Az Epic Games Store a Steamhez hasonló digitális webáruház kifejezetten PC-s játékosoknak, saját kliensprogrammal, ami a két évvel ezelőti indulása óta azzal igyekszik minél több felhasználót magához csábítani, hogy heti rendszerességgel kínálnak ingyen bezsákolható videójátékokat a regisztrált felhasználóknak. Elérhetők az Epic Games Store újabb ingyenes játékai. Nincs ez másképp az év végének közeledtével sem, azzal a különbséggel, hogy az Epic Games most nem hetente, hanem december 31-ig naponta kínál újabb és újabb programokat, amik minden esetben 24 órán keresztül érhetők el ingyen. Habár az adott nap ingyen játéka elméletileg meglepetés egészen a leleplezés pillanatáig, de a napokban kiszivárgott egy lista, ami az év utolsó napjával bezárólag megmutatja, hogy mire lehet számítani az elkövetkezendő kilenc napban. Ma még az Alien -univerzumban játszódó Alien: Isolation túlélőjáték szerezhető be egyetlen fillér kicsengetése nélkül egészen délután ötig, majd a kiszivárgott lista szerint ezt követően a Metro 2033 -ra lehet majd lecsapni.
Okkult nyomozósdi és ötletes platformer került az Epic terítékére. Elérhetővé tette a heti rendszerességgel frissülő ingyenjátékos promóciójának legújabb elemeit az Epic Games Store digitális számítógépes játékbolt, 2022. április 14. délután 5 óráig a The Vanishing of Ethan Carter és a Rogue Legacy szerezhető be örökre a vállalattól. Újabb ingyen játékok az Epic Games Store-ban | Gamekapocs. Az immáron másodjára osztogatott The Vanishing of Ethan Carter a régebben sétaszimulátoroknak csúfolt játékokok egyik jeles képviselője. A játékosok a holtakkal kommunikálni képes Paul Prospero bőrébe bújhatnak, a detektív az Ethan Cartertől kapott felkavaró levél hatására a veszélyben lévő fiú otthonába látogat. A helyzet a vártnál is rosszabb, Ethan egy brutális gyilkosságot követően köddé vált, ráadásul lépten-nyomon további megoldandó gyilkosságokra derül fény. Az oldalnézetes platformer Rogue Legacy már nem veszi magát ilyen komolyan, a roguelite játékban procedurálisan generált kastélyokban kell helytállni. Halál esetében az addigi főszereplő egyedi jellemzőkkel bíró leszármazottjával folytatódik a kaland, például színvak, tériszonyos, vagy épp diszlexiás is lehet az új karakter, de legalább megörökli az apja vagyonát.
Ezzel pedig abszolút érdemes is élni, hiszen a játékok jelenlegi árukon számolva összesen 26. 000 forintba kerülnének. Akciófigyelő | 7 játék mellett a valaha készült egyik legjobb RPG-t osztogatja az Amazon
Eratosthenes és Arisztotelész volt az, aki felfedezte, hogy a Föld gömbölyű. Arab tudósok is híres pontos ismerete csillagászat. Az általuk létrehozott tábla mozgását a csillagok olyan pontos, hogy még okozott kétségei vannak a hitelességét. Arabok észrevételeiket kéri a cég, hogy változtassa meg a bemutatását a szerkezet a világon, és az univerzum. Bizonyíték noduláris égitestek Vajon mi vezetett a tudósok, megtagadva megfigyeljük az emberek a körülöttük? Egy aki bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű, felhívta a figyelmet arra, hogy ha ez lapos, könnyű lett volna látható a horizonton ugyanakkor mindenki számára. A gyakorlatban azonban mindenki tudta, hogy sok csillag látható a Nílus völgyében, lehetetlen, hogy ki, mint Athénban. Napsütéses napon a görög fővárosban hosszabb, például Alexandria (ennek oka, hogy a görbület az irányt észak-déli és kelet-nyugati). A tudós, aki bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű, észrevette, hogy az objektum el vezetés közben, így látható, csak a felső része az ő (például a bankok látható árboc egy hajó, nem a teste).
Ennek köszönhetően a mai napig sokan úgy tudják, Kolumbusz Kristóf végeláthatatlan vitát folytatott kora tudósaival a Föld alakjáról. Pedig a vita tárgya valójában nem az volt, hogy lapos-e vagy gömbölyű a Föld, hanem csupán az, pontosak-e a felfedező által használt számítások. Ahogy arra az olasz szerző rámutat: a közhiedelemmel ellentétben a középkor tudósai igenis tisztában voltak a Föld gömbölyű alakjával. A 7. századi Sevillai Szent Izidor például 80 ezer stadiumban adta meg az Egyenlítő hosszát – ami nem is tér el sokban a ma ismerttől. Miért terjedt el mégis a tévhit? Eco szerint a mítoszt egyrészt táplálták azok a 19. századi laikus gondolkodók, akik – miután felhúzták magukat a különböző felekezetek antievolucionalista álláspontján – megpróbálták a teljes keresztény hagyomány részének tulajdonítani a lapos Föld elméletét, azt sugallva ezzel, hogy aki tévedett a Föld alakjának megítélésében, az tévedhet a fajok eredetében is. Másrészt utalhattak e gondolkodásra a korabeli térképábrázolások is.
Az összeesküvések, titkok és hamisítók szerelmese, Umberto Eco ezúttal titokzatos helyekről szóló képeskönyvvel jelentkezett. A legendás földek és helyek története című munkájában az olasz szerző többek között a Biblia földjeiről, a Kelet legendás helyeiről, a földi paradicsomról, Atlantisz, Agartha és Utópia világairól beszámoló mesés történeteket gyűjtött össze. Az egyes fejezetek felosztása kettős: a szerző előbb rövid és közérthető formában bemutatja a misztikus helyekről szóló történeteket, azok keletkezésének körülményeit, különböző változatait, majd rövid szöveggyűjteményben részleteket közöl az idézett eredeti forrásokból. E bejegyzésben a lapos Föld legendájáról szóló fejezetből kaphattok ízelítőt. A középkorban tényleg mindenki azt hitte, hogy a Föld lapos? Nem ritkán komoly történeti munkákban is előfordul az a tévhit, miszerint a korai kereszténység eltávolodott a többek között a Föld gömbölyűségét is elismerő görög csillagászattól, és visszatért a lapos világ elméletéhez – írja Eco.
Erasztotenészhez hasonlóan, Poszeidóniosz (ie. 135-51) szintén a meridiánív hosszán alapuló kísérleti mérést hajtott végre Alexandria és Ródosz szigete között. Megfigyelte, hogy bizonyos csillagok Ródosz szigetén a horizonthoz közel helyezkednek el, míg ugyanazok Alexandriában nagyobb magassági szög alatt látszanak. E szögek különbsége teljes kör 1/48-ad részének mutatkozott. A szigetek közötti távolságot a hajó menetidejéből vezette le. Eredményként a Föld negyed kerületére 11100 km-t kapott. Ismeretterjesztési mérföldkő Abraham Ortelius 1570-ben kiadott "Theatrum orbis terrarum" világatlasza, melyen már a Föld pontos görbületével tudott dolgozni, a világot körbejáró hajósok mérései alapján. [1] Klaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. század) már foglalkozik a Földgömb ábrázolásának matematikai alapjaival, térképeket is készített ennek megfelelően. Miután Magellán hajósai 1522-re körbehajózták a Földet, már megdönthetetlen bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Föld gömb alakú. A nagy felfedezések korában kereskedelmi és katonai célokból egyre pontosabb térképekre volt igény, ehhez úgynevezett háromszögelésen alapuló fokméréseket hajtottak végre, ezáltal lehetővé vált egymástól nagyobb távolságra fekvő pontok közötti távolság közvetett úton történő meghatározása.
Lásd Dante Isteni színjátékát, ami szintén a gömbölyű földről szól. Sőt, ha belesel a Parlamentbe, ott láthatsz egy szép országalmát a koronaékszerek közt. Na, az nem más, mint a gömbölyű Föld szimbóluma. Szóval a középkorban is talán csak a tudatlan és hiszékeny koldus hitte azt, hogy a Föld lapos. 01:44 Hasznos számodra ez a válasz? 8/35 anonim válasza: 55% 01:44: Te nem nagyon néztél utána ezeknek a dolgoknak. Bizony a sötét középkorban a legnagyobb tudósok is azt hitték, hogy a Föld klapos, sőtr olyna is volt, aki frigyláda alakúnak képzelte. Én nem azt írtam, hoyg az egész középkor sötét volt, hanem hogy volt egy sötét középkora Európának, kb. a Nyugatrómai Birodalom bukásától az ezredfordulóig. Ezt bizony az általános tudatlanság, műveletlenség és analfabetizmus jellemezte. Az ókori tudományt teljesen elfelejtették, fogalmuk sem volt arról, amit a görögök tudtak. Dante egy jóval későbbi korban élt, a XIII. században! 2010. 09:11 Hasznos számodra ez a válasz? 9/35 anonim válasza: 89% Kiegészítés: a műveletlenség nem azonos a butasággal.
Emlékeinket felidéztük az elmúlt év eseményeiről: kicsi korunk óta ezen a héten a Föld színeivel megegyező pólóban jövünk óvodába, és a Föld napján egy virágpalántával megyünk be a csoportba. Nagy élmény idén is a saját palántánk kiültetése az óvodai kiskertbe, és aztán a gondozása. Minden évben, ahogy növekedünk, egyre érdekesebb játékokat játszunk, megfigyeléseket végzünk, sok-sok élménnyel telnek napjaink. Így volt ez most is. Készítettünk gilisztafarmot üvegbe, mindenkinek volt feladata az üveg megtöltésével. A gilisztákat megfoghattuk, megfigyeltük, hogyan mozognak, és utánoztuk őket, végül az üvegbe tettük, és besötétítettünk nekik. Pár nap múlva láthattuk a giliszták járatait a földben. Nagyon érdekes volt. Szivárványt is varázsoltunk festett kockacukorból és vízből, csodaszép lett, mintha igazi lett volna. Festettünk szív alakú Földet, szeretetünket kifejezve, majd köré rajzoltuk, hogy mit szeretünk ezen a bolygón. Alig akartuk elhinni, de merített papírt is készítettünk. Téptünk, áztattunk, turmixoltunk, és végül szitán szárítottuk.
Olyan szerepet játszottak ezek az árucikkek, mint napjainkban az olaj. Kis súlyuk és kis kiterjedésük miatt könnyű volt szállítani őket, és busásan lehetett keresni rajtuk. Annak ellenére is, hogy mire Európába kerültek, addigra tucatnyi kereskedő kezén futottak át, akik mind rátették a hasznukat. Erős érdeke volt tehát a hajózó európai hatalmaknak, hogy önerőből találják meg a mesés keleti árucikkek forrását. A végső csapást az addig keresztény Konstantinápoly 1453-as eleste adta, az oszmánok gyakorlatilag elvágták Európát az arab szállítási útvonalaktól. Ekkortól kezdett kibontakozni a nagy földrajzi felfedezések kora. Magellán expedíciója is fűszerekért indult. A cél a feltételezett déli átjáró megkeresése és nem meglepő módon az indonéz szigetvilágban fekvő Fűszer-szigetek (a mai Maluku-szigetek) elérése volt. A helyet arab kereskedők már régóta látogatták, híre eljutott a portugál Magellánhoz is. Alaposan tanulmányozta a korabeli térképeket és csillagászatot, majd támogatásért fordult Mánuel portugál királyhoz, aki nem szponzorálta az utazást.