Életének 76. évében elhunyt Andorka Sándor, a magyar kézilabda történetének egyik legnagyobb hatású játékvezetője és sportdiplomatája, az MKSZ Nemzetközi Bizottságának egykori elnöke, nemzetközi játékvezető, az Európai- és a Nemzetközi Kézilabda Szövetség játékvezetésért felelős testületének korábbi tagja. Andorka Sándort a Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekinti, emlékét megőrizzük. Tiszteletére a hétvégi kézilabda-mérkőzéseket egy perces gyászszünet és főhajtás előzi meg.
Életének 76. évében elhunyt Andorka Sándor, a magyar kézilabda történetének egyik legnagyobb formátumú játékvezetője és sportdiplomatája, az MKSZ Nemzetközi Bizottságának egykori elnöke, nemzetközi játékvezető, az Európai- és a Nemzetközi Kézilabda Szövetség játékvezetésért felelős testületének korábbi tagja, a 2008-as és 2012-es olimpia IHF delegátusa. Andorka Sándor három sportágban, röplabdában, labdarúgásban és kézilabdában egyaránt NB-s szinten működött közre játékvezetőként, de az igazán nagy sikereket kézilabdában érte el. 1965 óta magyar játékvezető. A Schóber Ottóval alkotott legendás párosuk 1981-től idehaza, 1983-tól nemzetközi színtéren szerzett komoly hírnevet. Az évek során közel 450 NB I-es mérkőzést, 10 Magyar Kupa-döntőt, 297 nemzetközi találkozót dirigálhatott, beleértve "A" és alacsonyabb kategóriás női, férfi felnőtt és korosztályos világbajnokságot, illetve a barcelonai előolimpiát is. Az aktív játékvezetést követően sem szakadt el a kézilabdázástól, 2002 és 2012 között az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) Versenybizottságának tagjaként a játékvezetésért felelt, egyúttal a nemzetközi szövetség, az IHF játékvezetői testületének tagja volt, majd az EHF Versenybizottságában a klubversenyeket felügyelte, emellett az IHF lektoraként is tevékenykedett.
Hetvenöt éves korában elhunyt Andorka Sándor korábbi kézilabda-játékvezető, sportdiplomata. A magyar szövetség (MKSZ) csütörtöki gyászjelentése szerint Andorka röplabdában, labdarúgásban és kézilabdában egyaránt magas szinten tevékenykedett játékvezetőként, de az igazán nagy sikereket kézilabdában érte el. A Schóber Ottóval alkotott legendás párosuk idehaza 1981-től, nemzetközi színtéren pedig 1983-tól szerzett komoly hírnevet. Kettősük az évek során közel 450 NB I-es mérkőzést, tíz Magyar Kupa-döntőt, 297 nemzetközi találkozót dirigált, beleértve számos felnőtt és korosztályos világbajnokságot, illetve a barcelonai előolimpiát is. Andorkát a magyar kézilabda történetének egyik legnagyobb hatású játékvezetőjének tartják, aki később az MKSZ nemzetközi bizottságának elnöke volt, az európai szövetség (EHF) versenybizottságának tagjaként a játékvezetésért felelt, egyúttal a nemzetközi szövetség (IHF) játékvezetői testületének is tagja volt. Ezt követően az EHF versenybizottságában a klubversenyeket felügyelte, emellett az IHF lektoraként is tevékenykedett.
Életének 76. évében elhunyt Andorka Sándor, a magyar kézilabda történetének egyik legnagyobb hatású játékvezetője és sportdiplomatája, az MKSZ Nemzetközi Bizottságának egykori elnöke, nemzetközi játékvezető, az Európai- és a Nemzetközi Kézilabda Szövetség játékvezetésért felelős testületének korábbi tagja. Andorka Sándor három sportágban is, röplabdában, labdarúgásban és kézilabdában egyaránt NB-s szinten működött közre játékvezetőként, de az igazán nagy sikereket kézilabdában érte el. A Schóber Ottóval alkotott legendás párosuk 1981-től idehaza, 1983-tól nemzetközi színtéren szerzett komoly hírnevet. Kettősük az évek során közel 450 NB I-es mérkőzést, 10 Magyar Kupa-döntőt, 297 nemzetközi találkozót dirigálhatott, beleértve "A" és alacsonyabb kategóriás női, férfi felnőtt és korosztályos világbajnokságot, illetve a barcelonai előolimpiát is. Az aktív játékvezetést követően sem szakadt el a kézilabdázástól, 2002 és 2012 között az Európai Kézilabda Szövetség Versenybizottságának tagjaként a játékvezetésért felelt, egyúttal az IHF játékvezetői testületének tagja volt, majd az EHF Versenybizottságában a klubversenyeket felügyelte, emellett az IHF lektoraként is tevékenykedett.
Aktívan részt vett a játékvezetők képzésében, delegátusként pedig rendszeresen jelen volt az európai kupamérkőzéseken, továbbá két olimpián, nyolc felnőtt világbajnokságon és 14 Európa-bajnokságon. Az utóbbi években az MKSZ nemzetközi bizottságának elnökeként, a válogatottak csapatvezetőjeként sokat dolgozott a magyar kézilabdázás sportdiplomáciai sikereiért a világversenyeken és a mindennapokban egyaránt, csakúgy, mint korábbi nemzetközi megbízatásai során. Az európai szövetségtől 2011-ben megkapta az EHF Special Awardot, az MKSZ pedig tavaly a legmagasabb kitüntetését, a Török Bódog Életműdíjat adományozta neki. Horváth Gabriella, az MKSZ főtitkára elmondta, Andorka Sándornak az elmúlt évtizedekben óriási szerepe volt számos, a háttérben elért magyar sikerben. Ezek közül is kiemelkedik, hogy Magyarország - Szlovákiával együtt - elnyerte a jövő januári férfi Európa-bajnokság rendezési jogát. "Rengeteget köszönhetnek neki a magyar klubok és játékvezetők is, mindenkinek a mentora volt, aki a nemzetközi kézilabdaéletben bármilyen szerepet játszott Magyarország részéről.
Óriási veszteség érte a magyar kézilabdázást, és az egész magyar sportot - hangsúlyozta Horváth Gabriella. Andorka Sándort az MKSZ saját halottjának tekinti, tiszteletére a hétvégi kézilabda-mérkőzéseket egyperces gyászszünet és főhajtás előzi meg.
Annak is vizsgát kell tennie, aki a versenyvizsga megszűnését követően kapott kinevezést, ugyanakkor a kormány határozatban megállapíthatja a vizsga alól mentességet élvezők körét. A változásokkal az alapvizsga megléte már a közigazgatási szakvizsga megszerzésének előfeltétele. Kapcsolódó tartalmak: Közigazgatási alapvizsga követelmények 2011-2012-2013 Közigazgatási alapvizsga tankönyv (pdf) 2011-2012 letöltése Közigazgatási alapvizsga jelentkezési lap letöltése Ügykezelői alapvizsga Gyakran ismételt kérdések a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban
Közigazgatási alapvizsga 2011. szeptember 1-től: a köztisztviselőknek alapvizsgát kell tenniük. A köztisztviselőknek alapvizsgát kell tenniük. Az Országgyűlés 2011. Hivatalos Értesítő Online. március 16-án elfogadta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, melynek részeként rögzítették, hogy a köztisztviselői pályán maradás feltétele lesz 2011. szeptember 1-jétől a közigazgatási alapvizsga, mely része a kormány azon célja elérésének, hogy minőségi közigazgatást hozzon létre. A törvény módosításával a köztisztviselői vagy kormánytisztviselői kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek egy, a középiskolai végzettséggel rendelkezőknek pedig két évük van arra, hogy letegyék a közigazgatási alapvizsgáennyiben valaki ezt a vizsgát nem teszi le, vagy többszöri próbálkozás után sem tudja teljesíteni, a jogviszony megszűnik. A kötelező vizsga célja, hogy a közigazgatás minősége javuljon, és hogy az eltérő szakirányú képzettséggel rendelkező köztisztviselők ugyanúgy jártasak legyenek a feladatuk ellátásához szükséges, alapvető igazgatási és jogi ismeretekben.
A közigazgatási szakvizsgá ról szóló 35/1998. (II. 27. ) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. Közigazgatási alapvizsga kérdések. 31. rendelet é rtelmében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) legalább évente egyszer felülvizsgálja és szükség esetén aktualizálja a közigazgatási vizsgák tananyagait. Tekintettel a legutóbbi hatályosítás óta bekövetkezett jogszabályi változásokra, a 2021. évi tananyag-felülvizsgálat eredményeként a közigazgatási vizsgák tananyagaiban az alábbi változásokra került sor: A közigazgatási alapvizsga és ügykezelői alapvizsga tananyaga is – kisebb módosítások átvezetésével – aktualizálásra került. A közigazgatási szakvizsga esetében – a kötelező tárgyi vizsgarész IV. moduljának kivételével – hatályosításra került a kötelező tárgyi vizsgarész moduljainak, valamint a választható tantárgyak tananyaga is. Két tananyagrész – a kötelező tárgyi vizsgarész III. modulja (Általános államháztartási ismeretek), valamint a választható tárgyi Pénzügyi- és költségvetési igazgatásvizsgarész – tekintetében a tananyag mellett változott a követelményrendszer, valamint a szóbeli kérdések is.
Sikeres felkészülést kívánunk!
Kérdés A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. Közigazgatási alapvizsga 2011. szeptember 1-től: a köztisztviselőknek alapvizsgát kell tenniük - JÁRÁSOK 2013 - Járások kialakítása, járási hivatalok. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el.
GitHub - CsokaMate12/alapvizsga-2. 1: Vizsga
Létrehozva: 2021-12-20 08:08 | Szerző: PmH. Titk. | A Mezőberényi Polgármesteri Hivatal a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet Mezőberényi Polgármesteri Hivatal Anyakönyvvezető és Kereskedelmi, igazgatási ügyintéző munkakör betöltésére. A közszolgálati jogviszony időtartama: határozatlan idejű közszolgálati jogviszony Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A munkavégzés helye: Békés megye, 5650 Mezőberény, Kossuth tér 1. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7. ) delet alapján a munkakör betöltője által ellátandó feladatkörök: 1. sz. melléklet 25. Anyakönyvi feladatok, 14. Hatósági feladatok A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök: Anyakönyvi feladatok teljes körű ellátása; Kereskedelmi, igazgatási feladatok Jogállás, illetmény és juttatások: A jogállásra, az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. törvény rendelkezései, valamint a(z) Mezőberényi Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Szabályzata az irányadók.