A forgatás - a sorozatos leállítások, az egyes jelenetek kivágatása és a hozzáforgatások – hatalom és művészet jellegzetes egyezkedése volt a hatvanas évek végén. Filmek/HU:: A Tanú Teljes Film [1969] Magyarul ~ Videa Online – Teljes Film ~ Magyarul videa A tanú 8. 1 Notes de film: 8. 1/10 29 röster Kiadási dátum: 1969-01-01 Termelés: MAFILM 1. Játékfilmstúdió / Wiki page: tanú Műfajok: Dráma Vígjáték Pelikán József hithű kommunista, aki végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. Most, győzelmük után, a személyi kultusz idején, gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoltán, aki jelenleg miniszter. Épp ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit.
Fantasztikus vígjáték tele agymenésekkel, George Needleman akit rendesen csőbe húztak a tőzsdén, Madea nagynéni házába kerül családjával együtt a tanúvédelmi program részeként. De itt nem hétköznapi szabályok uralkodnak…. Madea néni, avagy a tanú védtelen Teljes Film Magyarul, Filmek-Magyar Online Videa Film cím: Népszerűség: 8. 492 Időtartam: 114 Percek Slogan: Madea néni, avagy a tanú védtelen Teljes Film Magyarul, Filmek-Magyar Online Videa. 12 videó - 1994 színes, magyar filmszatíra, 120 perc Megint tanú lesz a legendás Pelikán Józsefből, a most már nyugdíjas gátőrből, tanúja a most születő új demokráciának, a kibontakozó kapitalista gazdaságnak. Pelikán József makulátlan, jóhiszemű ember, a múltja tiszta, mint egy mosópor-reklám, ezért akarják a maguk céljára felhasználni különböző hatalmi csoportok. Polgármestert akarnak belőle csinálni Oroszváron, egy kicsiny, de értékesnek tartott dunai szigeten. És újra elkezdődnek Pelikán József keserves és mulatságos kalandjai. A nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik, és Pelikán József újra rádöbben arra: az élet nem habos torta.
A 11. század második felében a törvényeknek már védeni kellett a királybírák intézkedési jogait, mert többen ellenszegültek a király küldötteinek, és az idézés ellenére sem jelentek meg a helyi bírósági tárgyalásokon, mivel a király személyes bíróságánál kívántak panasszal élni. A vármegyei királybírák működését az ispánok és a birtokosok ellenállása is megbénította, akik vonakodtak maguk és népeik ügyében az alacsonyabb rangú bíró joghatóságát elismerni. Ekkor kezdett kialakulni az a gyakorlat, hogy a királyi bíráskodás helyett a helyi ügyeket helyben oldották meg. A vármegyét irányító ispán egyre inkább átvette a bírósági feladatokat a billogosoktól, sőt működésük a 11. század második felétől már az ispántól függött. Szent László király harmadik dekrétumában ezért a következő határozatot hozta: "Ha valaki a bíró pecsétjét megvetve az ügy tárgyalására nem megy el, első esetben öt penzával büntessék, ha második esetben sem megy el, ugyanannyival, ha harmadszor sem, az ügyet veszítse el, s megnyírva adják el tartozásáért. "
Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke elmondta, hogy miután a mű kiadásának ötletével Dobor Dezső megkereste őt, mindenki az első szóra csatlakozott támogatónak. A kiadásban az MATSZ mellett közreműködött többek között az Emmi, a Testnevelési Egyetem (TE) és Újpest önkormányzata is. Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma: "Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen". Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes. A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte.
A finn olimpiai bajnok sífutó (1952, Osló, 10 km), Lydia Wiedman (1920. május 17. – 2019. április 13. ) halála óta Keleti Ágnes a világ legidősebb olimpiai bajnoka (férfiak és nők között egyaránt). A magyarok doyenje korábban Tarics Sándor (1913. szeptember 23. – 2016. május 21. ) vízilabdázó volt, aki 102 évesen hunyt el. Keleti Ágnes 2021. január 9-én lesz 100 esztendős. (Forrás: MATSZ/MOB, fotó: Szűcs Tamás)
A mai napig? Keleti: Ha az időjárás engedi, akkor evezek, vagyis szkiffelek. Jó lenne, ha többet esne Budapesten a hó, mert a síelést is nagyon kedvelem. A tornász mozdulatok pedig, láthatják, a mai napig mennek. Keleti Ágnes szerint az a titka, hogy szeret élni/ Fotó: Zsolnai Péter Melyik a – többek között öt olimpiai aranyat hozó – pályafutása legkedvesebb emléke? Keleti: Ki emlékszik már arra?! Az én életem olyan hosszú... Az érmeimet nem veszem elő, egyébként is komoly értéket képviselnek, nem hagyom csak úgy kint. Én igazából amúgy sem a versenyeket, hanem a velük járó utazásokat szerettem, megcsodáltam a tájakat. Ránézésre majd kicsattan az egészségtől. Jár azért orvoshoz? Keleti: Dehogy járok! Jöjjön ő hozzám, ha akar! Ön a legidősebb élő olimpiai bajnok, foglalkozik ezzel? Keleti: Nem törődöm vele, élni szeretek, mit számít az, hány éves vagyok? A szépségemre nem vagyok büszke, az már sajnos elmúlt. Egész életében járta a világot. A melbourne-i olimpia után élt Ausztráliában, majd Izraelben, de már évek óta Budapest az otthona.
Január 9. -én, fia társaságában, és egy közel tökéletes spárgázással ünnepelte 99. születésnapját Keleti Ágnes, a legsikeresebb magyar tornász. A Nemzet Sportolója címmel is kitüntetett Keleti eredménysora páratlan: Ötszörös világbajnok, ötszörös olimpiai bajnok, ezen felül olimpiákon még öt érmet szerzett, ő Magyarország legtöbb olimpiai érmet szerzett női sportolója, és sportágában ő gyűjtötte a legtöbb magyar bajnoki címet is, szám szerint negyvenhatot (! ). 2019 tavasza óta ő a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. Kiemelkedő sportteljesítménye mellett kedvességéről, humoráról, és őszinteségéről is ismert. Keleti Ágnes 1921. -ben született, Klein Ágnes néven. 1939-ben lett a tornászválogatott tagja, egy évvel később máris bajnoki címet ünnepelhetett. Nem sokkal később azonban zsidó származása miatt minden sporttevékenységtől eltiltották. Miután a német csapatok megszállták Magyarországot 1944 tavaszán, Keleti hamis papírokkal, álnéven bujkált. Több rokona, köztük édesapja is az auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét, édesanyja és testvére a híres svéd diplomata, Raoul Wallenberg segítségével tudott elmenekülni.
elnök-vezérigazgatója (b) a díjátadó gálán Budapesten, a Művészetek Palotájában 2015. december 4-én Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt Budapest, 2016. január 8. Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója azon az ünnepségen, amelyen 95. születésnapja alkalmából köszöntötték az Olimpiai Bajnokok Klubja szervezésében Budapesten 2016. január 8-án Forrás: MTI/Illyés Tibor Budapest, 2016. január 16. A 95 éves Keleti Ágnes gyakorlatot mutat be fiatal tornászok előtt egy budapesti edzőközpontban Forrás: AFP/Peter Kohalmi Budapest, 2016. január 17. A kilencvenöt éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója budapesti otthonában 2016. január 17-én Forrás: MTI/Illyés Tibor Budapest, 2016. július 7. Áder János köztársasági elnök és a kilencvenöt éves Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója a riói nyári olimpián részt vevő magyar sportolók ünnepélyes fogadalomtétele előtt a Művészetek Palotájában 2016. július 7-én Forrás: MTI/Máthé Zoltán Budapest, 2016. október 12.