A fa részei, működése by Fanni Mustó
A fa kémiai alkotórészei A fa főbb elemei: • - szén 50% • - hidrogén 6% • - oxigén 43% • - egyéb 1% (nitrogén, hamualkotórészek) További jellemző alkotók: Cellulóz A sejtek fala cellulózból épül fel. A cellulóz láncmolekulái fonalakká, majd kötegekké egyesülnek: a cellulózmolekulák micellákká, ezek mikrofibrillákká, ezek pedig lamellákká egyesülnek. A lamellák rétegeiből áll a sejtfal. Az elfásodás, öregedés során különféle anyagok épülnek a cellulóz sejtjei közé, pl. lignin. Lignin A cellulózsejtek közötti üregeket telítő, merevítő anyagok töltik ki. Egyikük a lignin, egy bonyolult kémiai anyag. A cellulóz-hemicellulóz váz teljes kialakulása után épül be a sejtfal interfibrilláris üregeibe. Ezt a folyamatot lignifikációnak (elfásodásnak) nevezzük, és fontos szerepet tölt be a faanyag tulajdonságainak alakulásában. 15-35%-ban alkotja a fatestet, nagyobb mennyiségben a tűlevelűek szerkezetében. A lignin bonyolult szerkezetű aromás vegyület. Felépítése nem kristályos, hanem amorf, térben hálózatos.
Sok fehérjét tartalmaz, ezért ez a farontó gombák támadásának fő célpontja. Farost, erősen vastagodott falú, szűk üregű, hosszúkás, a végein kihegyesedő faelem. Kialakulása után a sejtplazmája felszívódik, élettelen. Szilárdító feladata van. A fentieken kívül léteznek még átmeneti elemek, mint az edényszerű tracheida, a rostszerű tracheida, a tracheidaszerű edény, a pótlórost, a rekeszes rost. A bélsugarak vékony falú parenchimatikus sejtjei az élő fában sugárirányban szállítják, raktározzák a tápanyagokat. Minden fatestben megtalálhatók.
Leginkább a bütümetszeten szembetűnők, mint a bél körüli koncentrikus körök vagy ellipszisek. Az évgyűrűben két pászta különíthető el: a tavaszi vagy korai pászta a tavasszal, az intenzívebb tápanyagfelvétel idején képződött, lazább szövetekből áll, a nyáron létrejött "őszi" vagy kései pászta ennél tömörebb. A sugármetszeten az évgyűrűk párhuzamos vonalakként, a húrmetszeten parabolikus vagy szabálytalan görbékként látszanak. A trópusi fafajoknak nincsenek évgyűrűik, de a csapadékosabb és szárazabb időszakok váltakozása gyakran azokhoz hasonló növekedési zónákat hoz létre. Edények, tracheák vagy pórusok. Ha szemmel látható méretűek, akkor a bütümetszeten apró likacsokként, a sugár- és húrmetszeten finom hosszirányú karcok, árkok formájában jelentkeznek. Az edényeket gyakran tilliszek vagy színes mézgaanyagok töltik ki. Állhatnak egyesével, ikerpórust vagy likacssugarat alkotva. Ha a korai pászta edényei feltűnően nagyobb átmérőjűek, mint a kései pásztáé, akkor likacsgyűrűt alkotnak. Ilyenkor gyűrűs likacsú, ellenkező esetben szórt likacsú fáról beszélünk.
Egy gépjárművek vizsgálatával foglalkozó igazságügyi szakértő dolgozhat meglévő adatokból is, azonban elsődlegesen alkalmazott módszere a szemle. Egy megvásárlás előtt álló nagy értékű haszongépjármű műszaki állapotát például a helyszínen végzett szemlével tudja megállapítani. Ugyanez vonatkozik a gépjárművek értékbecslésére, valamint a kárszakértői vizsgálatokra is. Az így előállított szakvélemény pedig objektív, biztos alapja lehet egy peren kívüli megegyezésnek, de akár a peres eljárás során is felhasználható. Mennyi idő alatt készül el a szakvélemény és mit tartalmaz? Gépjármű igazságügyi műszaki szakértő iroda. Egy műszaki szakvélemény elkészítésének idejét nagyban meghatározza az adott ügy bonyolultsága. Főszabály szerint harminc nap alatt készülnek el a szakvélemények, azonban alapos munka születhet ettől sokkal rövidebb, akár egy hetes határidővel is. Ritkán előfordul, hogy harminc napnál hosszabb a szakvélemény kiadásának ideje, ez azonban csak különleges vizsgálati technikák vagy nehezen beszerezhető adatok esetén állhat elő.
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyettese 1996-2000, a Szakértői Kamara elnöke 2000-2012 (3 ciklus), tiszteletbeli elnöke (2012-2016)
A tisztújításra (ideértve a jelöltségvállalást, jelöltállítást és a választást is) akkreditált, biztonságos elektronikus úton, a Kamara honlapján Választás címszó alatt elérhető eVálasztás rendszer ben kerül sor. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökének 4/2021. (IX. 12. ) MISZK elnöki határozata a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara testületi szerve ülésének és tárgyalásának a veszélyhelyzet idején elektronikus hírközlő eszköz útján történő megtartásáról, valamint ülés tartása nélküli döntéshozataláról A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16. ) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő határozatot adom ki: 1. Gépjármű igazságügyi műszaki szakértő névjegyzék. Ülés és tárgyalás tartása A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke 3/2021. (X. ) határozata 2021. évi második megismételt tisztújító választásának kitűzéséről A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya 34. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara 2021. évi második – az igazságügyi miniszter által jóvá nem hagyott elnökhelyettes vonatkozásában megtartandó – megismételt elektronikus tisztújító választását 2021. október 17-i hatállyal kitűzöm.