1. Ki zengeti hitelesebben a szabadság himnuszát, mint a rabságban tartott lelkek? Aligha van felemelőbb kórusa az operairodalomnak, mint a rabszolgáké Giuseppe Verdi (1813 – 1901) halhatatlan operájában. "A Nabucco Verdi egyik legnépszerűbb, négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet-Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. Ősbemutatójára 1842. március 9-én került sor a milánói Teatro alla Scalában. A Nabucco premierjének hatalmas sikerével Verdi az európai zeneszerzők élvonalába került. A darab leghíresebb kórusműve a Va' pensiero (Zsidók kórusa), mely hazafias szövege miatt az olaszok egyik kedvelt dala lett az 1848-as forradalom során. A címszereplő II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király. " (Wikipédia) 1901-ben, Verdi temetésén Milánó lakosai a környező utcákban a Va' pensiero-t énekelve kísérték a menetet. Olaszul, az élő előadásból, így hangzik (magyar felirattal) 2. Verdi: A lombardok - koncertszerű előadás - Müpa. Szálljon bátran a feltámadt ének "Mint a fecske, repülj messze földre, Színarany szárnyú gondolat repülj el!
A Nabucco (korábban Nabuccodonosor) Giuseppe Verdi egyik legnépszerűbb, négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta Anicet-Bourgeois és Francis Cornu bibliai témájú története alapján. A Nabucco premierjének hatalmas sikerével Verdi az európai zeneszerzők élvonalába került. Verdi nabucco története te. 1840-ban az akkor huszonhét éves Verdit egymás után érték a sorscsapások: két kisgyermeke után felesége, Margherita is meghalt. Még magához sem térhetett mély gyászából, mikor a gyötrelmek között befejezett Pünkösdi királyság című operája megbukott a milánói Scala színpadán. A fiatal komponista ezek után úgy döntött, hogy több operát nem ír. Egy bútorozott szobába húzódott vissza, ahol mély apátiában, céltalanul töltötte napjait. Verdi 1842 A következő évben a Scala impresszáriója, Bartolomeo Merelli már nem nézhette tétlenül a rendkívüli tehetséggel megáldott fiatalember korai visszavonulását. Elérte, hogy Verdi elolvassa Temistocle Solera Nabucodonosor című librettóját, és csupán ennyi kellett ahhoz, hogy a zeneszerző ismét eljegyezze magát az opera műfajával.
De mindennél jobban magával ragadta a közönséget a 3. felvonás híres kórusa. Ez a kórus, amely a hagyomány szerint Verdinek ösztönzést adott az opera megalkotásához, hamarosan felhangzott a milánói utcákon is, és a nép ajkán továbbterjedt városról városra, megelőzve az opera diadalútját Itália színházaiban. Az emberek olyan átérzéssel énekelték, amely kifejezője volt visszafojtott vágyaiknak, lázadásuknak és titkon táplált reményeiknek. Kult: Szokatlan Nabucco-előadás a Holt-tenger partján | hvg.hu. Giuseppe Verdi: Nabucco BEMUTATÓ AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN 2015. február 13.
A Maszada erődítmény lábánál vitte színpadra az izraeli operaház Verdi, Nabucco című híres operáját. Az operát a közönség igazi történelmi közegben, a Holt-tenger partján csodálhatta meg. Nem kevés munkájába telt a szervezőknek a Maszada-lábánál felállított szabadtéri operaház. Az építményt még Nagy Heródes király építtette és az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozik. Verdi: Nabucco - koncertszerű előadás - | Jegy.hu. "Egy érintetlen sivatagba érkeztünk és mindenről magunknak kellett gondoskodni: az úthálózatról, az elektromosságról, a színpadról és a lelátóról is. " – mondta Hanna Munitz, az Izraeli Opera igazgatója. Munitz azt is elmondta, miért esett épp Verdi operájára a választásuk. "A Verdi-operák közül valószínűleg a Nabucco kötődik leginkább a zsidő néphez, ez a terület pedig szimbolikus jelentőségű a zsidó történelemben. Úgy gondoltuk, hogy a két dolog ötvöződése plusz értéket ad az elképzeléseinkhez. " Arról nem is beszélve, hogy a szabadtéri opera ráadásul hatalmas turisztikai értéket képvisel. Az igazgató elmondása szerint soha ennyi turista nem érkezett még Izraelbe egy kulturális esemény kedvéért.
Színházunk kórusa, mely az elmúlt évadokban méltán aratott sikert mind a kritika, mind pedig a közönség körében, ezúttal előlép és főszereplővé válik Verdi Nabuccó jában. A négy felvonásos mű ugyanis a világ zeneirodalmának egyik grandiózus kórusoperája. A babilóniaiak és zsidók, leigázók és leigázottak konfliktusáról (is) szóló történetet az előadás kiemeli a bibliai korból, és kozmikusabb térbe és időbe helyezi. Az opera középpontjában egy világtörténelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek, más összefüggések irányítják az életet, mint korábban. A Nabucco ebben az értelemben nem csupán a szabadságért, a nemzeti függetlenségért való küzdelem ikonikus története, hanem egy opera a hitről, Istenbe és egymásba vetett töretlen hitünkről. Verdi nabucco története vs. Arról a tanulságról, hogy ha nem népek közötti viszályokra és családi drámákra fordítjuk energiáinkat, hanem megértjük az idők szavát, akkor megtaláljuk az Istenhez vezető utat és az emberiség életének tovább folyását. Kesselyák Gergely értelmezésében a mű kulcsmondata Zakariás, a zsidó főpap szájából hangzik el: "Istent szolgálva királyok királya leszel. "
Musical készül Zsuffa Tünde: Az Ég tartja a Földet című regényéből – jelentették be az alkotói stáb tagjai hétfői sajtótájékoztatójukon. Az Árpád-házi Szent Erzsébet életét feldolgozó könyv alapján íródó mű zeneszerzője Szikora Róbert lesz, a szövegkönyvet és a dalszövegeket Lezsák Sándor jegyzi. Zsuffa tünde ferme auberge. A darab rendezője Cseke Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója, míg producere Pataki András Jászai Mari-díjas rendező, a Soproni Petőfi Színház igazgatója lesz, akiről portálunkon legutóbb a Vadak Ura rendezőjeként írtunk. A hétfői sajtótájékoztatón Zsuffa Tünde emlékeztetett, Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) záró szentmiséjén két magyar szentet emelt ki: az államalapító Szent István király mellett Szent Erzsébetet, aki a magyar szentek közül a legismertebb. Felidézte, a Szentatya velük kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, ne elégedjünk meg olyan hittel, mely csak szertartásokból, ismétlésekből áll, hanem olyan hitre van szükségünk, amely a tettekben nyilvánul még és az emberi kapcsolatokon keresztül megmutatkozik.
A szerző úgy véli, a XIII. században élt Szent Erzsébet pont ilyen volt. A szerző 2020 végén megjelent regényéről írt recenziónkat itt olvashatják: Árpád-házi Szent Erzsébet, a teve a tű fokán Egy életrajzi és négy XX. Zsuffa tünde férje. századi regény után a történelmi régmúltba, a XIII. század első harmadába repít minket vissza Zsuffa Tünde új, karanténban írt regénye, melynek Az Ég tartja a Földet címet adta. A szerző nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint megírni a legismertebb magyar női szent, Árpád-házi Szent Erzsébet türingiai tartózkodásának történetét. Szikora Róbert zeneszerző elárulta, egy Szent Erzsébetről szóló zenemű az első gondolata akkor vetődött fel benne, mikor a '70-es években az NDK-ban jártak a Hungária együttessel, és Wartburg városában, ahol a főhős életét töltötte, azt tapasztalta, az ottani katolikus templomokban Türingiai Szent Erzsébetet ábrázolták rózsákkal. Akkor arra gondolt, a németek ne privatizálják már el tőlünk ezt a hölgyet, úgy vélte, tisztázni kellene a világ előtt, hogy mi, magyarok ilyen szenteket adtunk.
Rovat Rovatok – 0 db találat
Karanténregény – írtuk az elején, hiszen az idén írt könyvben nagyon fajsúlyos szerepet játszik a türingiai dögvészjárvány. A szerző nagyon szemléletesen mutatja be a korabeli járványügyi szabályokat, a betegséggel, halálesettel sújtott házakra vonatkozó előírásokat. Ennek folytán sajgó szívvel érezzük át, milyen áldozatos, már-már kilátástalan munkát végeztek a kor gyógyító szerzetesei, akik a testi ápolás mellett lelki vigaszt is nyújtottak a betegeknek, haldoklóknak. Árpád-házi Szent Erzsébet, a teve a tű fokán | Alfahír. És hasonlóan mély empátiát érzünk a mai járvány megfékezésén küzdő hős szakemberek és önkéntesek iránt. Vagyonunkat nem vihetjük a sírba, a halál utáni életbe, de azokat a hálákat, amit a pénzünk Krisztusnak tetsző felhasználásával teszünk, azt igen – érezzük lelkünkben a kötet fő mondanivalóját az utolsó oldalak után. Erzsébet ugyan nem saját vagyonnal, de óriási királylányi hozománnyal érkezett Türingiába, halálakor, 24 évesen azonban nem volt semmije. Harmadrendi ferencesként "csak" számos hálás személyt tudhatott maga mögött, akik neki köszönhették életüket, megélhetésüket.
Kezdetben zavart, hogy már annyi infót összeszedtem a témához, hogy a tudás blokkolta a képzeletem szárnyalását. – Mennyire hű a történelemhez ez a regény, avagy mennyire vannak benne hozzáadott jelenetek, hozzáadott karakterek? – Adva volt a világ leghíresebb magyar szentje. Erzsébet történetét és korát mindenki ismeri valamilyen szinten, az alaphoz tehát nem nyúlhattam, de azt megtehettem, hogy új megvilágítást adjak és bizonyos szempontból másként láttassak valamit, ahogy sokan gondolják. Tehát máshova tettem a súlypontokat. Nézzünk egy-két példát: II. András magyar királyt és fiát, IV. Ingeborg (könyv) - Zsuffa Tünde | Rukkola.hu. Bélát nem kell bemutatni, de mondjuk a kapcsolatukat, a vitáikat már igen. Azt is mindenki tudja, hogy Erzsébet édesanyját, Gertrúdot megölték, de az már kevesek előtt ismert, hogy gyermeke, Béla végignézte a gyilkosságot és ez egy életen át kísértette, iszonyú lelki terhet viselt. Aztán arra is nagy hangsúlyt teszek, hogy bemutassam a dorbézoló magyar főurak ténykedéseit, akiknek nem számít sem a király, sem az ország, csak a hatalom, a vagyon és az önös érdekek.
Megjegyezte azt is, Cseke Péterrel is dolgozott együtt, meghívta őt a kecskeméti színházba művészeti tanácsadónak, Szikora Róbert pedig egy tévéműsorban előtte szerepelt az R-GO-val, ő pedig utána következett – ahogy a producer fogalmazott – "mint diák hordószónok" még 1988 tavaszán. Pataki úgy véli, Szent Erzsébet "egy igazi, nagy megasztár", egy európai csillag, aki nemcsak lokálisan, hanem európai szinten is elismert személy. Mint mondta, ha valaki nemcsak keresztény, hanem nemzeti kulturális identitását keresi, és találkozik Szent Erzsébet legendájával, akkor abban meg tud erősödni. Az Árpád-házi királylány életművét példaértékűnek nevezte, ami felhelyezi őt arra az európai horizontra, ami közösséget tud kovácsolni, testvérré tudja tenni az európai nemzeteket. Az égiek nélkül nem sokra mennénk mi földiek – interjú Zsuffa Tündével új regényéről | Magyar Hang | A túlélő magazin. Ezek alapján "ziccerhelyzetnek" nevezte, hogy egy népszerű műfajjal, a musicallel közelebb tudják vinni a fiatalabb és idősebb korosztályhoz is ezt a kardinális kérdést. A producer közölte, kormányzati támogatással valósul meg a darab, amiben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és egy kormány-előterjesztés alapján várhatóan a Miniszterelnökség is nagy szerepet vállal.