Olimpiafúrók, kommunistázók, lámpavasazók és egy bocsánatkérő - 22. 04. 06 14:50 Vélemény Ha eddig még nem vették elő a zsebkendőjüket, akkor tegyék meg: Donáth Anna, a Momentum elnöke ugyanis bocsánatot kért a választóktól a rettenetes nagy választási bukás miatt. 6 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Donáth Anna: Bocsánatot kérünk, és megnézzük, mit és hol rontottunk el Telex - 22. 05 15:40 Választás Még nem tudják, mi lehet az új, helyes út, de ki fogják találni – mondta. Donáth Anna bocsánatot kért, és elmondta, mit kell máshogy csinálniuk Index - 22. 05 15:02 Belföld A Momentum elnöke szerint mélyebben meg kell érteniük a választók döntését. Donáth Anna: Nem lehet jobbról előzni a Fideszt Azonnali - 22. 05 14:51 Vélemény A Momentum elnöke bocsánatot kért a vasárnapi eredményekért, majd felvázolta az ellenzék jövőjét. Donáth Anna szinte sírva kért bocsánatot az ellenzék veresége miatt Népszava - 22. 05 14:44 Belföld A Momentum Mozgalom elnökének megoldási javaslatai is vannak, mit kellene máshogy csinálni.
Donáth Anna szerint az sem elegendő, ha városokból érkező ellenzéki aktivisták szórólapoznak a falvakban, hálózatokat kell kiépíteni, és hihetőbb, valódibb válaszokat kínálni a kormánynál és propagandájánál. Nyitókép: MTI / Momentum
2022. ápr 5. 17:43 Donáth Anna bocsánatot kért /Fotó: Fuszek Gábor Bocsánatot kért Donáth Anna a vasárnapi vereség után. A Momentum Mozgalom elnöke nem hagyta szó nélkül a történteket, ezért Facebook oldalán azért kért elnézést, mert nem "tudtak élni azzal a bizalommal, amit beléjük fektettek" a választók. Posztjában elmondja, hogy éjt nappallá téve folyamatosan dolgoztak és "felszántották" az egész országot. A legkisebb falvakba is eljutottak, kopogtattak és úgy vélték, hogy ez majd sikerre vezeti őket, de mint tudjuk nem így lett. ( A legfrissebb hírek itt) Állítása szerint mélyen át kell most gondolniuk, hogy hol rontották el, mit tehetnek a jövőben másképp és mi lehet az ellenzéki politizálás jövője. "Akkor is, ha ebben az autoriter rendszerben az egyenlőtlen feltételek miatt ezerszer nehezebb többséget teremteni. " Három pontban szedi össze, hogy mit kell másképpen csinálniuk a jövőben: 1) "Nem szabad egy Budapest-vidék ellentétre redukálni a magyarázatainkat. " Donáth Anna arról beszélt, hogy mélyebben meg kell érteni azt, hogy miért vették komolyabban az emberek a Fidesz kommunikációját, mint az ellenzékét.
Nem elegendő, hogy városokból érkező ellenzéki aktivisták szórólapoznak a legkisebb falvakban – írja. Donáth Anna úgy látja, ezek csak az első lépések, mert pontos megoldásaik még nincsenek.
A politikius kiemelte, hogy ezek csak az első lépések, és a pontos megoldás kidolgozása is előttük van: "Nem mondhatom két nappal a választás után, hogy tudjuk az egyértelmű irányt. Nem tudjuk. De egyben biztos vagyok: hittel és reménnyel tudjuk megcsinálni. Mert ez a mi országunk is és a mi jövőnk is" – zárta gondolatait. Az ellenzék erős emberei közül eddig változó minőségben értékelték a vasárnapi bukást: Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc elég nyíltan kente Márki-Zay Péterre a dolgot, az LMP-s Ungár Péter (igen, ő az Azonnali egyik tulajdonosa is - a szerk. ) beismerte, nem igazán érdeklik a magyarokat az ellenzék üzenetei. FOTÓ: Donáth Anna / Facebook
Németh Erzsébetet, így ő lesz az ellenzéki közös jelölt 2022-ben. Hollai Gábor ugyancsak elindult az előválasztáson, de ő nem járt sikerrel. Budapest 13. választókerületében a négy jelölt közül csak harmadik lett. A XVI. kerületben önkormányzati képviselő 2019 óta, és a Fővárosi Vízművek Igazgatóságának elnöke. Az mindenképp meglepetés lett volna, ha őt választják meg a párt elnökének. "Elnöki indulásommal arra vállalkozom, hogy felrázzam és összetartsam a Momentum és a kormányváltók közösségét, hogy végre leváltsuk a kormányt 2022-ben" – így jelentette be indulását Donáth Anna október végén. "Erős, határozott, az elvei mellett kiálló Momentum nélkül nincs kormányváltás, ami szükséges ahhoz, hogy 2022 után tényleg egy új országot tudjunk felépíteni. " A párt EP-képviselője azt ígérte, progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politikát fog képviselni a Momentum élén. Fekete-Győr Andrásnak nem szavaztak bizalmat az előválasztás után A Momentum elnöke az alapítástól fogva Fekete-Győr András volt.
Megnéztük Eperjes Károly hiánypótló moziját, amely felülmúlta várakozásainkat: bár a Magyar Passiónak ott van a helye a legjobb magyar filmek között, mégsem voltunk teljesen elégedettek a végeredménnyel. Ha ilyen az apa, akkor milyen lehetett a sokat emlegetett nagyapa? Donáth Ferenc egy igazi vörös gazember volt. Minden ízében cinikus kommunista. Nekünk az ellenség nem oroszlán, hanem patkány, mégpedig döglődő patkány. Egy mondat Donáth Ferenc 1948. december 4-én elmondott beszédéből. Tudni kell, hogy akiket ebben az időben a kommunista párt ellenségként azonosított, annak az embernek vagy csoportnak meg voltak számlálva a napjai. Láger, kínzás, elhurcolás és hasonlók jutottak osztályrészül a "patkányoknak". Szóval ez a Donáth is egy remek ember lehetett. Az unokája pedig nagyon büszke rá. De hát ki ne lenne büszke a nagyapjára, ha az egy tömeggyilkos párt kiemelt funkcionáriusaként tevékenykedett? Na, ugye! Nem bírom ki, még egyet! Mi nem az egyház ellen, hanem az egyházon belül az amerikaiaknak kémkedő, az országot eláruló, valutacsempészéssel foglalkozó Mindszenty és klikkje ellen harcolunk, és meg kell magyarázni, hogy ez minden paraszt, munkás és haladó értelmiségi hazafias érdeke, hogy az ilyen összeesküvő, fasiszta banda az ország nyugalmát többé ne zavarja.
A kastély területén felújították és helyrehozták a 19. századi angolparkot, melynek területén ma szoborkiállítás működik. A nagyőri kastély - Slovakia.travel. A kastély kiállítótermeiben állandó kiállítások, zenei-színpadi, valamint oktató rendezvények folynak. Az állandó kiállítások főleg Mednyánszky László műveit, a szepességi portréfestészetet, a régi könyvtár gyűjteményeit, valamint a kastély bútorzatát mutatják be. Forrás: Dajama
Anyai nagyszülei a szirmai és szirmabessenyői Szirmay Boldizsár (1790–1856) és ózdi Sturmann Mária (1799–1831) neveket viselték. Anyai dédapja, ózdi Sturmann Márton (1757–1844) Gömör megyei birtokos, vasgyáros volt. Nagybátyja, Mednyánszky László honvédőrnagy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanújává vált Haynau kegyetlen ítélete nyomán. Édesanyjának az első fokú unokatestvére Veres Pálné (1815–1895), aki a magyar nőnevelés úttörője, az Országos Nőképző Egyesület alapítója volt. Szülei, miután felújították a családi örökségként kapott nagyőri kastélyt, Beckóról 1861-ben két gyermekükkel, Lászlóval és húgával, Margittal Nagyőrre költöztek. Mednyánszky Lászlót a festészettel az osztrák származású Thomas Ender festő ismertette meg, aki 1863 és 1864 között hosszabb időt vendégeskedett a Mednyánszky családnál. László a szülei javaslatára beiratkozott Svájc híres műszaki egyetemére, a zürichi Politechnikumba. Térkép - Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - 1014 BUDAPEST, Szent György tér 2.. Mérnöki tanulmányait csak rövid ideig folytatta, mivel egyre jobban vonzotta a festészet világa.
Markója Csilla szerk. : Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4) Mednyánszky László élete és művészete, különös tekintettel az 1900 előtti időszakra - Szabó Júlia: Mednyánszky László: tájvázlatok, táj és "genre" képek 1. Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - BUDAPEST (Látnivaló: Galéria). Camille Corot: Szent Sebestyén (első vázlat), 1853 körül (Párizs, Louvre) valóságos viszonyait ábrázoló tájképfestést tanulta meg, s azt egész életében művelte. A német romantikus és szimbolista festőktől, akiknek műveit Münchenben láthatta, az emelkedett, filozofikus tájfelfogást leshette el, a titokzatos és a sejtelmes tiszteletét. 8 Már a náluk józanabb Endertől megtanulta, hogy összefoglaló "jellemzést" kell adni az ábrázolt tájról, hogy "kilátást", "rálátást" kell festeni, s hogy nagyon fontos minden ábrázolt "motívum". Már gyerekkorában találkozhatott reprodukción barbizoni festményekkel, ezért nem véletlen, hogy amikor Párizsba utazott, első napjait, mint sok kortársa, a Louvre-ban, a Palais du Luxembourgban és a többi akkor nyüt tárlaton töltötte, például "egy felséges Corot kiállításon".
Ez Szlovákia egyik legrégebbi fából készült temploma, főoltára 1782-ből maradt fenn. Különlegessége az épülettől teljesen különálló torony, valamint ikonosztázai, melyek a 18. század első feléből származnak. Az épület mai formáját a 18. század második felében végzett felújítások során nyerte el. Havránoki Régészeti Park Egyedülálló régészeti park Szlovákiában, Liptószentmárián, ahol vaskori települések maradványai láthatók. A feltárt leletek alapján pontosan rekonstruálták az épületeket, melyeken keresztül a látogatók megismerhetik a kelták életét az i. e. 4. Mednyanszky lászló festményei . századtól egészen az 1. századig terjedően. Az egykor itt élt kelták voltak Szlovákia első lakói, akiknek számos használati tárgyuk, ékszerük és házaiknak romjai maradtak fenn a területen. A Régészeti Park Szlovákia legfontosabb lelőhelye, ahol nyaranta kézműves és kulturális rendezvényeket tartanak. Zvír-Hársád zarándokhegy Hársád falu nevét még az országhatárokon túl is ismerik a katolikusok. Úgy tartják, a településtől nagyjából 5 km-re, a lengyel határ közelében állói Zvír-hegyen kétszer is megjelent Szűz Mária egy 11 és egy 12 éves lánynak.
Utolsó, halála miatt befejezetlen képei (2004) Mihály és Gábor főangyalokat ábrázolják, a főoltár retablójának két oldalán állnak a Szent Flórián görögkatolikus templomban, Budapesten a Fő utcában. 2007-ben, születésének 80. évfordulóján emlékkiállítást rendeztek számára a budapesti Körmendi Galériában. A kiállítás katalógusában Kenessei András művészettörténész Somogyi-Soma művészetének jellemző vonásait így összegzi: "Merengő-filozófikus festő, aki önarcképet fest, de nem azért, mert ez a legolcsóbb modell, hanem mert az ő arca a mi arcunk, sérülései a mi sebeink, fájdalma és öröme a mi életünk. Nem ő csinálja az eseményeket, de van véleménye róluk, nem ő írja a történelmet, csak széljegyzeteket fűz hozzá, de néha a glosszák fontosabbak, mint a királyi kinyilatkoztatások. Az a hűvös, távolságtartó megfogalmazás, ahogy történelmi és társadalmi széljegyzeteit előadja, nem mentes a maliciózus iróniától (és öniróniától! ), amelynek Magyarországon sohasem volt ünneplő közönsége, hivatalos elismertsége, nagy visszhangja.
Járványos betegeket ápolt, az 1879-es szegedi nagy árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Vágó Pállal, Olgyay Ferenccel együtt jócskán besegített 1893 – 94 -ben Feszty Árpádnak a "Magyarok bejövetele" c., azóta Feszty-körképként híressé vált történelmi képének megfestéséhez. Mind Vágó, mind Mednyánszky kitűnő alakábrázoló, Olgyay pedig jó tájfestő volt. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja. Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja. A társtalan, magányos, homoszexuális művész a kor alapkérdéseire adott műveivel drámai választ. A harctéren megsebesült, nagy betegen, magányosan hunyt el bécsi műtermében.
1870-1871-ben még mérnöknek tanult, de hamarosan átjelentkezett a müncheni akadémiára. 1873-ban Párizsban, az École de Beaux Arts-on képezte magát, 1878-ban itáliai körútra indult. 1897-ben önálló kiállítása nyílt Párizsban. A hetvenes években járt először Szolnokon, 1902-ben részt vett a művésztelep alapításában. Állandó utazásainak csomópontja Párizs, Bécs, Budapest volt, és családi birtoka, Beczkó. Vonzotta a szegénység világa és a társadalom perifériájára kerültek társasága; modelljei voltak, támogatást nyújtott nekik, közöttük élt és élt meg mély kapcsolatokat. A világháborúban hadifestőként teljesített szolgálatot. Intellektuális karaktere, melyet a Párizsban megismert teozófiai és buddhista eszmék árnyalnak, jegyzetfüzeteinek, naplóinak sorozatából is kirajzolódik. * MALONYAY Dezső, Mednyánszky, (Művészeti Könyvtár), Budapest, Lampel Róbert, 1905. * SCHANZER Mária, Mednyánszky, Budapest, Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Keresztényrégészeti és Művészettörténeti Intézet, 1935.