk és rendszerezettebbé tehetjük a teljes vállalkozói életünket és magukat a számlázási folyamatainkat. Másfelől kisebb a hibázás és a számlák elkeveredésének lehetősége is. Amikor lejelentjük az adatokat, egyúttal valós időben automatikus visszajelzést is kapunk az adóhatóságtól, hogy van-e valamilyen hiba a számlával kapcsolatban (akár blokkolóhiba, ami miatt nem is teljesül a jelentés, vagy valamilyen további vizsgálatot igénylő probléma). Így változik a NAV adatszolgáltatási kötelezettség 2021. január 1-től. Ez többek között nagyon fontos lehet egy későbbi ellenőrzésre való felkészülésben. Közben a rendszeren keresztül mi is le tudjuk kérni a ránk vonatkozóan lejelentett számlák adatait. Ezt például használhatjuk különböző automatizálási célokra, előkönyvelésre, illetve pénzügyi folyamataink hatékonyabbá tételére – például vissza tudjuk utasítani, azonnal jelezni tudjuk, ha ránk nézve valamilyen szempontból nem megfelelő számlát állított volna ki az üzleti partnerünk.
Kérdés, hogy ezek után mennyire éri meg minden számla után egyesével online adminisztrálgatva adatot szolgáltatni. Főleg azok után, hogy a NAV ingyenesen biztosított számlázóprogramja mellett ma már több, viszonylag alacsony árú online számlaprogramot telepíthetünk, illetve szolgáltatásaikat igénybe vehetjük a neten. Ezek mind kiállítják a számlát, illetve biztosítják a valós idejű adatközlést a hatóság felé. Akinek kicsi a számlaforgalma, annak tökéletes választás lehet a NAV saját számlázóprogramja. A e-számlák kiállítására, illetve azok továbbítására is ingyen használhatjuk az adóhatóság rendszerét. 5. Április 1-jétől a jogszabály alapján számlánként valóban 500 ezer forint büntetésre kell számítani? Ha a vonatkozó jogszabályok oldaláról közelítünk, az elméletileg kiszabható bírság valóban riasztóan magas, az adóhatóság elvileg számlánként 500 ezer forint bírságot is kiszabhat, akár ha hibásan vagy egyáltalán nem jelentjük online a számlákat. A jogalkotó valószínűleg ezzel is azt akarta ösztönözni, hogy minél szélesebb réteg minél előbb igyekezzen megfelelni a jogszabályi elvárásoknak.
Átadták az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemét, amellyel csaknem 200 új munkahely jött létre Debrecenben. A 15 milliárd forintos beruházás 4, 8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást is kapott. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra utalva, hogy a cég magyar termelők összefogásával jött létre, és ma is 100 százalékban magyar tejtermelők tulajdonában van, azt mondta: "önök mentették meg a magyar tejipar becsületét, ami nem sikerült például a cukoriparban". Az államtitkár a leglátványosabban fejlődő városnak nevezte Debrecent, ahova a tárca fejlesztési ügynökségén keresztül az elmúlt öt évben közel kétmilliárd euró fejlesztési forrás érkezett, és nyolcezer új munkahely jött létre. Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az automatizált gyártósoron nyolc ember napi 250 ezer liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az évi 8000 tonna kapacitású sajtgyár a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani.
Átadták az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemét, amellyel csaknem 200 új munkahely jött létre Debrecenben. A 15 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 4, 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott - írja az MTI. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arra utalva, hogy a cég magyar termelők összefogásával jött létre, és ma is 100 százalékban magyar tejtermelők tulajdonában van, azt mondta: "önök mentették meg a magyar tejipar becsületét, ami nem sikerült például a cukoriparban". Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: az automatizált gyártósoron nyolc ember napi 250 ezer liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az évi 8000 tonna kapacitású sajtgyár a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani. A porítóüzemben évente 6500 tonna porterméket készítenek majd édes savóból. Az üzemben elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák majd fel.
gyártása. A tejföl a magyar fogyasztók számára kiemelkedően fontos árucikk, hiszen számos hazai ételhez nélkülözhetetlen. Nagyjából 2012 óta minden évben 20-25 százalékkal nő a nettó árbevétel, 2017-re mintegy 52 milliárd forintot terveznek. A vállalat az indulása óta nagyságrendekkel növelte saját tőkéjét. Mélykuti szerint ez teszi összetartóvá és sikeressé őket. A beruházásokat csak így tudták megvalósítani; az állami garanciavállalás feltétele volt, hogy a hitelekhez, európai uniós és egyéb támogatásokhoz az önerőt a tagok tőkeemelésként tegyék be a cégbe. Az első alkalommal, 2005-ben 500 milliót adott össze az akkorra 160 fősre hízott tagságból a tőkebefizetésre hajlandó 104 résztvevő. A tagok közt éppúgy van társas vállalkozás, mint őstermelő és egyéni vállalkozó: valaki napi 700, valaki 70 000 litert hoz – mondja az ügyvezető, aki saját maga évi 4, 3 millió litert termel. "Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a sikerünkhöz a vezető kollégák hozzáértése és szorgalma is szükséges" – emelte ki.