Orbán Viktor a jogállamisági mechanizmus megindításáról szóló bizottsági levelet még nem látta, de elöljáróban világossá tette: bármi is szerepel benne, Magyarország nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába, nem fogják elfogadni az energiakereskedelmet érintő szankciókat, és genderügyben sem engednek. A miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatóját itt közvetítettük. Új atomerőmű épül a régiónkban - Zeöld Zsombor írása. (Borítókép: Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Karmelita kolostorban 2022. április 6-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Orbán Viktor három pontban összegezte a Fidesz–KDNP újabb sikerének kulcsát: A magyarok békét akarnak, és arra szavaztak, aki a nagyobb garanciát jelenti a békére. Magyarország sikeres ország, magas gazdasági növekedéssel, alacsony munkanélküliséggel. Az ellenzék egy "csak a hatalomért" koalíció volt, ami tiszteletlenség a választókkal szemben. A Fidesz a szív és szenvedély programját, kampányát, kultúráját képviselte. A zsinórban negyedik kormányalakítására készülő politikus a békés egyet nem értés politikáját javasolja mindenkinek, és úgy véli, ha nem értenek egyet, abból nem következik, hogy polgárháborús ellenfélként kell egymásra gondolni. A saját felelősségét abban látja, hogy tud-e jó példával elöl járni, igyekszik így tenni. Azoknak, akik nem a Fideszre a szavaztak, Winston Churchillt idézve azt üzente: Egyetlen győzelem sem végleges, egyetlen vereség sem végzetes. Ets2 Kormány Beállítás. Beszélt Vlagyimir Putyinnal Orbán Viktor újságírói kérdésre elárulta, hogy tegnap Donald Trumppal, ma pedig Vlagyimir Putyinnal beszélt, ráadásul elég hosszan, egyébként az orosz elnök hívta fel, hogy gratuláljon a választási sikerhez.
Ahogy többen utaltak rá, a helyzet új megvilágításba helyezi az EU teljes energiapolitikáját is. Az EU energiaimportját tekintve jelenleg a gáz 41%-a és az olaj 27%-a származik Oroszországból. A gázfüggőségre utal az is, hogy az EU-taxonómia keretében a bizottság egyes tagállamok nyomása okán kénytelen volt elismerni, hogy a gáz átmeneti energiaforrásként szerepet játszhat az EU 2050-es éghajlati célkitűzéseiben. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet előtérbe helyezi az energiafüggőség csökkentésének igényét, ráadásul Ukrajna megszállásával párhuzamosan tovább nőttek az energiaárak. Az orosz agresszió ezért még inkább kényszerré teszi az alternatív beszerzési útvonalakra és a megújuló energiaforrásokra való átállást Európa számára. Ets 2 kormány minecraft. A függetlenedési törekvés Magyarországot különösen érzékenyen érinti, mert hazánk Európában az egyik legerősebben függ az orosz gáztól. A tavaly megkötött hosszú távú gázszállítási szerződés elvileg 2030-ig bebiztosítja az orosz gázellátást (más kérdés, hogy ez eleve nehezen összeegyeztethető a klímasemlegesség elérésével).
Magyarországon azonban a nyilvánosság követelménye láthatóan szélesebb körű, mivel a döntés-előkészítéshez kapcsolódó anyagok is nyilvánosak, kivéve, ha a nyilvánosság a független döntést veszélyezteti. A szükségességi-arányossági vizsgálat alapján meg kell tehát vizsgálni, hogy az adatkiadás mennyiben veszélyeztetheti a közfeladatot ellátó szerv döntéselőkészítő tevékenységét, illetve annak illetéktelen befolyástól mentes ellátását. Amennyiben ilyen veszély kimutatható, azt dokumentálni kell, és a kérelmet el kell utasítani. Az elutasítás ugyanakkor nem irányulhat a döntés-előkészítés folyamatának átláthatatlanná tételére. Ritkán állja meg a helyét a döntés-előkészítésre hivatkozás Általános gyakorlat, hogy a közérdekű adatok kiadását az adatkezelők arra tekintettel tagadják meg, hogy az adatkérés belső, döntéselőkészítési anyagra vonatkozik. Több bírósági, illetve alkotmánybírósági ítélet is rámutat azonban arra, hogy a döntés-előkészítő jelleg nem jelent automatikus mentesülést a nyilvánosság követelménye alól, hiszen a nyilvánosság fő szabályként érvényesül, és minden kivételt egyedileg kell megvizsgálni.
Tavaly decemberben elég sokan szerették az Izland a magányos terápia szigete című nagyképünket, ők pedig most ismét örülhetnek, szerdán ugyanis megnyílt Darab Zsuzsa kiállítása a Capa Központban, ahol a Már megint sorozat képeit élőben is meg lehet nézni. A fotók a személyes terápia és a mindennapi munka határain egyensúlyoznak, ennek a két körnek a lehetetlen metszete pedig tele van meghökkentő jelenetekkel épp úgy, mint lenyűgöző tájakkal. A megszokott otthontól messze átértékelődik a család és a személyes kapcsolatok fogalma, ami bőven ad okot azon meditálni, mint jelent nekünk a másik, hogy mire jutunk a világban egyedül, velük és nélkülük. Ezeket a kérdéseket teszi fel Zsuzsa is, és nagyszerű képekkel válaszol rájuk magának. A kiállítást 2019. január 12-éig lehet megnézni, minden nap 8 és 19 óra között. ( via)
A törvény eltérő bánásmódot teremt a belföldi és a határokon átnyúló tőkemozgások között, továbbá visszatarthatja a más tagállamokban vagy unión kívüli országokban lakó vagy székhellyel rendelkező adományozókat attól, hogy az érintett szervezeteknek pénzügyi támogatást nyújtsanak. A törvényt célzottan és kizárólagosan a külföldi pénzügyi támogatásban részesülő egyesületekre és alapítványokra kell alkalmazni, amelyeket a szabályozás külföldről támogatott szervezetként nevesít. Arra kötelezi azokat, hogy ezzel a megjelöléssel jelentsék be és vetessék nyilvántartásba magukat, valamint így jelenjenek meg a nyilvánosság előtt. Ellenkező esetben különböző szankciók, akár feloszlatás is kilátásba helyezhető velük szemben. A bíróság szerint a törvény által előírt intézkedések alkalmasak arra, hogy ezen egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek. Az adományozóra vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala továbbá visszatarthatja azokat az ilyen támogatások nyújtásától - állapította meg a bíróság.
Általános korlátként érvényesül, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tekintettel arra, hogy a költségvetés-tervezet döntéselőkészítő anyag, felvetődhet a nyilvánosság korlátozásának kérdése. NAIH: a döntés-előkészítéshez kapcsolódó dokumentumokat is ki kellhet adni A NAIH rámutatott arra, hogy a 34/1994. alkotmánybírósági határozat szerint az Európa Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság általában nem vonatkozik az úgynevezett munkadokumentumokra. Garanciális elv ugyanis az, hogy a köztisztviselői munka szabadon, a nyilvánosság nyomásától, befolyásolástól is mentesen történjen. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső anyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozik.
2022. január 21., 16:16 Az elmúlt hónapokban egyre több országban okoz komoly gondot a különböző áruk és szolgáltatások árának folyamatos emelkedése, aminek leküzdése mára az Európai Unió tagállamainak egyik legfontosabb feladatává vált. Fotó: unsplash Illusztrációs kép A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is különböző intézkedéseket vezetett be az utóbbi időben, ezek nagy része azonban várhatóan nem tudja majd érdemben csökkenteni a már decemberben is rekordszinteket döntő inflációs rátákat. Ennek következtében a globális szinten is komoly gondokat okozó árdrágulás várhatóan a következő hónapokban is velünk marad. Az infláció fogalma a gazdaság minden területét érintő áruk és szolgáltatások árának folyamatos és tartós növekedéseként határozható meg, ami a mértékétől függően pozitív és negatív hatása egyaránt lehet az adott ország gazdaságára. Míg az alacsony, és kiszámítható inflációnak alapvetően ösztönző hatása van a gazdaságra, addig a hirtelen kialakult, magas infláció szinte mindig komoly gazdasági egyensúlytalanságokat eredményez.
Látható tehát, hogy a közérdekű adat fogalmát Magyarországon rendkívül széles körben határozza meg a törvény. Fő szabályként biztosítani kell a közérdekű adat nyilvánosságát Az Infotv. 26. paragrafusának (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Ehhez kapcsolódóan a törvény azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.