1. körzet, Dr. Boros Gábor, Eger, Klapka Gy. u. 2. Kovách Zsolt, Eger, Klapka Gy. 3. Németh Judit, Eger, Sóház utca 13. fsz. 4. Kegyes-Sallak Eszter, Eger, Klapka Gy. 5. Kurucz György, Eger, Klapka Gy. 6. Húsvéti Helga, Eger, Vörösmarty u. 43. 7. Reszkető Marianna, Eger, Klapka Gy. 8. Balogh Edina, Eger, Klapka Gy. 9. Háziorvosok, védőnők - Eger. Ivánfalvi Gábor, Eger, Klapka Gy. 10. Papp Judit Eger, Eger, Vörösmarty u. 65. 11. Harangozó Hajnalka, Eger, Klapka Gy. 12. Szekeres Gitta, Eger, Klapka Gy. 13. Lisztes Andrea, Eger, Menház u. 14. Báthory István, Eger, Klapka Gy. 15. Papp Andrea, Eger, Érsek u. 3-5. 16. Képes László, Eger, Klapka Gy. 1. Fogorvosi ügyelet: 3300 Eger, Klapka Gy. +36 36 788-322 Szombat-vasárnap, ünnepnap 8-14 óráig Rendelési idők Körzetek utcanév szerint Utca neve Körzet Ady Endre utca 13. sz.
önkormányzati rendelethez Vissza az oldal tetejére
Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Fogorvosok. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontjában és az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró alapellátásért felelős országos módszertani intézet véleményének kikérésével a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Mosonmagyaróvár város közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel működő felnőtt háziorvosi és házi gyermekorvosi körzetekre. A felnőtt háziorvosi alapellátás körzeteinek utcajegyzéke 2.
J., akárcsak M. pszichiátriai kezelésre szorult, az I. fokú ítélet meghozatalakor mindketten gyógyszeres kezelés alatt álltak, de a harmadik gyermeket, Sz. -t is nagyon megviselte mindaz, amit a családban tapasztalt. 2003. Kiskorú veszélyeztetése - Gazdagréti Ügyvéd 11. kerület. januárjában Kerekegyházán – ahol ekkor már az asszony gyermekeivel lakott – a gyámhivatal hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekeket gyámként az anyai nagyszülő, S. Imre családjába befogadja. A vádirat szerint a vádlott a nevelése alatt álló lányával közösült, illetve fajtalankodott is, de ezt az eljárás során nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani. A vádlott a szabadszállási postahivatalnál dolgozott már 1985 óta, s 1999-ben a rábízott pénzből nagyobb összeget elsikkasztott. Ezért 2000-ben a Kunszentmiklósi Városi Bíróság a vádlottal szemben 6 hónap, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ennek végrehajtását a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elrendelte a kiskorú veszélyeztetése miatt hozott ítéletében.
A kiskorúság fogalma Kiskorúnak számít az a személy, aki a 14. életévét már betöltötte, a tizennyolcadikat ellenben nem. Amennyiben egy kiskorú házasságot köt, nagykorúságot szerez. Ez alól is van kivétel: amennyiben ítélet születik arról a bíróság részéről, hogy a nagykorúságot szerzett kiskorú nem cselekvőképes, vagy a gyámhatóságtól nem kapja meg az arra szükséges engedélyeket, úgy házasságát érvénytelennek tekinthetik, ezáltal újból kiskorúnak minősíthetik. A szerzett nagykorúságot a házastárs halála vagy a frigy felbontása nem befolyásolja. Kiskorú veszélyeztetése - ítélet a Szegedi Ítélőtáblán - Jogi Fórum. A kiskorúak veszélyeztetése A kiskorúak veszélyeztetésének két formáját különböztetjük meg. Súlyos kötelességszegés/elkövetési magatartás tanúsítása aktívan (megvalósítható tevőleges) és passzívan is (mulasztás). Az elkövető kötelessége a kiskorú folyamatos felügyelete, nevelése/gondozása. Az aktív és passzív elkövetési magatartás csak abban az esetben büntetendő, ha súlyos felelősségszegés történik. Az eljárás során a felelősségszegést egyedi elbírálás alapján határozzák meg.
Ezért a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette és elrendelte a próbaidő alatt a vádlott pártfogó felügyeletét is. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerését és megbánó magatartását, valamint a sértett megbocsátását, aki azóta helyreállította a kapcsolatát a vádlottal, azonban súlyosító körülmény az alkoholista életmódja és büntetett előélete. Ha a próbaidő alatt újra szabadságvesztésre ítélik, vagy nem működik együtt a pártfogóval az agressziókezelésben és az alkoholproblémái megoldásában, akkor a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság el fogja rendelni. Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett már az első tárgyaláson. Rendszeresen megerőszakolta, verte, dolgoztatta kislányait egy győri házaspár. Szekszárd, 2018. október 30. Szekszárdi Törvényszék Sajtóosztály
Kisebb nevelésbeli botlásnak minősül például, ha valaki alkalomadtán a testi fenyítés mellett dönt egy kiskorúval szemben, tettével azonban sérülést nem okoz. A testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi bántalmazás ellenben kiskorú veszélyeztetésének minősül – legfőképp akkor, ha okozati viszonyban áll az elkövetési magatartás és a kimenetel. A veszélyeztetés a károsodást nem foglalja magában, annak kézzelfogható lehetőségét annál inkább. A veszélyeztetés fajtái: a testi fejlődés veszélybe sodrása fizikai bántalmazással, éheztetéssel, a higiéniai elvárások figyelmen kívül hagyásával, áthágásával, illetve a szükséges gyógyászati kezelések elhanyagolásával értelmi fejlődés veszélyeztetésének minősül a kiskorú oktattatásának figyelmen kívül hagyása, megvonása: kiskorú a tankötelezettség időtartama alatt nem szerzi meg a kellő ismereteket a fejlődéshez. a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztetik az erőszakos cselekmények, a kulturálatlan beszéd, és a nemi erények ellen szóló, meg nem valósított tevékenységek is.
Az első rendű vádlott enyhítés érdekében, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, a másodrendű vádlott és védője pedig három nap gondolkodási időt tartott fenn az esetleges fellebbezés bejelentésére, így az ítélet nem emelkedett jogerőre. A bíróság a vádlottak előzetes letartóztatását nem jogerősen fenntartotta.