A magyar kormány a nyári időszámítást tartja jobbnak. Addig is mínusz egy óra a hétvégén, a fényért cserébe.
A nyári időszámítás múlt század eleji bevezetését egyértelműen energiatakarékossági okok váltották ki, amelyet még az 1970-es években végzett energetikai mérések is alá tudtak támasztani, azonban ennek mára már korántsem akkora a jelentősége, mint 100 vagy akár 50 évvel ezelőtt. Friss energetikai adatok meta-analízise alapján a nyári időszámítás alkalmazása országonként valamelyest eltérően mindössze 0, 5 – 2, 5% energiamennyiséget takarít meg a lakosság számára. Mára a nyári időszámítás leginkább az időzóna nyári hónapokra vonatkozó, egyfajta korrekciójának tekinthető, növelve az aktívan eltöltött ébrenléti idő napfényes óráinak számát. Az Európai Unión belül első alkalommal 2015-ben merült fel a nyári időszámítás eltörlésének gondolata, azonban akkoriban a tagállamok véleménye erősen megosztott volt ebben a kérdésben. A nyári időszámítás eltörlését szorgalmazó tagállamok leginkább az óraátállítás emberi szervezetre gyakorolt hátrányos kronobiológiai hatásokra hivatkoztak. Egy-két év elteltével azonban néhány tagállam látványosan a kezdeményezés mellé állt, ennek eredményeképpen 2018-ban a tagállamokban internetes konzultáció zajlott a kérdésben.
Az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. A tervek szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik, de a képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések. Március végén biztosan tekerünk Ami egyelőre biztos: március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítjuk át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. Az Európai Parlament ugyan egyeztetésre kérte a bizottságot és a tagállamokat, ennek azonban mindeddig nincs sok eredménye: "A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta" - írta a portálnak az Innivációs és Technológiai Minisztérium sajtóosztálya. Egyelőre tehát az Európai Bizottságnál pattog a labda. Hazánk is várakozó állásponton van, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 25-ei kormányinfón úgy fogalmazott: jó lenne, ha összeurópai döntés születne.
Illetve: Magyarország egyértelműen úgy gondolja, hogy ha nem tartjuk fenn a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb. Valószínűleg elhalasztják Úgy fest, a tagállamok bedobták a gyeplőt, egymásra és a bizottságra várnak. A kérdés jelenleg egyetlen uniós testület előtt sem szerepel, és a jelenlegi portugál soros elnökség végéig (június 30. ) nincs is tervbe véve - válaszolta a Ujhelyi István, MSZP-s európai képviselő irodája. Ennek oka egyrészt, hogy az unió minden szinten és minden erejével a koronavírus-járvány megfékezésén munkálkodik, másrészt pedig a tagállamok között nincs teljes konszenzus, miszerint a téli vagy a nyári időszámítás bevezetését támogatnák-e. Elég valószínű, hogy az óraátállítás eltörlésének ügye kimondva vagy hallgatólagosan, de el lesz halasztva. Feltehetően akkor kerül ismét napirendre, ha a járványt sikerült legyőznünk, de biztosat egyelőre senki nem tud.
Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előre, hajnali 3 órára kell átállítani az órákat. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének – jelezte a rendszerirányító. Mint írják, utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). Kapcsolódó A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor
A három részes, epizódonként 52 perces doku-reality forgatása jelenleg is tart, a tervek szerint nyár elejére készítik el a nyersanyagot. A sorozatban láthatjuk majd többek között A kis Vuk, a Bogáncs és a Tüskevár írójának életútját, a csodálatos gyermekkoráról szóló történeteket, a szülői házat és a szigorú édesapja, Fekete Árpád is bemutatásra kerül. A filmsorozatban mások mellett megszólal Bodó Imre, helytörténész, Fekete István kutató és Horváth Tibor a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke is mint szakértő. A Fekete Istvánról készülő dokumentumfilm-sorozat készítője Babay János, producer és a film rendezője is, jelenleg szabadúszóként a TV2 egyik tavaszi műsorának a kreatív producere, akitől nem áll távol a filmkészítés, nem is olyan régen a Duna World műsorán láthattuk a Fekete Szivárvány c. filmjét, amely egy 5 hónapos afrikai küldetést mutat be saját szemszögéből. A film rendezője kiemelte: a forgatás még javában zajlik, ehhez aktívan keresnek Fekete Istvánnal kapcsolatos írott, tárgyi és audiovizuális emlékeket, történeteket.
Pályázati felhívás: Berkesdi Fekete István Általános Iskola intézményvezetői beosztására Tájékoztató hit és erkölcstan tantárgyról a leendő elsős szülőknek A Pécsi Egyházmegye szülői tájékoztatója a leendő első osztályos gyermekek szüleinek Rövid ismertető film: Fekete István Projektnap 2022. január 25-én intézményünk megemlékezett Fekete István, iskolánk névadójának születésnapjáról. Hagyományokhoz híven projektnapot szerveztünk. A nap egy Fekete István életéről szóló műsorral kezdődött, amelyet a4. osztályos tanulók mutattak be. Ezután megkoszorúzták az iskolában az író emléktábláját. A projektnap csoportokban különböző feladatok megoldásával, egyéb programokkal folytatódott. KÉPEK Digitális munkarend helyi eljárásrendje: A nevelési-oktatási intézmények alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott tevékenységéhez szükséges az oktatásért felelős miniszter által közzétett kötelező felszereléseinek jegyzéke az alábbi linken található meg: Fogadóórák: 2021/2022. Nagy Tünde intézményvezető csütörtök 1.
2021. november 8., hétfő 2021. november 8., hétfő A Fekete István Szabadegyetem legutóbbi előadásán Jelenczki István filmrendező, dr. Popély Gyula történész és Raffay Ernő történész beszélgetett a betiltott Trianon-filmről. A rendezvény házigazdája Novák Előd volt, aki korábban arról adott hírt, hogy az előadások teltházzal zajlanak, ezért minden egyes alkalomról felvétel is készül, így azok sem maradnak le, akik már nem férnek el a helyszínen. Novemberben Bogár László közgazdász tart előadást a koronavírust övező új világrendről Globális örvénylések címmel a Mi Hazánk Mozgalom értelmiségi holdudvarából alapított Fekete István Szabadegyetemen, a párt újbudai irodájában (Bp. XI. kerület, Bartók Béla út 96. ) november 11-én (csütörtök) 18 órától. A nyilvános előadáson "védettségi" igazolvány nélkül is részt vehet bárki.
2021-04-12 Fotó: Fortepan / Hunyady József Fekete István a legolvasottabb magyar írók egyike, számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta. A 120 évvel ezelőtt született író munkássága azonban jóval gazdagabb e két kötetnél, életét pedig a legtöbben alig ismerjük. Fekete Istvánról most dokumentumfilm-sorozat készül, melynek alkotói szülőfalujától indulva meglátogatják életének legfontosabb színhelyeit, valamint történészek, kutatók és más szakértők segítségével elevenítik fel annak legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait. Százhúsz évvel ezelőtt, 1900. január 25-én született Fekete István. Az író Göllén látta meg a napvilágot Fekete Árpád tanító, iskolamester és Sipos Anna első gyermekeként. Egy készülő dokumentumfilm-sorozat feldolgozza az író életének fontosabb állomásait is, amely Gölléről indul, de többek között Kaposváron, Mezőkövesden, Ajkán, Bakócán és Budapesten is készülnek felvételek. A három részes, epizódonként 52 perces doku-reality forgatása jelenleg is tart, a tervek szerint nyár elejére készítik el a nyersanyagot.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait. A háromrészes doku-reality forgatása jelenleg is tart, várhatóan nyár elejére készül el a nyersanyag. A felvételeket valós helyszíneken – Göllén, Kaposváron, Mezőkövesden, Ajkán, Bakócán és Budapesten – rögzítik, és bár a több neves tudós mellett megszólaló Bodó Imre helytörténész, Fekete István-kutató és Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke főként az író megismertetésére koncentrál majd, megelevenednek a közvetlen családtagok, így a szigorú édesapa, Fekete Árpád alakja is. A rendezői székbe Babay János ül, akit a dokumentumfilmek iránt érdeklődő nézők már jól ismerhetnek, hiszen néhány éve a Duna World műsorán is látható volt a Fekete Szivárvány című filmje, amely egy afrikai küldetésbe enged betekintést.
Történeti áttekintésünk során annak járunk utána, hogyan alakult ki a magas hangon éneklő férfiak szerepköre, és kik adták még elő ezeket a zeneműveket. Támogatott mellékleteink Nyomtatott magazinjaink Ezt olvasta már? Vizuál hír Az orosz filmek bojkottjára szólít fel Ada Rogovcseva A több mint száz filmet maga mögött tudó, ünnepelt ukrán (egykor szovjet) színművész, a 84 éves Ada Rogovcseva csatlakozott pályatársaihoz, akik az orosz filmek bojkottjára szólítottak fel. A különbség csupán annyi, hogy míg számos kollégája már elhagyta Ukrajnát, Rogovcseva még mindig kitart.
A filmet Bertha Lívia rendezte és Szepesi Dávid fényképezte.