Értékelés: 1 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A tényfeltáró sorozat egyedülálló betekintést enged az Egyesült Királyság leghíresebb épületeibe. Teljes pompájában láthatjuk többek között a Kensington-palotát, a Szent Pál-székesegyházat, a Westminster apátságot, az Old Bailey-t, a Parlamentet és a manchesteri börtön épületét. A műsor ismertetése: Évadok:
Az épület fő attrakciója a bécsi szecesszió hatását mutató főhomlokzat és kapu, melyek díszítőelemeit Somogyi Sándor szobrász készítette. A homlokzatot virágfüzérekkel díszített zárt erkélyek és kovácsoltvas rácsozattal ellátott loggiák díszítik. Megyeháza (Piac u. 54. ) Az impozáns Vármegyeháza a magyaros szecesszió egyik legszebb épülete. 1911-12 között épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos fővárosi építészek tervei szerint. Homlokzatát a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit elemei díszítik. Barlangszerű bejáratának íve a funkcióhoz méltó történelmi hangsúlyt ad az épületnek. Rendőrpalota (Kossuth u. 20. ) Debrecen meghatározó építésze, Borsos József tervei alapján épült 1914-ben magyaros szecessziós stílusban, a nemzeti formanyelv keresésének kiváló példája. Kategória:Debrecen műemlék épületei - Wikiwand. Kapujának szénaboglya íves kő keretét a pásztorfaragásokra emlékeztető szimbólumok díszítik. A bronz kaput az ólombetétes üvegablakok fényjátéka teljesíti ki. A kaput a város címerét ábrázoló mázas kerámia dombormű koronázza. Püspöki palota (Hatvan u.
1. ) A református egyház befektetés céljából építtette a Hatvan utca sarkán ma is álló "palotát" Méliusz Juhász Péter református püspök egykori rezidenciájának helyén. Az 1913-ban épült egyházi bérház a Megyeházát is jegyző Bálint Zoltán és Jámbor Lajos szecessziós alkotása. A számos belső udvarral, lépcsőházzal és körfolyosóval rendelkező épület igazi nagyvárosi arculatot kölcsönöz a környéknek. A belső udvarok bejáratait díszes rácsok zárják. Déri Múzeum (Déri tér 1. ) A Magyarország egyik legismertebb közgyűjteményének otthont adó neobarokk épület 1926-28 között épült Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei szerint. Az épülettömb hangsúlyos eleme a barokk kastélyokra jellemző, kupolával fedett, íves középrizalit (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész). A kör alaprajzú központi előcsarnokba gazdag barokk architektúrával keretezett három tekintélyes kapu vezet a "A művészet örök, az élet véges" latin felirat alatt. Hatvan utcai art deco bérház (Hatvan u. 6. ) A volt Izraelita hitközség bérháza a magyarországi art deco egyik legnagyobb alakja, Sajó István tervei alapján épült 1930-ban.
INSIDER Ebből készült a vércsoda, most hozták Budapestre Szeptember 12-ig a budavári Mátyás-templom előtt bárki megnézheti. INSIDER Kiderítettük: ezen a csatornán lehet élőadásban végignézni a pápai misét Az istentiszteletet 19 kamerával közvetíti a közmédia, amelyet a nézők élőben követhetnek végig! POLITIK Áder János: Ha szívedből keresed Istent, akkor meg is találod Csak rajtunk múlik, hogy Isten jeleit sztorinak vagy példázatnak tekintjük – mondta Magyarország köztársasági elnöke pénteken a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson. INSIDER Programok a NEK utolsó három napján: itt van minden fontos tudnivaló Eljött az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fináléjának ideje, mutatjuk mikor merre érdemes menni. És merre nem. SZTÁRDZSÚSZ Ákos a NEK-himnusz munkáiról: Végül az a döntés született... Kovács Ákos énekes-dalszerző a producere az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszának. Mielőtt igent mondott volna a felkérésre, a Kossuth-díjas énekes elhívta a bíborost a koncertjére a Budapest Arénába.
Nyitó szentmise - Felvezető program - 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus - 2021. 09. 05. - YouTube
A rendezvény himnuszának megírására Kovács Ákost kérték fel, aki végül producerként vett részt a munkálatokban, és Pejtsik Péterre bízta a korábbi budapesti kongresszus Győze lemről énekeljen napkelet és napnyugat kezdetű himnuszának áthangszerelését, jelképes hidat alkotva ezzel múlt és jelen, vagyis az 1938-as és a mostani kongresszus között. A dalból magyar és angol nyelvű változat is készült, előadói Nagy Bogi, Czinke Máté és Dánielfy Gergő, akik az esemény imázsfilmjében is szerepelnek, ahol három fiatal megtérésének történetét mutatják be. A szeptemberben kezdődő kongresszus szimbóluma Ozsvári Csaba ötvösművész 2007-es alkotása, az esztergomi bazilikában található, tölgyfából készült Missziós kereszt. A több mint három méter magas, bronzdíszítésű kereszt egyben ereklyetartó is, amit 2017-ben Ferenc pápa áldott meg Rómában. A Hősök terén kezdődik A program szeptember 5-én kezdődik, és a Hősök terén tartják a nyitó szentmisét, amit tömeges elsőáldozás követ majd. A Bazilika melletti Szent István téren az egész rendezvény ideje alatt könyvvásárral, könyvhéttel, hungarikumok bemutatójával és különböző kulturális eseményekkel várják a látogatókat.
A lapot egy olvasó azzal kereste meg, hogy gyermeke esztergomi iskolájában kötelezővé tették a részvételt, azonban az intézményt nem nevezte meg. Valkó Miklós az Átlátszó érdeklődésére telefonon megerősítette, hogy küldött hasonló levelet. Írtam a szülőknek levelet, hogy ez egy iskolai program, és részt kell venni rajta – fejtette ki Valkó az Átlátszónak, majd hozzátette: a szülőknek lehetőségében áll kérvényt írni, ha el szeretnék kerülni a gyermek részvételét. Szánthó Gellért, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium igazgatója is megerősítette, hogy több tanulójuknak kötelező a részvétel: esztergomi egyházi fenntartású iskola két osztálya, mindösszesen ötven diák számára is "kötelező osztályprogram" az Ákos-koncert. Szánthó szerint mivel a bentlakásos, ferences nevelők is elkísérik a csoportot a koncertre, ezért nem opció, hogy valaki hátramaradjon. Az iskola más osztályainak más kötelező programjai is lesznek az eucharisztikus kongresszushoz kapcsolódóan, illetve "az egész iskolában minden osztálynak programja a vasárnapi szentmise.
A sajtótájékoztatón mutatták be az Íme, Isten hajléka az emberek között! címmel a Mátyás-templom gondnoksága kiadásában megjelent kötetet is. A NEK tiszteletére kiadott, fotókkal illusztrált kötet az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, a Szent István-bazilika és a Budavári Nagyboldogasszony-templom történetét dolgozza fel. A kiadás apropója volt, hogy mindhárom épületnek és helyszínnek szerepe volt az 1938-as és az idei eucharisztikus világkongresszus megrendezésében. A rendezvényen mutatták be Eperjes Károly Krisztus inge című filmjének előzetesét. A film, amelyet várhatóan november 4-étől vetítenek a mozikban, az 1950-es évek egyházüldözéséről szól egy ferences szerzetes történetén keresztül. A kongresszus hetén zajlanak a 15 éves Ars Sacra Fesztivál kulturális programjai is, szeptember 4-12. között. Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnökének ismertetése szerint idén 230 település 15 műfajban, több mint 400 programmal csatlakozott a fesztiválhoz, ezek között lesznek zenei programok, kiállítások, irodalmi estek és séták.