Számvitel Navigátor Számvitel oktatás Tanulók 21462 Képzések 2 Értékelés 1068 Elérhetőségek Email: Weboldal: Cím: 1119 Budapest, Mérnök Oktatói csoport Oktatók: Havass Norbert, Veress Attila, Szabados Ivett, Veress Attila, Farkas Krisztina, Havass2 Norbert, Harsányi Gergely Oktatási terület: Számvitel Bemutatkozás Számvitel minden szinten A SZÁMVITEL ALAPJAITÓL EGÉSZEN A MÉRLEGKÉPES SZINTIG. GYERE, TARTS VELEM! Ismerje meg, hogy mit gondolnak rólunk diákjaink: Csoport kurzusai Csoport oktatói Megtekint Pénzügyi alapszámítások Kamatszámítás, jráadékszámítás Kívánságlistára 139 2 990 Ft Vállalati pénzügyek I. Bevezetés a befektetési és vállalati pénzügyi döntésekbe 67 8 990 Ft Havass Norbert Számvitel tanár Veress Attila hamarosan Szabados Ivett tréner Veress Attila Oktató Farkas Krisztina IFRS mérlegképes könyvelő Havass2 Norbert hamarosan Harsányi Gergely
Miután kattintottál, a megnyíló oldalon haladj sorban fentről lefelé.
Miből következik mindez? Gondoljunk arra, hogy a felmerült költségekből indultunk ki. Ebben az a költség is benne van, ami az elkészült teljesítéshez tapad, de az is, ami még nem készült el. Ezekre a költségekre tesszük rá az arányos nyereséghányadot, amiből megkapjuk az elszámolható árbevételt a fordulónapra vonatkozóan. Ezeknek a költségeknek tehát az a sorsa, hogy átvezetésre kerülnek a ráfordításokra, ezért nem értelmezhető a mérlegben saját termelésű készlet. A vásárolt készleteken belül a termeléshez fel nem használt anyagokra a törvény indokolásában található iránymutatás. E szerint a fel nem használt anyagok, amelyek értékét esetleg elszámolták a beszerzés pillanatában költségként, nem szolgálhatnak a bevétel meghatározás alapjául. Vásárolt készlet ezért – a saját termelésű készletekkel ellentétben – ebből következően kimutatható a mérlegben, mert elvégzett munka hiányában ezek nem lehetnek költségek, amelyek az elszámolás részét képeznék az adott projektben. A 2021. Számvitel Navigátor - Adó Online. évi tv. módosítás szövege némi választási lehetőséget biztosít az érintettek számára.
Az új szabály lehetővé teszi a teljesítési fok arányában történő árbevétel elszámolást, és az összemérés elvének alkalmazásával az ezen teljesítési fokhoz kapcsolódóan felmerült költségeket, ráfordításokat is el kell számolni. Kérdésként merülhet fel, hogy milyen korábbi elvi (gyakorlati) problémák oldódnak meg az új szabály bevezetésével és alkalmazásával? Megszűnhetnek azok az ellentmondások a számvitelben, amikor lényegében valós teljesítés nélkül számolnak el árbevételt, hivatkozva a Ptk. szerződéses szabadságára? Ilyennek minősült az a bevett gyakorlat, amikor egy projekt elindulásakor a szerződéses díj jelentős része kiszámlázásra került (a vevő is elismerte a megállapodásban szereplő mérföldkő alapján a teljesítést), csak az volt a probléma, hogy ez a teljesítési fok nem állt arányban az elszámolt bevétellel. (Pl. Számvitel Navigátor - Meló Diák - Mentorprogram. az első kapavágások után kiszámlázták akár a teljes szerződéses díj 90%-át! ) A számviteli szabályok szerint a bevételnek megfelelő ráfordítást kellett elszámolni az összemérés elve alapján.
A módszerek között felsorolt lehetőségek közül igazán a költségekből történő kiindulás jelenti az újdonságot. Ennél a módszernél az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya lehet a bevétel elszámolásának a kiindulópontja. Mint ismert, a munkák tényleges felmérése, vagy az elvégzett munkák egy fizikai részének teljesítése alapján meghatározott bevétel régen is működő megoldásnak számított pl. Szamvitel navigator bejelentkezés. az építőipari szektorban. Az új szabályozás szerint ugyanakkor a szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan kell elszámolni a nettó árbevételt, valamint az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő költségeket, ráfordításokat. Fontos, hogy az elszámolt árbevételnek folyamatosan meg kell egyeznie a teljes szerződéses ellenértéknek a teljesítési fok alapján meghatározott nettó árbevétel összegével. Eltérés esetén a különbözetet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni.
A projektelszámolás kérdésköre az elmúlt időszak talán legjelentősebb számviteli törvényi módosításának tekinthető. A 2020-ban kötött szerződések tekintetében már kötelező az új szabályozás alkalmazása a gazdaság szereplői számára, vélhetően ezért is érkezett a Könyvvizsgálói Kamarához számos megkeresés a gyakorlati alkalmazások vonatkozásában. A törvényi szöveg értelmezése önmagában sem egy egyszerű feladat, annak eldöntése pedig, hogy egy szerződés az új szabály hatálya alá tartozik vagy sem, végképp komoly nehézségeket jelent a gyakorló számvitelesek számára. Felmerül a kérdés, hogy miért került a törvénybe egy ilyen, az IFRS szabályrendszerre emlékeztető megoldás, amikor hosszú-hosszú éveken keresztül látszólag nem volt erre szükség, a számvitelben valahogy mindig megoldották, kezelték az ebből adódó elvi problémákat – igaz, gyakran helytelen megoldások alkalmazásán keresztül, megsértve a megbízható és valós összkép iránti követelményt. A téma fő kérdése az, hogy a folyamatosan (akár több éven keresztül) felmerülő költségekhez miként lehet árbevételt elszámolni a kivitelezőnél, gyártónál, fejlesztőnél olyan esetekben, amikor a kibocsátott teljesítmények mérése gondot okoz.
Akár már a jövő héten kiderülhet, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai és államtitkárai körül kik működtek együtt a pártállami idők titkosszolgálataival. A bizottság MSZP-s tagja, Tóth Károly hétfőn terjeszti elő javaslatát a lista megjelentetéséről, de ehhez a vizsgálóbizottság többségi döntésére van szükség. Más formában, de az MDF is támogatja az ötletet, ha az adatvédelmi biztos szakvéleménye ezt lehetővé teszi. A rendszerváltás utáni kormányok tagjainak és államtitkárainak titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság a jövő hét elején megkapja az irattárakból kért információkat. Mécs Imre, a bizottság SZDSZ-s elnöke közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivataltól kapott levélben 9 név szerepel. Kormányok a rendszerváltás után. Mécs a Történeti Hivataltól is kapott már információkat, ott négy emberről tudnak, akik régen kapcsolatba kerültek a pártállam titkosszolgálatával és a rendszerváltás után kormányzati szerepet vállaltak. A Honvédelmi Minisztérium még nem küldte meg a katonai titkosszolgálatok irattásából származó adatokat, de kiszivárgott, hogy feltehetőleg itt egy érintettről van szó.
Most – mint mondja – a honvédség járműparkjának átlagéletkora húsz év felett van. Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár, a parlament honvédelmi bizottságának DK-s alelnöke szerint nemcsak az orosz haditechnika avult el, de a Gripen vadászgépek sem korszerűek már. A helikopterbeszerzés a legégetőbb probléma a honvédségnél. A kormány nemrégiben jelentette be, hogy a repülők, helikopterek nagyjavításon estek át, de a Mi–8-as és Mi–17-es szállítóhelikopterek hamarosan elérik üzemidejük és rendszerben tarthatóságuk végső határát. Ezért a tárca úgy döntött, új helikoptereket vásárol az Airbustól. Vadai Ágnes szerint a gépeknek multifunkcionálisnak kellene lenniük, hogy ne csak a honvédség, hanem a rendőrség és a katasztrófavédelem is használhassa őket. A kormány korábban utasszállító gépeket is vásárolt a honvédségnek, ezek szakértők szerint csak a missziókra való utaztatásra alkalmasak, arra nem, hogy harci tevékenységet folytassanak velük. Kormányok a rendszerváltás ulan bator. Németh Szilárd, a tárca parlamenti államtitkára azt közölte, jövőre 513 milliárd forint lesz a honvédelmi költségvetés, ami 85, 5 milliárddal több a tavalyinál.
– A magyar haderőt a rendszerváltás óta az egymást váltó kormányok egyre rosszabb helyzetbe hozták, a honvédelmi miniszterek pedig felszámolóbiztosként kezelték. Forrást nem biztosítottak, létszámcsökkentésekkel próbálták ellensúlyozni a finanszírozási gondokat – állítja Kovács Gyula nyugalmazott alezredes, honvédségi szakértő. Felszámolták a harckocsizókat, a tüzérséget, megszűnt a merev szárnyú szállítórepülő, valamint a szállító és támadó helikopterképesség. Szerinte az is gondot jelent, hogy a NATO-csatlakozás után nem vonták ki a Varsói Szerződés fegyvereit és nem látták el a haderőt NATO-szabványú fegyverekkel. Nyilvánosságra hozhatják a kormánytagok múltját. Cipeltük magunkkal a Varsói Szerződés egyre rozsdásodó vasait, így nem lehetett a NATO-alkalmazási elveket adaptálni – mondja. Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi miniszter szerint viszont az ő idejében négyszázmilliárd forint volt a tárca éves költségvetése, ezt a szintet az Orbán-kormány csak a hatodik évében érte el. Fejlesztették a honvédséget, ennek révén üzemben tudták tartani a helikoptereket, a repülőgépeket, befejezték a Gripenek hadrendbe állítását, és gépjárműprogramot indítottak.
Boldogok a konzervatívok, mert övék a… Négy kormányzati ciklus a nyolcból a rendszerváltás óta. Boldogok a konzervatívok, mert övék a…. Három egymás után. Az Orbán Viktor vezette kormányok munkája összegzés után kiáltott, amit nemcsak lapunk főszerkesztője készített el könyvében, de a következő napokban a "Piszkostizenkettők" is összefoglalják gondolataikat a rendszerváltás utáni leghosszabb, megszakítás nélküli… Néhány gondolat az Orbán-korszakról Négy kormányzati ciklus a nyolcból a rendszerváltás óta. Az Orbán Viktor vezette kormányok munkája összegzés után kiáltott, amit nemcsak lapunk főszerkesztője készített el könyvében, de a következő napokban a "Piszkostizenkettők" is összefoglalják gondolataikat a rendszerváltás utáni leghosszabb, megszakítás nélküli…