- BALATONFÜRED, Kisfaludy Színpad BalatonSax mesterkurzus résztvevői és tanárai: Paul Cohen, Alain Crepinm Nicolas Prost, Jure Pukl, David Salleras, Szepesi Bence 2018. - SALFÖLD, Pajta Galéria Étterem és Panzió Lakatos György és tanítványai 2018. - ESZTERGOM, Várszínház Josef Špaček hegedűművész, Érdi Tamás zongoraművész, Grazioso Kamarazenekar, vezényel: Hamar Zsolt 2018. augusztus 25. - BALATONFÜRED, Kisfaludy Színpad Vollhorn Kürtegyüttes, Christian-Friedrich Dallmann, Takács Miklós, Zempléni Szabolcs kürtművészek 2018. ST.MARTIN előadóművész, zeneszerző | StMartin.hu. augusztus 26 - VÁSZOLY, Katolikus templom Ácsné Szily Éva tanítványainak koncertje 2018. szeptember 18., BUDAPEST, Zeneakadémia, Nagyterem Érdi Tamás zongoraművész, Quatuor Hermès 2018. szeptember 21. FIUME Kormányzói Palota Márványterem Érdi Tamás zongoraművész
Szt. Martin - részlet (Lemezbemutató koncert - Harkány, 2016. ) - YouTube
St. Martin Életrajzi adatok Születési név Szentmártoni Imre Született 1965. január 9. (57 éves) Hódmezővásárhely Gyermekei Szentmártoni Norman musicalszínész Budapesti Operettszínház Pályafutás Műfajok pop, rock, smooth jazz, világzene Együttes Névtelen nulla, Prognózis, Első emelet – 1994-től szólókarrier Hangszer szoprán-, alt-, tenorszaxofon, pánsíp, furulya, dobok, basszusgitár Tevékenység zeneszerző Kiadók BMG Ariola Hungary, Tom-Tom Records St. Martin weboldala St. St. Martin | Koncert.hu. Martin ( Hódmezővásárhely, 1965. –) zeneszerző, zenész, előadóművész, szaxofon- és pánsíp művész. Huszonnégy önálló nagylemeze jelent meg. Eddigi út [ szerkesztés] Tanulmányok [ szerkesztés] 1971 – 1979 József Attila általános iskola, Hódmezővásárhely 1979 – 1983 Komócsin Zoltán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola- Hódmezővásárhely Tanulmányok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszakán Versenyszerű sport atlétikában rövid és hosszútávfutás, futball, tenisz napjainkig Pályakép [ szerkesztés] Tíz év trombita, majd basszusgitár, dob, tizennyolc évesen váltás szaxofonra.
2018-ban hatalmas sikerrel tért vissza a Las Vegas-i Park Színházban eltöltött két év után. Ahogy eddigi karrierje során megszokhattuk tőle, Ricky most is elképesztő show-t kínál ezen a turnén, amely a legjobb zenei repertoárját öleli fel. Koncertje keretében elhangzik majd az összes nagy slágere is, úgy mint a "Disparo al Corazón", "La Mordidita", "Tal Vez", "Livin 'la Vida Loca", "Pégate", "Adiós", "La Bomba", "La Copa de la Vida", vagy a legújabbak közül a "Vente Pa'Ca" és a "Fiebre".
Mindezek mellett a fotózás és a versírás színesíti életét. Különféle meghívásoknak eleget téve, fellép itthon és külföldön. Lemezbemutató koncertjeit igyekszik a zenémhez illő, hangulatos és különleges helyszínekre szervezni. Aggteleki cseppkőbarlang, Kiscelli Múzeum, Esztergomi Vár, Uránia Nemzeti Filmszínház. A klubokban zenekarával örömzenét játszik, ahol jó érezni a közönség figyelmét és szeretetét. Fellépett Erdélyben, Szlovákiában, Svájcban, Portugáliában, a Borkum-szigeteken. Angliában játszott a londoni Marquee klubban. Az Amerikai Egyesült Államok területén Los Angelesben, Washington DC-ben, és New Yorkban. 1997-ben platina különdíjat kapott eddigi munkám elismeréseként. Zenéjét minősíti az eladott hanghordozóinak arany és platina fénye. Eladott lemezei alapján ő hazánk első számú hangszeres előadója. Kifejezési eszköztára sokszínű. Otthonosan mozog a hangszerek világában (szoprán-, alt, - és tenor szaxofon, trombita, fuvola, pánsíp, dob, konga, zongora, basszusgitár). Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
A trianoni béke jóvátétel fizetésére is kötelezte Magyarországot, bár ennek pontos összegét csak 1923-ban határozták meg 200 millió aranykoronában. A békeszerződés katonai előírásokat is tartalmazott, azzal a céllal, hogy alkalmatlanná tegye Magyarországot a katonai visszavágásra. A rendelkezés a magyar haderőt 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását. A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. Félárbocra engedték a zászlókat, megállt az élet, mindenki gyászolt. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a döntés. A trianoni béke területi veszteségei igen súlyos gazdasági következményekkel jártak. Az ország elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. Ugyanakkor Magyarországon maradt kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban. Komoly károkat okozott a határmódosítás a vasúthálózat szerkezetében is.
A bécsi döntés körülményei nyilvánvalóvá tették, hogy a további revízióhoz Németország támogatása elengedhetetlen. A kormány, amelyet ekkor Imrédy Béla vezetett, 1938– 39 fordulóján több lépéssel igyekezett demonstrálni németbarátságát. November végén engedélyezte a német kisebbség náci jellegű szervezetének, a Volksbundnak a megalakítását, majd januárban bejelentette Magyarország kilépési szándékát a Népszövetségből és csatlakozási óhaját az antikomintern paktumhoz. A minisztertanács 1939. március 10 -én – az új miniszterelnök, Teleki Pál javaslatára – olyan határozatot hozott, hogy Kárpátalját katonai akció keretében akár német beleegyezés nélkül is visszafoglalja. Berlin jóváhagyása azonban végül megérkezett, a magyar haderő bevonult Kárpátaljára. További Trianoni tételek: Mutassa meg a trianoni béke gazdasági következményeit!
A trianoni béke és következményei by Anita Hajdu
A Trianon Múzeum vándorkiállítása 31 darab, nagy méretű, színes tablón mutatja be a trianoni békediktátum történetét és tragikus következményeit. A tablókon részletesen bemutatjuk a magyar állam békés nemzetiségi politikáját az első világháborút megelőzően, a kisebbségi követelések történetét, majd Magyarország idegen megszállásának főbb eseményeit. Négy tablót szenteltünk a betörő, idegen csapatok elleni küzdelem leghősiesebb példáinak: a Székely Hadosztály, a balassagyarmati polgárok, a nyugat-magyarországi felkelők, és a Pécset, Baját, Baranyát visszafoglalók sikeres ellenállásának. A tablókon konkrét számadatokkal illusztrálva láthatók a trianoni békediktátumot követő veszteségek, illetve az ország szétszakításának főbb eseményei. A tablók segítségével megismerkedhetünk az 1919-1938 közötti revizionista mozgalmak kialakulásával, a revíziós sikerekkel, Délvidék, Erdély és Felvidék egyes városainak "hazatérésével". A tablósorozat utolsó néhány darabja az újból megszállt területeken élők további sorsát mutatja be, és beszámol a második világháború tragikus következményeiről: a délvidéki magyarirtásról, a felvidéki deportálásokról, és a megszállt területeken élő magyarok üldözéséről.
Ezek után a Horthy-rendszer külpolitikájának legfőbb irányelve a revízió megvalósítása lett. Ez terelte Magyarországot a másik vesztes, Németország mellé, és sodorta végső soron egy újabb háborúba. Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 48, 1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3, 3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján: Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32% A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 – 28% Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30% Horvátországban: 121 000 – 3, 5% Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 – 1, 6% Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 – 9% A békeszerződés után a magyar népesség aránya a népmozgás miatt általában csökkent, de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok.