A The Colour out of Space (Szín az űrből) Lovecraft egyik legsikerültebb novellája (melyről bővebben Molnár András írt kihagyhatatlan elemzést): gond nélkül csúsztat félelmetes asszociációkat az ember tudatába az űrből érkező objektumokkal és a megrontott vadon elidegenítő, hátborzongató jellegével kapcsolatban. A meteoritból származó entitás meghatározhatatlansága az egyik legizgalmasabb vonatkozása a történetnek, hiszen egy visszataszító,... Szinopszis A meg nem nevezett narrátor egy "Arkhamtől nyugatra" eső faluba utazik, hogy ott felmérje a völgyet, melyet víztározó céljából el akarnak árasztani. A völgy felé útjába esik a "pokoli puszta", egy dermesztően kietlen, halott síkság, melyet furcsa anyagú por borít, és amelyről a helybéliek baljós dolgokat suttognak egy néhány évtizeddel korábban megesett tragédia...
Nemcsak Stephen King klasszikusait adaptálják a filmesek, a horror műfaj másik nagy mestere, Howard Phillips Lovecraft egyik ikonikus műve, az 1927-es Szín az űrből (Colour Out of Space) is feldolgozást kap hamarosan. A főszerepben ezúttal Nicolas Cage látható, aki négy másik, Magyarországon be sem mutatott nagyjátékfilmben is szerepelt már idén (a hazai nézők a tavalyi Ne nézz tükörbe! című thrillerben találkozhattak vele utoljára). A rendezői székben a forgatókönyvet is jegyző Richard Stanley (Dr. Moreau szigete) ül, aki a húszas évekből a jelenbe helyezte át a cselekményt. Az eredeti történet szerint meteor esik a Gardner család birtokára, ami egy tudósok számára is ismeretlen színben pompázik és megfejthetetlen hatást gyakorol az emberekre. Amerikában január 24-én debütál a film, magyar premierdátumot egyelőre nem közöltek. Alább láthatjátok az első előzetest.
Egyre terjedt, tapogatódzott, kúszott, ki-kinyúlt villódzva, ragyogón, vészterhes, felismerhetetlen, baljóslatú, kozmikus színeiben. A látványvilág elképesztő, bár hozzátenném, hogy nem párját ritkító, elég ha csak a 2018-as Annihilationra gondolunk. Ami külön említést érdemel a megvalósítás szempontjából az a szín életre keltése. Mivel már a plakátról és a trailerből is üvölt felénk a harsány magenta szín, ezért nem árulok el nagy titkot azzal, hogy ami a novellában megnevezhetetlen és leírhatatlan szín, az a filmben a retinaszaggató magenta. Ez egyébként külön érdes is, hiszen a magenta kivételével bármely kevert színt nagyjából meg lehet feleltetni egy monokromatikus (egyetlen hullámhosszú) színnek. Kivéve ezt. Ha csak nyers valójában, különösebb háttértudás nélkül nézzük, akkor A szín az űrből nem egy kiemelkedő sci-fi/horror. Viszont ha ismerjük az alapanyagot, és a filmre adaptálás nehézségeit, akkor egyértelműen párját ritkítónak tekinthető a Lovecraft feldolgozások közül. Akit érdekel a film, annak mindenképp ajánlott az alapjául szolgáló novella elolvasása.
A meteorit, jobban mondva a vele érkező idegen lény hatására a növények és az állatok bizarr átalakuláson mennek át. Az emberi elmét és testet sem kíméli az űrből érkező iszonyat. Kívül ismeretlen, ám gyönyörű színekben és formákban játszik minden élőlény, belül azonban rothadásnak indul minden, ami érintkezik az űrből érkezett látogatóval. A történet szerint a titokzatos "szín" megérkezése olyan folyamatokat indít a szervezetben, ami leginkább a sugárbetegséghez hasonlatos. Annak is az igen nagy, 10–50 Sv (1000–5000 REM) dózisú formájához. Az ilyen mértékű sugárterhelést szenvedett személy úgynevezett "járkáló szellem" állapotba kerül: diszorientáció, zavarodottság jellemzi. A különböző fertőzések elburjánzása, DNS mutáció, és még sok-sok egyéb szövődmény együtt a folyamat végén a biztos halált eredményezi. Lovecraft novellájában Nahum Gardner (a filmben Nathan Gardner Nicolas Cage alakításában), és a tanyán élő állatok is pontosan ilyen tüneteteket mutatnak. Azután a kór átterjedt a tehenekre.
A bőralja A bőr aljának fő feladatai a hőszigetelés, az energiatermelés szabályozása és a mechanikai behatolások tompítása. A bőralja viszonylag nagy kötőszövetes rostokkal kapcsolódik a fölötte lévő irhához, alul pedig az izomrostok határolják. Ez a réteg főleg zsírszövetekből áll, így a szervezet energiaraktára, ami szükség esetén felhasználható. Fogyáskor ez a zsírréteg tűnik el először, hízáskor viszont éppen itt növekednek hatalmasra a narancsbőrt okozó zsírsejtek. A bőr függelékei: köröm, szőr és haj A köröm, a szőr és a haj egyaránt a bőr meghosszabbításának tekinthetőek. A tenyér és a talp kivételével a bőrünk majdnem teljes felületét (sokszor láthatatlan) szőrzet fedi, melynek feladata a védelem, a hőszigetelés és a hűtés. A haj- és szőrszálak színe is a melanin jelenlététől, mennyiségétől függ. A szőrszál alapanyaga keratin, azaz szaru, gyökere az irharétegbe mélyed. A gyökér alsó részébe futnak be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőr nemcsak nő, hanem a bőr sejtjeihez hasonlóan, folyamatosan cserélődik.
Bőr függelékek Részletek Rendszer Integumentary rendszer Azonosítók latin adnexa cutis TH H3. 12. 00. 3. 00001 Anatómiai terminológia [ szerkesztés a Wikidatában] A bőr függelékei (vagy mellékletei) a bőrhöz kapcsolódó struktúrák, amelyek egy bizonyos funkciót szolgálnak, beleértve az érzést, a kontraktilitást, a kenést és a hőveszteséget. Emberben a bőrön leggyakrabban előforduló függelékek a szőrszálak (érzés, hőveszteség, légzőszűrő, védelem), arrector pilli (a szőrszálakat egyenesen húzó simaizmok), faggyúmirigyek (faggyút választanak ki a szőrtüszőre, ami olajozza a hajat), verejtékmirigyek (erős szagú ( apokrin) vagy gyenge szagú ( merokrin vagy ekrin) izzadságot tudnak kiválasztani), és körmök (védelem). A bőr függelékei a bőrből származnak, és általában mellette vannak. A függelékek típusai a haj, a mirigyek és a körmök. Mirigyek A verejtékmirigyek az egész testen eloszlanak, kivéve a mellbimbókat és a külső nemi szerveket. Bár a mellbimbók rendelkeznek az emlőmirigyekkel, ezeket módosított verejtékmirigyeknek nevezik.
Orvosi szakág, mely a bőr és függelékei (szőrzet, haj, köröm) betegségeinek tanulmányozásával és gyógyításával foglalkozik. Ehhez a szakághoz tartozik a nemi betegségek kezelése is, valószínűleg azért, mert ezek a betegségek először bőrtünetekkel jelentkeznek.
A menopauza idején az emlő mirigy- és zsírszövete egyaránt természetes sorvadásnak indul. A haj és a szőrzet A szőr és a haj a bőr szaruképletei. Hőszigetelő, védő és szociális státuszt közvetítő szerepük a múlté. Ma a szőrzet, még inkább annak hiánya a szépészet eszköze, a haj és a szakáll is divatcikk. A szőrtelenítés veszélyei közé tartozik a szőrtüszők gyulladása, elfertőződése, amelynek súlyos következményei lehetnek. A hajszál a szőrtüsző mélyéből nő ki. Belső lágyabb velőállománya a haj színét adó melaninpigmentet tartalmaz, e körül található a kemény szaruból álló, a haj vastagságát adó kéregállomány, amelyet cserépszerűen burkolnak a kutikula sejtjei. A kutikulát bevonó faggyú fontos a haj épségéhez. Egy hajszál növekedése három fázisban zajlik. A növekedési (anagén) fázis 3-5 évig tart, minél hosszabb, annál hosszabbra nő az illető haja. A hanyatló (katagén) fázis két hétig tart, ekkor a haj táplálása megszűnik, majd a rákövetkező telogén (végső, pihenő) fázisban a hajszál elválik a tüszőtől, és 2-3 hónap alatt kihullik.
Megfelelő fényvédők alkalmazásával a leégést kerülni kell, nem helyettesíti a fényvédő krém használatát. Dohányzóknak vagy azbeszttel dolgozók számára nem javasolt szedése.