Ekkor a panaszokat nem okozó, átmeneti oxigénhiányt lehet feltérképezni a nap során. Az angina pectoris megelőzése Az elsődleges kezelési elv a prevenció ezen kórkép esetében is. Az öröklött hajlamot nem tudjuk befolyásolni, ám az életmódbeli tényezőkön lehet változtatni: a helyes táplálkozás és a rendszeres mozgás nagyon fontos. Ami a táplálkozást illeti, a mediterrán diéta a külföldi és hazai ajánlások szerint egyaránt eredményesen alkalmazható kardiovaszkuláris megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Ennek alapja a teljes kiőrlésű gabonafélék preferálása a finomított, fehér lisztből készült pékárukkal szemben. A mennyiségi zöldség- és gyümölcsfogyasztás is alapvető. A mediterrán diéta hangsúlyozza továbbá a halak rendszeres fogyasztását, a növényi olajok, például olívaolaj használatát. A rendszeres mozgás is számottevő befolyással rendelkezik szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, kezelésében egyaránt. Már napi fél óra tempós sétával sokat tehet szíve egészségéért. Hogyan kezelik az angina pectorist?
A beteg beszámolója a fájdalom megjelenésének körülményeiről, jellegzetességeiről alapozza meg a diagnózist. A kivizsgálás részét képezi a laboratóriumi vizsgálat, mellkas röntgen, a 12 elvezetéses EKG, szívultrahang, terheléses EKG, esetleg izotópos szívvizsgálat, vagy coronaria CT. Ha a non-invazív vizsgálatok koszorúérbetegségre utalnak, katéteres úton végzett koszorúérfestést kell végezni, mely nem csak diagnosztikus vizsgálat, hanem indokolt esetben gyógyító beavatkozásra is lehetőséget nyújt. Az angina pectoris kezelése Az angina kezelése egyrészt a háttérben álló okoknak és az alapbetegségnek megfelelően elsősorban gyógyszeres terápia, amelynek célja a szívizmok megfelelő vérellátásának biztosítása, a koszorúerek meszesedésének, szűkületének csökkentése. Gyógyszeres kezelésének alapját orvosi javaslatra alvadásgátlók, koleszterincsökkentők, a magas vérnyomás kezelésében is használatos bizonyos gyógyszerek, illetve bizonyos tüneti szinten ható készítmények képezik. Katéteres érfestés során koszorúér-tágítás, illetve súlyos koszorúérbetegség esetén műtéti megoldás is szükségessé válhat.
Angina során jelentkező mellkasi fájdalom kiterjedése Az angina pectoris (átírt változatban angina pektorisz) orvosi kifejezés, amely mellkasi fájdalmat vagy nyomást jelöl, és általában a szívizom elégtelen vérellátása miatt alakul ki. A szívizomzat oxigénfogyasztását alapvetően a szívfrekvencia, a szívüregi nyomás, a szívizom-összehúzódás erőssége és a miokardium (szívizom) tömege határozza meg. Abban az esetben, ha hosszan tartó kritikus oxigénszint-csökkenés következik be, létrejön egy terület irreverzibilis (visszafordíthatatlan) sérülése, elhalása, amit miokardiális infarktusnak neveznek. Az angina pektorisz során a szívizom oxigénigénye és a koszorúerek oxigénkínálata közötti egyensúlyzavar spontán, illetve gyógyszerek hatására rendeződik, így nem alakul ki visszafordíthatatlan szívizomelhalás. Osztályozása [ szerkesztés] Prinzmetal angina [ szerkesztés] Kialakulásának oka a koronária erek görcse. Gyakran nevezik hajnali anginának, mivel az esetek többségében a hajnali órákban jelentkezik heves fájdalmakkal.
A főtörzs két további ágra oszlik: a bal kamra csúcsa felé fut a bal koszorúér leszálló része, míg a másik fontos ág "koszorúszerűen" futja körbe a bal szívfelet (ezt körbefutó - cirkumflexus - artériának hívják). A jobb szívfelet és a szív alsó falát ellátó jobb koszorúér szintén az aortából, de külön ered. A megfelelő vérellátás csak akkor valósulhat meg, ha a szívet tápláló erek épek. A szív koszorúereinek betegsége miatt romlik a szívizom oxigénellátása, amely zavart okoz a szívizom működésében és ez mellkasi fájdalom képében jelentkezik. Angina pectoris A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, ezt nevezzük angina pectorisnak. Az angina pectoris nemcsak fájdalom formájában mutatkozik meg. Lehet közönséges nyomásérzés, mintha a mellkasra egy nehéz súly nehezedne, mintha valaki ráült volna a mellkasra. A klasszikus megjelenési formája a bénító erejű, markoló jellegű szegycsont mögötti fájdalom, mely a vállakba, főként a bal karba, a bal kisujj irányába, máskor a hasba, állkapocsba, fogakba vagy a lapockák irányába sugárzik.
Ebben a formában nagy a veszélye a szívizominfarktus kialakulásának, ezért ez sürgős kórházi kezelést tesz szükségessé. A viszonylag ritka ún. Prinzmetal ("variáns") angina általában a koszorúerek görcse miatt következik be, tünetei nyugalomban jelentkeznek. Okok A tünetek hátterében - az esetek többségében - a koszorúerek szűkülete áll. A szűkületek általában érelmeszesedés (ateroszklerózis - az idők folyamán az erek falában felhalmozódó zsíros lerakódás) következtében alakulnak ki. A koszorúér-betegségre hajlamosító tényezők között vannak nem befolyásolható és befolyásolható rizikófaktorok. Nem befolyásolható az öröklött hajlam a betegség kialakulására, az életkor, és a nem (férfiak veszélyeztetettebbek, azonban a klimax után a nők hajlama nagyjából megközelíti a férfiakét). Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, melyek felismerése esetén annak jó irányba való korrigálásáért tehetünk magunk is. Ilyenek a zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin, trigliceridszint), magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, dohányzás, mozgáshiány.
Ha pedig nem lehetséges külön fürdőszobát használni (ez a magyar háztartások nagy többségében így van), állítsanak fel sorrendet, hogy a családban ki mikor használja a közös helyiségeket. A beteg legyen az utolsó, utána alapos fertőtlenítés szükséges. © AFP / Antoine Martin Bár körülményes, de a beteg egyen a saját szobájában, használat után pedig minden tányért, poharat, bögrét, evőeszközt alaposan el kell mosogatni, a legjobb, ha ezt mosogatógéppel tesszük. Ha nincs, akkor a kézi mosásnál használjunk kesztyűt és az edényeket egy mások által nem használt konyharuhával töröljük át, amit szintén beteg szobájában kell tartani. Mivan vagy mi van a ti. Minden szennyes ruhaneműt, ágyneműt, törölközőket, konyharuhákat legalább 60°C-on, más szennyesétől elkülönítetten kell kimosni, normál mosószerrel. A szárítás a ruhanemű által elbírható legmagasabb hőfokon történjen. Figyeljük a tüneteket A tünetmentes vagy koronavírussal fertőzött családtagok esetében elengedhetetlen, hogy magukat is védjék: mindig használjanak maszkot, hordjanak kesztyűt, mossanak rendszeresen kezet – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem.
A kijelölt helyünket ne hagyjuk el, az ételt tegye a családunk az ajtó elé, de ne jöjjenek be. Használjunk külön fürdőszobát, ha megtehetjük. Ha csak egy van, azt használjuk más időszakban, mint a többiek, és minden alkalommal fertőtlenítsünk magunk után. A ruháinkat, törölközőinket, ágyneműnket tartsuk és gyűjtsük külön, majd magas hőfokon mossuk ki. Mi van a szoknya alatt ?!. Akiről feltehető, hogy beteg, az hordjon otthon is maszkot, és a szobában nagyon gyakran és nagyon erősen szellőztessen, mert a vírus cseppfertőzéssel terjed. A szakember szerint az sem árt, ha csak fertőtlenítő kendővel fogjuk meg a kilincset, a nagyobb felületeket lefertőtlenítjük, a betegnek pedig adunk külön törölközőt, fogmosó felszerelést, saját evőeszközkészletet, utóbbiból pedig mindig ugyanazt adjuk vissza neki. Hasonló óvintézkedéseket sorol fel a Semmelweis Egyetem útmutatója is, amely kifejezetten azoknak szól, akik koronavírus-fertőzött családtagot ápolnak otthon. Ők a fertőzött elkülönítésén kívül azt is kiemelik, hogy amikor mégis kilép a szobából, akkor mindenképpen viseljen maszkot.
Izoláció és fertőtlenítés Arról azonban már nem szólnak a hivatalos kormányzati tájékoztatók, milyen protokollt érdemes követni, ha a két hét alatt nemcsak beteg rokonunkról szeretnénk gondoskodni, hanem arra is odafigyelnénk, hogy a család többi tagja ne kapja el a koronavírust. Mivan vagy mi van horn. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs – azóta véget ért – napi sajtótájékoztatóin ugyan egyszer-kétszer kitért a kérdésre, de azon kívül, hogy a fertőzött lehetőleg legyen külön szobában, ne osztozkodjon másokkal a fürdőn és szellőztessünk gyakran, más hasznos tanáccsal nem nagyon szolgált. Várdi Katalin Ennél lényegesen több tippet adott a korábban Várdi Katalin tüdőgyógyász, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika orvosa. Ő azt javasolta, hogy ha valaki bizonyítottan fertőzött, vagy tüneteket észlel magán, az mindenképpen izolálja magát. Ha tehetjük, legyen külön szobánk, vagy ha nincs rá lehetőség, akkor is tegyünk meg mindent, hogy elválasszuk magunkat másoktól és tartsuk be a higiéniás előírásokat.
Megtiszteltek azzal, hogy férfiként is olvastok, kérdeztek. Remélem, hogy találtok olyan információkat itt a blogon, amik nektek is hasznos. Ezt a posztot feltétlenül ajánlom. Ha tudtok angolul, a témában még ezeket a linkeket tudom nektek ajánlani. Férfi szerzők írták férfiaknak.
Biztosan sokakat foglalkoztat a kérdést, hogy mi történik azután, hogy meghalunk. A szerveink működése leáll, na de az agyunkban zajló folyamatokkal mi a helyzet? Most kiderül, ugyanis kutatók utánajártak annak, hogy pontosan mi történik a klinikai halál beállta után az agyban a test oxigénhiányos állapotában. A New York-i egyetem egyik kutatócsoportja megpróbált választ találni arra a kérdésre, ami az emberek nagy százalékát biztosan foglalkoztatja: Mi történik a halál után? Kiderül, hogy van-e élet a halál után (A kép illusztráció) Forrás: AFP A kutatás eredménye mindenkit ledöbbentett: A kutatók rájöttek arra, hogy a halott személy teljesen tisztában van vele, hogy eltávozott, ami azt jelenti, hogy a klinikai halál beállta után még akár hallja a körülötte történő eseményeket. Mi van vagy mivan? (6952918. kérdés). Ez annak köszönhető, hogy a tudat azután is működik még egy darabig, miután a test életfunkciói megszűnnek - írja a Ripost. A vizsgálatban olyan betegek is részt vettek, akiket szívroham után újraélesztéssel hoztak vissza az életbe.
Míg az gyakorlatilag minden korban magától értetődő volt, hogy a férfiaknak vannak szexuális vágyaik, amelyeket természetesen ki is kell elégíteniük, addig a nőket sokáig szexuálisan passzív lénynek tartották, ezt a passzivitást pedig nagyrészt a nők nemi felépítésére alapozták. Korábbi cikkünkért kattintson! Izabella és társai Az ókor fejlett test- és fürdőkultúrája a középkorban közel ezer évig feledésbe merült. Maga a testápolás, még a fürdés, a mosakodás is "illetlen", bűnös dolognak számított. Mivan vagy mi van a tu. Volt olyan - később szentté avatott - Árpád-házi hercegnő, akiről érintetlen tisztaságának, földi hívságoktól mentességének bizonyítékaként jegyezték fel, hogy milyen hosszan nem váltott ruhát, és hogy éveken át egyszer sem fürdött, pedig a legalantasabb munkákat végezte, a testén pedig tetvek éltek. Ha ez az önsanyargatás extrém példa maradt is, de általában a testi kényelmet, a tisztálkodást az ördög incselkedésének tartották igen sokáig. A reneszánsz szabadabb világa enyhített ezen egy-két generáción keresztül, de testkultúráról beszélni ez idő alatt sem lehetett: Angliai Erzsébet királynőről például feljegyezték, hogy mosdatlansága miatti testszagát csak mértéktelen parfümözéssel tudta ellensúlyozni, Spanyol Izabelláról pedig eleget mond, hogy állítólag őróla, pontosabban a fehér ruhájáról nevezték el "Izabella-sárgának" a piszkosfehér színű lovakat.