"A kiskertben nem kell sietni a metszéssel, az a legideálisabb, ha pontban virágzás előtt csináljuk meg. " Kosztka Ernővel, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének elnökével beszélgettünk. Ernő metszőmester, aki 20 éve 15 hektár gyümölcsösben gazdálkodik. Tudását több műsorban is megosztotta, most a Greendex-nek mesélt a metszés alapfogásairól, és a lehetséges hibákról. "A kiskertben nem kell sietni a metszéssel, az a legideálisabb, ha pontban virágzás előtt csináljuk meg. Almatermésű gyümölcsfák metszése - Kertészeti áruház blog. " Emelte ki Ernő, de metszés előtt térjünk ki rá, mi zajlik a fákban télen. Az ősz beálltával a fák receptoraikkal elsősorban a nappalok hosszát képesek érzékelni, de a lombhullatáshoz több tényező is szükséges, ilyen a hideg érkezése. Ekkor a lombhullatók a "téli álomhoz" szükséges értékes tápanyagokat kivonják a levelekből, amelyek lehullanak. Ezzel megkezdődik a fák mélynyugalmi állapota, amely során a rügyek semmilyen körülmények között nem hajtanak ki, mivel ez hormonálisan gátolva van. Ezt az állapotot a tavasz közeledte oldja fel.
Érdemes mindig a korona alsó ágainál kezdeni az metszést, és felfelé haladni, mert ha másképp cselekszünk, akkor a lefűrészelt, nehéz ágak könnyedén kárt okozhatnak a már megmetszett koronarészben. Fontos, hogy az eltávolítani kívánt ágakat minden esetben egy erős, fiatal vessző felett fűrészeljük le, mégpedig úgy, hogy a metszési felület függőleges, vagy legalább ferde legyen, de semmiképpen se vízszintes. Tavasszal ki fog alakulni a fa új lombozata, hála a megmaradt vesszőkön fej lődő nedvszívó hajtás oknak. Gyümölcsfák metszési idée cadeau original. Segítsük a fát a jó idő érkezésével, részesítsük fokozott ápolásban, tápanyagellátásban, növényvédelemben! Az ifjítás után két évvel már gazda gon termő gyümölcs fának örülhetünk ismét. A gyümölcsfák ifjító metszése - Milyen idős fákat ifjítsunk meg? Általánosan elmondható, hogy minden gyümölcs fajta alkalmas az ifjításra, de gyakrabban használják ezt a módszert az alma-, körte-, szilva-, és kajszifák esetében. Azt azért hozzáteszem, hogy csak olyan fával érdemes próbálkoznunk, aminek a törzse és a gyökér zete is egészség es, valamint a lombozata is szép.
Agrofórum Online K. Aranka kérdése: Többféle gyümölcsfa is található kertünkben. Mikor lehet a csonthéjas és mikor lehet az almatermésű fáinkat megmetszeni? Aki válaszol: Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos Kedves Kérdező! A gyümölcsültetvényekben a fák metszése munkaigényes és nagy szakértelmet igénylő feladat. A fák termőképessége nemcsak attól függ hogy, milyen módon történik meg a termőfelület alakítása, hanem attól is, hogy mikor. A metszés egyrészt történhet a fák nyugalmi állapotában, vagy a vegetációs időszakban, nyáron. A koronaalakítás időszakában általában minden gyümölcsfaj esetében szükség van lombtalan állapotban végzett fás metszésre, de ezt semmiképpen sem télen, hanem tavasszal, közvetlenül a rügyfakadás előtt végezzük. Gyümölcsfák metszési idée originale. Termőre fordulás után, a fenntartó metszés időpontjának megválasztásánál már különbséget kell tennünk az almatermésű és a csonthéjas gyümölcsfajok között. Csonthéjas fajok (kajszi, őszibarack, szilva, meggy, cseresznye) esetében a metszés időpontjának megválasztása elsősorban növényvédelmi okra vezethető vissza.
Energia Az előző évhez viszonyítva Magyarország bruttó hazai villamosenergia-termelés 2, 62 százalékkal nőtt – a nagyerőművek termelése 2, 31 százalékkal, a kiserőműveké 4, 34 százalékkal –, míg a teljes bruttó villamos energia felhasználása 2, 21 százalékkal növekedett 2017-ben. 2018. 11. Érdekes Statisztikák Magyarország Villamosenergia Termeléséről. 16 | Szerző: VG Kilencedik alkalommal jelenik meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. közös kiadványa a nemzetközi és a magyar villamosenergia-rendszerről. Az adatokból kiderül, hogy 2017-ben a bruttó hazai villamosenergia-termelés mellett a felhasználás és a rendszerterhelési csúcs is megdőlt Az előző évhez viszonyítva Magyarország bruttó hazai villamosenergia-termelése 31 753 GWh-ról 32 584 GWh-ra, vagyis 2, 62 százalékkal nőtt – a nagyerőművek termelése 2, 31 százalékkal, a kiserőműveké 4, 34 százalékkal –, míg a teljes bruttó villamos energia felhasználása 2, 21 százalékkal növekedett 2017-ben. 6780 MW-tal a rendszerterhelés eddigi csúcsa is megdőlt 2017 januárjában.
Ezeket a napon belüli csúcsokat azonban szokásos módon ezúttal is az esti órákban érte el a fogyasztás, míg a napenergia-termelés ezúttal is dél körül tetőzött - akkor, amikor a rendszerterhelés az 5000 MW-ot sem érte el. Miközben a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű mellett a hazai gázerőművek termelése is jelentős volt, a naperőművek termelésének felpörgése azt eredményezte, hogy a teljes hazai erőművi termelés párórás időszakokra meghaladta az összesített hazai fogyasztói igényt, a felesleg pedig exportra került. (Annak ellenére, hogy a gázerőművek termelését éppen a körülményekre tekintettel csökkentették a szóban forgó időszakokban. ) Jelentős exportról ugyanakkor volumenében sem beszélhetünk, a kivitel a csúcsán 150-600 MW körül alakult a március 12-től 15-ig terjedő időszakban. Mivel a március 11-i rekord péntekre esett, a rendszerterhelés valamivel magasabban alakult a hétvéginél, így ekkor nem alakult ki nettó exportőri pozíció. Így előzné a magyar áramszektor az EU-t - Greendex. Jó úton az energiacélok felé? A március 11-i napenergia-termelési rekord idején, déli 12 óra körül a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelése mintegy 5500 MW körül, míg a teljes hazai erőművi termelés 5300 MW közelében alakult.
A HMKE termelés gyakorlatilag nem jelenik meg az erőművek termelésénél, mivel ezek szaldós rendszerű, AD-VESZ villanyórákon keresztül kapcsolódnak az elektromos hálózathoz, így ezek a gyakorlatban nem a termelést növelik, hanem a fogyasztást csökkentik. Azaz a HMKE kapacitás jelentős növekedése nélkül az ország áramfogyasztása még inkább növekedett volna 2018-ban. A naperőművek éves átlagos kihasználtsága nem változhat jelentős mértékben, érdekes azonban megfigyelni, hogy egyes hónapok között jelentős eltérések fordulhatnak elő a különböző években. Naperőműveink kihasználtsága (forrás: MEKH) Szomorú tény, hogy a szélerőműveink kihasználtsága egyértelmű csökkenést mutat, a 2017-es közel 26%-ról 2018-ra 20, 7%-ra csökkent. Magyarország villamos energia termelése. Ennek oka valószínűleg nem az, hogy 2018-ban jóval kevesebb volt a szeles idő. Magyarország szélerőműveinek kihasználtsága (forrás: MEKH) Mi lenne, ha hirtelen minden autót elektromosra cserélnénk? Végül végezzünk el egy gondolatkísérletet: gyakran felmerül, hogy ha az autókat elektromosra cserélnénk, akkor letérdelne az elektromos hálózat.
Ebben nincs jelentős változás 2018-hoz képest. Érdemes külön is megvizsgálni a lakossági és a versenypiac magyarországi összfogyasztását, mert jelentős különbség mutatkozik közöttük. Az adatokat 3 kategóriába lehet sorolni: ESZ (egyetemes szolgáltatás) Versenypiac Hálózati veszteség és erőművi felhasználás 1. Egyetemes szolgáltatás (lakossági piac) Ez a szektor felel a teljes magyarországi energiafogyasztás mintegy 26 százalékáért. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a 45, 4 TWh összefogyasztásból 11, 7 KWh történik ebben a szektorban. Napenergia Magyarországon – Wikipédia. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak lehetősége van választani: vagy az egyetemes szolgáltatás keretein belül, szabályozott árakon vásárol, vagy versenypiaci szerződést köt; ugyanakkor a Telekom kivonulásával minimális lett a szabadpiacról vételező lakosság aránya. 2. Versenypiac A versenypiachoz köthető a legtöbb villamosenergia-fogyasztás, ami az összfogyasztás mintegy 59 százalékát teszi ki. Ez számokban kifejezve 26, 9 TWh-t jelent a 45, 4-ből.
E szempontból a legjobban Franciaország (5), Dánia (3) és Svédország teljesíthet (2 százalékos fosszilis részarány). Az összesítésben két olyan ország szerepel, amely ma nagyobb mértékben támaszkodik a fosszilis forrásokra, de 2030-ra megelőzi hazánkat e szempontból: Spanyolország (41-ről 17) és Portugália (50-ről 12 százalék). 2030-ban is számos országban magas lesz a fosszilis tüzelőanyaggal előállított áram aránya. A karbonmentes, ugyanakkor társadalmilag a megújulóknál kevésbé elfogadott áramforrásnak tekinthető nukleáris energia termelése abszolút értelemben közel ötödével csökken 2030-ig a 2018-as szinthez képest az EU-ban. A 143 terawattórás visszaesés több mint fele Németországban realizálódik, ahol 2011-ben, a japán fukusimai atomerőmű balesetét követően döntöttek a nukleáris energia 2022 végéig történő teljes kivezetéséről. A legnagyobb növekedés e téren Finnországban (22 TWh) várható, de rögtön utána Magyarország következik, ahol az előrejelzés szerint mintegy 18 terawattórával növekedhet a termelés a Paks 2 beruházás megvalósulásával, de kisebb bővülés várható még Szlovákiában (8), Romániában (5), valamint Csehországban és Hollandiában (1-1 TWh) is.
A szélerőművek adják majd a megújuló energia felét Teljesítményünk így is javuló tendenciát mutat más országokkal összevetve is, hiszen 2010 és 2018 között mindössze 1 százalékponttal sikerült növelnünk a megújulók részarányát az elfogyasztott villamos energia forrásösszetételét vizsgálva, ami a legalacsonyabb érték mind közül. 2030-ra így 21 százalékos megújuló-részarányt érhetünk el, amivel csak Csehországot előzhetjük meg. A másik véglet Dánia, melynek még némi exportra is fogja futni a megújuló alapon termelt áramból, de az uniós átlag is 59 százalék lehet. Megújuló energia részarányának növekedése nem egyenletes, a rosszabbul teljesítő országok kisebb növekedést prognosztizálnak + atom és megújulók, – lignit A fentiekben rejlő látszólagos ellentmondás oka az, hogy Magyarország nem elsősorban a megújulóknak köszönhetően, mint inkább a Paksi Atomerőmű bővítésével – hivatalosan kapacitás-fenntartó beruházásával – tervezi elérni a 90 százalékban karbonmentes áramszektor kialakítására irányuló célját, amit a lignittüzelésű Mátrai Erőmű nagyrészt gázüzeművé alakítása is érdemben segíthet elő.