A kilenced ( latinul: nonæ) a jobbágyok adója volt a középkori Magyarországon. Már Károly Róbert korában szedték az ország legnagyobb részén, Nagy Lajos király 1351-ben kiadott dekrétuma pedig egységesítette: eszerint minden jobbágy köteles volt terményének kilencedik tizedét a földesúrnak adni (a tizedik tizedet pedig az egyháznak, ez volt a decima vagy dézsma). Eleinte természetben, a kései középkorban pénzben kellett fizetni a termés, illetve a juhok, kecskék és méhek szaporulata alapján. A kilenced bevezetése részben a földesurak bandériumállítási kötelezettségét ellensúlyozta, ennek ellenére a földesurak nem fogadták szívesen, és a király csak büntetésekkel tudta érvényesíteni a törvényt. Az Anjou-ház hatalomra jutása - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Másrészt azonban, mivel az egységes adózás hiányában a jobbágyok hajlamosak lettek volna a királyi birtokoknál alacsonyabb adót kiszabó nagybirtokosok szolgálatába szegődni, a kilenced bevezetése a királyi vagyon védelmét szolgálta. Ha valamelyik földesúr nem szedte be a kilencedet, azon a birtokon a király javára szedték be.
A magyar haderőt a király hadserege, a bárói, vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasság alkották. Támadó hadjáratok alkalmával a királynak fizetnie kellett a nemeseknek, ezért Károlynak növelnie kellett bevételeit. Gazdasági reformok Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Károly elsősorban a nemesfémbányászat fejlődését támogatta. A földek tulajdonosainak átengedte a bányabér (urbura) egyharmadát, így érdekeltté tette a birtokosokat a bányák megnyitásában. Jelentősebb volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon. A kitermelt nemesfémet a termelők kötelesek voltak nyers állapotban beszolgáltatni a felállított tíz pénzverő kamara egyikénél, ahol vert pénzt kaptak érte. Ősiség törvénye fogalma fizika. A vert pénz 45-50%-kal kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál. Károly jó minőségű aranyforintot és ezüstdénárt veretett. Az új pénz értékállóságát csak úgy őrizhette meg, hogy szakított az évenkénti beváltással és a pénzrontással. E jövedelem pótlására bevezette a kapuadót (1336), melyet jobbágyportánként kellett fizetni, évente 18 dénár.
A kamara haszna ebben az esetben 20% volt. Ennek a viszonylag könnyű pénzszerzési módnak azonban jelentős árnyoldalai is voltak. Egyrészt a kincstár bevételei is az általa kibocsátott rossz pénzben érkeztek be, másrészt a piacon elfogyott a bizalom az egyre gyatrább dénárok iránt, és minden tiltás ellenére a nyersezüst és a jobb külföldi pénzek forogtak a "feketepiacon". A kamara hasznát Károly Róbert pénzügyi reformja szüntette meg. Az ő idején Körmöcbányán kezdték meg az aranyforint verését, amely mindenkor 23 és fél karátos aranyból, 3. 5 gramm súlyban készült. Az aranyforint váltópénze az ezüstdénár lett, egy aranyforint száz ezüstdénárt ért. A kamara hasznának megszüntetésével a kincstár jelentős bevételektől esett el, ennek pótlására Károly bevezette a kapuadót (portális adó), amit a jobbágyságtól szedtek az ország egész területén. A kapuadót portánként, kapunként vagyis jobbágytelkenként szedték, évi összege 18 dénár volt. A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. A közvélekedés Károly Róbertnek tulajdonítja a banderiális hadszervezet magyarországi meghonosítását, de ez nem teljesen igaz.
Azonban a pápa, félve az Anjouk túlzott megerősödésétől megakadályozta András trónra kerülését. Lajos hatalmas összeget adományozott a pápa és a nápolyi királyi udvar elnyerésére. András elnyerte a királyi címet, azonban Johanna nem kívánt vele élni és megfojtatta. Lajos fegyverrel kívánt elégtételt venni, s családja számára akarta megtartani a nápolyi trónt. Két hadjáratban (1347-48, 1350-52) legyőzte ellenfeleit, de a pápa és a helyi erők ellenében nem tudta megtartani a távoli területet. Lajos Velencétől visszaszerezte Horvátországot és Dalmáciát, Károly politikáját folytatva délen kiépítette a bánságok rendszerét. Keleten a tatárok elleni védelem érdekében hűbéressé tette Moldvát, ahol 1345-ben legyőzte a tatárokat. Ősiség törvénye fogalma wikipedia. Lajos keleti és nyugati politikájában is folytatta Károly elképzeléseit. Seregekkel támogatta Lokietek Kázmért. Kázmér halála után (1370) elfoglalta a lengyel trónt. Magyarország és Lengyelország között perszonálunió jött létre. Törvényhozó Az eredménytelen itáliai hadjáratok és a behurcolt pestis nyomán feszült belpolitikai helyzet alakult ki.
1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket irtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyarországon. 1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság és a zsidóság emancipációja mellett foglal állást. 1835-ben elhunyt I. Ferenc és V. A reformkor fő kérdései - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Ferdinánd követi a trónon, azonban a gyakorlatban a hatalmat kancellárja, Metternich gyakorolja. 1836-ban megtorló intézkedéseket hoznak és sok reformer politikust bebörtönöznek. Pl. : Országgyűlési Ifjak és vezetőjük, Lovassy László 1837-ben Kossuthot és Wesselényit is lecsukják. Lovassy beleőrült, Wesselényi megvakult, Kossuth épségben túlélte a börtönben töltött időszakot. 1840-ben engedik ki őket, minekután a '39-40'es reform országgyűlésen a magyarok megegyeztek a bécsi udvarral, hogy amnesztiáért cserébe újoncokat küldenek a seregbe.
A megfontolt, kettős szűrőjű jogalkotás letéteményese lehet még nemzetközi összevetésben a kétkamarás parlament, amely többek között működik az USA-ban, Nagy-Britanniában, Írországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Kanadában, Japánban. – Igaz az a vád, hogy a magyar választási rendszer a kormányoldalnak, vagyis a Fidesz–KDNP-nek kedvez? – A vegyes választási rendszerek megpróbálják a többségi, más néven egyéni, valamint az arányos, vagyis listás rendszerek erényeit egyesíteni, hátrányaikat kiegyensúlyozni. A magyar választási rendszer a demokratikus átmenet során vegyes lett és az is maradt az új Alaptörvényt követő reform során is. A diktatúra jelentése - Enciklopédia - 2022. Számos országban ilyen választási rendszer van. Kétségtelen, hogy ez a modell a nagy pártoknak kedvez, deklarált célként megjelölve a kormányozhatóságot. De az ellenzéki nagy pártok vagy pártszövetségek számára is előnyös ez a rendszer. Nem igaz tehát, hogy a kormánypárt győzelmét segítené elő. A változás abban áll, hogy 2014-ig egyéni képviselőre és megyei listára szavazhattunk, az országos listás mandátumokat ezek töredékszavazatai alapján osztották ki.
Lehetséges, hogy egyetlen konkrét megváltoztatandó normát sem tudnának említeni. Csupán a szerintük nem konszenzusos megalkotást kárhoztatják. De hogyan tudják feloldani ezt a logikai ellentétet? A szerintük önkényes előzményre önkényes válasz dukál? Ha kiengedjük a szellemet a palackból, évtizedek múlva egy diktatúra akár erre is alapozhatja majd önkényes jogalkotását. Formahibás jogalkotás, például feles többséggel való alkotmánymódosítás estén a köztársasági elnök nyilván nem írhatja alá a kérdéses normát, hanem az Alkotmánybíróság elé utalja. Ha pedig az államfőt is le akarnák váltani, ahhoz is Alaptörvény-módosításra lenne szükség, amit eljárási hiba esetén szintén nem írna alá a köztársasági elnök. A kör bezárult. Abszurd a fölvetés is. A törvényesség határán | Demokrata. – Ugyancsak állandó panel volt az alkotmányozás kapcsán is a jogállamiság elsiratása idehaza és Brüsszelben egyaránt. – Két megközelítésről, tartalmi és formális jogállamiságról beszélhetünk. 1989 után az utóbbi vált meghatározó felfogássá, ezt követte az Alkotmánybíróság is.
A kirendeltségvezető igazi diktatúrát vezetett be az irodában: bármikor kirúgta a neki ellentmondó beosztottat. Az iskolában az igazgató diktatúrája valósult meg. A várost a polgármester szűk körének diktatúrája irányította. 4. Diktatura szó jelentése . Önkényuralmi időszak, amikor egy csoport vagy terület fölött korlátlan vagy erőszakos vezetés uralkodik. A kommunista diktatúra 1919-ben 133 napig tartott. A francia forradalom idején a jakobinus diktatúra 1793-94-ben uralta Franciaországot. Eredet [ diktatúra < latin: dictatura (diktatúra) < dictator ( diktátor)] Lezárva 7K: 2011. július 13., 17:56
2014 óta egyéni képviselőre és országos listára voksolhatunk, ez igazságosabb, mert országos támogatottság alapján arányosabb a mandátumkiosztás. A bírálatok egyik célpontja az a rendelkezés volt, amely szerint a korábbiaktól eltérően nem pusztán a vesztes egyéni képviselők után jár töredékszavazat a pártjuknak, hanem a győztesek után is annyi, amennyivel megelőzik a második helyezettet. Diktatúra szó jelentése - Mutatjuk, hogy mit is jelent! - Kvízmester.com. Ez igazságos, hiszen ha az egyik párt a körzetek felét nagy fölénnyel nyeri, az ellenfél párt pedig a körzetek másik felét éppenhogy, akkor pont a győzteskompenzáció segít országos szinten a választói akaratnak minél inkább megfelelő mandátumkiosztásban. A választókerületek átszabása is igazságosabbá tette a rendszert, mivel nem az összlakosságot, hanem a választásra jogosultak számát vette alapul a törvényhozó, biztosítva, hogy nagyjából ugyanannyian szavazhassanak minden választókerületben. Korábban előfordult, hogy az egyik körzetben kétszer annyian éltek, mint a másikban. – Ehhez képest az EBESZ legújabb jelentése az ellenzéki narratívát erősíti.
erőkre (gazd., értelmiség) is. Többnyire álcázva lép föl, néha megtűr maga mellett más pol. szerveket is, fondorkodik, ezek fölött egyoldalúan rendelkezik, a parlamentnek pl. csak az a szerepe, hogy helyeseljen. A ~ legkiélezettebb formája a korlátlan hatalmú (totalitárius) rendszer (pl. nácizmus, fasizmus, sztálinizmus). A totalitárius uralom előbb-utóbb teljes összeomláshoz vezet. Az alkotmányos demokrácia alapja az, hogy az állampolgár a pol. alanya; a ~ban annak csak tárgya; aki a demokráciában személy, a ~ban csak alattvaló. A demokrácia a szabadság birod-a, a ~ nyílt v. álcázni próbált elnyomás. M. B.
diktatúra (a lat. dicto, 'tollba mond', 'irányít' szóból: 'zsarnokság'): egyetlen személy vagy csoport (parancs)uralma a közösség, az állam fölött. - A népuralom ( →demokrácia) ellentéte. Az ókorban: despotizmus és tirannizmus. Manapság beszélhetünk alkotmányos és forr. ~ról. Az előbbi lehetővé teszi, hogy a diktátor a hatalom összpontosításával gyorsan határozzon és intézkedjék; a forr. ~ arra épül, hogy az alkotmányos keretek túl merevek, ezért "öntörvényű" kormányzásra van szükség. A ~ gyakran tirannikus formába csap át, pl. I. Napóleon v. az utóbbi évtizedek egypárt-rendszereiben Mussolini, Hitler, Sztalin, Rákosi v. Kádár uralma, melyek a demokratikus törvényesség igényével léptek föl. Hasonló a folyamat a harmadik világ függetlenné vált államaiban is. Amikor az alkotmányos állapotot nem az alkotmány védelmére használják föl, mindig fönnáll a veszélye annak, hogy a látszattörvényesség törvénytelenséggé és így ~vá változzék. A ~ épülhet egyetlen pártra (egypárt-~, pártállam), katonai tisztikarra (katonai ~), de épülhet szellemi-társad.