-25. Fejléckép: Dejcsics Konrád OSB, az Arcus Temporum művészeti fesztivál igazgatója (Fotó: Pannonhalmi Főapátság)
Dr. Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanárát, kulturális igazgatót kérdeztük az iskolai bántalmazásról a közelgő Pannonhalmi Szimpózium és a Nem bánom, hogy v í z alá nyomtatok! című beszélgetés kapcsán. Mi az Ön személyes motivációja a gyermekvédelem témájában? Sok évvel ezelőtt, gimnazista koromban, amikor még azt sem tudtam, hogy létezik a bántalmazás fogalma, a szemem előtt zajlott a diáktársammal szembeni visszaélés. Szemlélőként előfordult, hogy megszólaltak a fejemben vészcsengők, átvillant bennem, hogy ez nincs rendjén így, de nem tudtam néven nevezni, mit érzek. Collectanea Sancti Martini. A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője I. | Pannonhalmi Könyvtár. Azt pedig, hogy erről a szüleimmel vagy a felnőttekkel beszéljek, elképzelni sem tudtam. Aztán húsz év elteltével minden elevenné lett, újra. Időközben kiderült, hogy több diáktársam élte át ugyanazt, amit én, mint ahogy az is, hogy ténylegesen súlyos bántalmazást láttunk. És felismertem velük együtt, hogy társunk, az áldozat, sokszor kért segítséget tőlünk is, de nem értettük meg. Ahogy azt is, hogy akár velem is megtörténhetett volna, amit ő elszenvedett.
2020-ban a Pannonhalmi Főapátság kulturális és spirituális programjait a "Vendégség" tapasztalata és témája köré szervezi. A Főapátság ezzel a témaválasztásával aktívan bekapcsolódik az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusba, továbbá társul a Magyarországi Evangélikus Egyház által meghirdetett "Úrvacsora évéhez". Mindazonáltal a tematikus évaddal a vallásos, hívő konnotációkon túlmenően is körbe szeretnénk járni az emberi vendégség alaptapasztalatát, és a főapátsági programok keretében szeretnénk meghívni a Pannonhalmára érkező vendégeket, hogy a "Vendégség" témakörén keresztül gondolkodjanak befogadás és befogadottság közös emberi tapasztalatáról. A Főapátság a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Főmonostori kiállítóterében 2020. szeptember 21. és 2021. Dejcsics Konrád OSB Pannonhalma kulturális missziójáról | Szerzetesek. február 17. között Meinrad Dufner bencés szerzetes és művész retrospektív tárlata látható. A kiállításon a Würzburg melletti Münsterschwarzach bencés apátságában élő alkotó festményei és plasztikái jelennek meg a vele készült interjúk kíséretében.
A külföldi feldolgozásokban az a közös, hogy a királyné mindig bűnrészes Bánk feleségének meggyalázásában, és az erkölcsi tanulság, valamint az író rokonszenve mindig a Bánk-házaspár mellett van. A megbántott férj a legtöbb változatban kegyelmet kap, néhol még jutalmat is. A 18. századi drámában központi téma volt az államhatalom eredetének és a hatalom helyes gyakorlásának kérdése. 1730-ban George Lillo is feldolgozta Bánk bán történetét Elmerick, vagy az igazság győzelme című drámájában, amely nagy sikert aratott a londoni Drury Lane színházban. Nála II. Katona József: Bánk bán (tartalom) - Klió - Minden ami irodalom és magyar nyelv. András az alkotmányos uralkodó előképe. Lillo bonyolítja a történetet azzal, hogy a királyné (akit nála Matildának hívnak) megpróbálja elcsábítani Bánkot (Elmericket), aki nem meggyilkolja, hanem törvényes úton kivégezteti őt az államérdek nevében. Az angoloknál a Bánk bán-témának egy másik feldolgozása is született, George Stephens Gertrude and Beatrice, or the Queen of Hungary (Gertrude és Beatrice, vagy Magyarország királynéja) című műve 1839-ben.
A Bánk bán világirodalmi előzményei A középkori Magyarország Európa egyik nagyhatalma volt. Ami a magyar királyi udvarban történt, azt feljegyezték a korabeli évkönyvekben, így a királynégyilkosság tényét is (ami nálunk ritka dolog volt). Az összeesküvésnek és Gertrúd halálának számos részlete máig ismeretlen. Jelenlegi tudásunk szerint nemcsak a főurak voltak elégedetlenek a királyné befolyásának növekedésével, hanem külpolitikai törekvések is közrejátszottak (Gertrúd tervei akadályozták a Magyar Királyságnak azt a törekvését, hogy diplomáciai kapcsolatait szorosabbra fűzze Bizánccal). II. András nem büntette meg az összeesküvőket, a bűnbaknak kikiáltott Péter ispán (Petur) kivételével. Gertrúd halála után újra megházasodott, egy francia őrgróf lányát vette feleségül, és törekedett a latin császári cím megszerzésére, sőt, keresztes hadjáratot is vezetett a Szentföldre. Az események hátterét a krónikások persze nem tudhatták, így próbálták ők maguk kitalálni az okokat, a fantáziájukat használva megmagyarázni a gyilkosságot.
Gyilkos! Annál is több, uram király. Hallgass! Ez hát a győzelem ünnepély? Vigyétek el! Míg el nem érkezik bírája. Reám, szerette fejdelem, Te nem mondhatsz ítéletet, Árpád és Bórnak vére közt Bíró csak országunk lehet. Leventék! Senki sincs közületek, Ki lemosná Gertrúd gyalázatát? Királyotok lemossa azt tehát. Húzz kardot, Bánk, én megvívok veled! E becstelennel? Fattyú! Hah, fegyvert emel! Királygyilkos, el vele! Ki vagy? Ó, jaj nekem, Tiborc! Hol van Melinda? Hol? Hová tevéd? Ki az, kit erre hoznak? Miért, hogy a vihar Le nem sodorja A szemfedélt arcáról? Oh, Istenem! Mindenható szentséges Isten! Melinda és egyetlen gyermekem! Nagy ég, mi történt? Amint várad felé kísértem hitvesed; Folyóra szálltunk, hol vihar keletkezett, Erősen keblére zárva síró fiad, Vad őrjöngés között habok közé rohant. Ó, a boldogtalan! Király! Ím Gertrúd és Ottó műve! Ó, jaj! Bánk, férj és atya! Sírj mostan vér könnyeket, Az ég remekműve, Íme letépetett. Itt, itt, világ, világ! Könnyek! Mért oltátok el szememben… Oh, nincs világon vesztes, csak én!