Nemcsak befektet olyan gyorséttermi láncokba, mint a Burger King, a Dairy Queen, valamint üdítőipari cégekbe, mint a Coca-Cola, hanem előszeretettel fogyasztja is azok termékeit. Étrendjéhez szigorúan hozzátartozik napi öt Coca-Cola, de nem maradhat el némi sült krumpli és Cheetos snack sem. A képre kattintva tekintse meg galériánkat a teljesen hétköznapi életet élő szupergazdagokról: Warren Buffett, az egyik legszerényebb milliárdos - kattintson a képre! Forrás: AFP/ Van Tine 2. Ashton kutcher - hírek, cikkek az Indexen. Carlos Slim Helú A Grupo Carso alapítója több mint 40 éve ugyanabban a hat hálószobás házban él. Ahelyett, hogy elköltené vagyonát, visszaforgatja a gazdaságba és kiterjedt vállalkozásaiba. Annak ellenére, hogy messze Mexikó leggazdagabb embere, nem tart igényt olyan luxusra, mint egy magánrepülőgép vagy saját jacht, és állítólag még mindig egy régi Mercedes-Benzzel jár. Józan üzleti megfontolások alapján vezeti vállalkozásait, és alkalmazottait mindig arra ösztökéli, hogy cégeinél még a prosperitás időszakaiban is szigorú keretek között gazdálkodjanak.
Azért ez már kicsit túlzásnak hangzik, nem? © GettyImages/Gregg DeGuire Igaz, Victoria Beckham korábban nem volt rest a plasztikai sebészekhez fordulni, ha egy kis fiatalításról van szó. De talán pont ez az oka, hogy az utóbbi években már egyre jobban foglalkoztatja a műtétmentes szépülés titka is, így születhetett meg szépségápolási márkája is, a Victoria Beckham Beauty. A látványos eredményért ráadásul Vic kész komoly áldozatokat is hozni, például minden nap ugyanazt tenni a tényárjára. Született feleségek / Engem hibáztass!. Ráadásul négyszer! Bizony, mióta ugyanis egyszer olvasott róla, hogy a ragyogó bőr titka a megfelelő zsírbevitel, Victoria Beckham napi három-négy avokádó t küld le. Ennek oka az, hogy az avokádó gazdag egyszeresen telített zsírsavakban, valamint híres E-vitamin forrás, Victoria szemében pedig maga a csodaszer, amiről egyetlen nap sem mondana le. Az elmúlt évekkel ellenétben azonban már nem harcol olyan hevesen az idővel, mint korábban, sőt, próbál megbarátkozni az öregedéssel: Azt hiszem, minden nap ünnepelnünk kell azt, hogy kik vagyunk, és ezt úgy tehetjük, ha igyekszünk önmagunk legjobb, legerősebb változatává válni.
Hazai kedvelt TikTokkerünk kipróbálta a legújabb TikTok receptet, Cheetosból sajtos tészta, avagy tipik kolis kajával elő! Ti mit szóltok hozzá? Elfogadjuk? WhisperTon szinte naponta tölti fel a jobbnál jobb videókat, legutóbb úgy döntött, kipróbálja a legújabb TikTok receptet. Egy kis Cheetos, egy kis fincsi mesterséges sajtpor, hmm, mennyei…Mit szóltok hozzá? Aki egészségesen étkezik, annak is néha belefér, avagy ez már a túlzások túlzása? @whisperton EZT KI KELL PROBALNOTOK!!! 😍❤️ ♬ Cooking – Oleg Kirilkov Abszolút belefér! Alapvetően nem eszem ilyesmit, de egyszer oké. No! Főkép: Facebook
Nyakunkon a Super Bowl, ami az Amerikaiaknak olyan, mint az Európainak a foci EB. Ilyenkor a nagy cégek óriási pénzt költenek el a félidei reklámblokkokra úgy, mintha nem lenne holnap. Az év legviccesebb reklámjai is ilyenkor jelennek meg általában. Gondoljunk csak vissza a Stranger Things sheriffjének, David Harbour Tide-reklámjára. Vagy ilyenkor várják a film- és mozirajongók az adott év legjobban várt premierjeinek előzeteseit. Na, most 2021-ben a Cheetos fogta ezt az effektust és a mámort, majd összegyúrta egyetlen egy eszenciává. Adott két hollywoodi színész, a Barátság extrákkal és a Rossz anyákból ismert Mila Kunis, valamint a férje a Pillangó Hatásból, vagy a Két pasi meg egy kicsi sorozatból is ismert Ashton Kutchert, majd elkezdtek forgatni. Ebből lett egy Kunis féle drámai filmjelenet, ahol a következő hangzik el "Azt hiszed, hogy a hátad mögött ezt tenném veled mindazok után, amin keresztül mentünk? ", majd kérdezi a rendezőtől, hogy "Túl sok? ". A Kutcher féle kis reklám előzetesben pedig láthatjuk, hogy valamilyen rejtélyes borítékot bont ki telis tele fotókkal, közben drámai hangulatú aláfestő zene megy a háttérben, majd előkerül a borítékból egy üres Cheetos Crunch Pop Mix zacskó, amire Kutcher csak annyit mond "Tudtam".
Molnár szerint az onkológia és a kardiológia azért került a kiemelt intézmények közé, mert olyan betegségeket kezelnek, amelyek a leggyakoribb halálozási okok Magyarországon. A többi intézmény úgynevezett területi kórház lesz, amelyek az általános esetekkel foglalkoznak majd: többek között az egyszerűbb sürgősségi esetekkel, de a jelenleginél nagyobb szerepük lesz a rehabilitációban, illetve az ápolási feladatok ellátásában. Azt, hogy a területi kórházak mekkora kapacitással, ágyszámmal működhetnek majd, a kórházak fenntartóiból és a kórházigazgatóból álló Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntik majd el. Zacher kitálalt: elmondta, mennyi oltott van a kórházakban! | Kimondott Igazságok. A tervezet régiónként csak azt határozza meg, hogy az egyes területeken - belgyógyászat, sebészet, onkológia, nőgyógyászát - hány ágy működhet. Azt, hogy ez egyes területi kórházakra lebontva mit jelent, azt a RET-ek döntik el. A tárca ebbe csak akkor szól bele, ha a RET nem tud dönteni. Ez valószínűleg osztályok, és kórházak összevonásával jár majd, mivel a jelenlegi 60 245 aktív kórházi ágyból - szívműtét, tüdőműtét, amputáció ellátása - 16 ezer ágyat szüntetne meg, illetve alakítana át.
Miközben egyre több hír érkezik, hogy telnek be a járványkórházakban koronavírus-betegek kezelésére fenntartott osztályok és egyes intézményekben elhalasztják az elektív beavatkozásokat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma tisztázó és nyugtató jelleggel közleményt adott ki azt hangsúlyozva: az a cél, hogy továbbra is jusson mindenkinek kórházi ellátás. "Egész Európában és Magyarországon is exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, egyre többen igényelnek kórházi ellátást. Magyarországon mindenkinek jut kórházi ágy, ellátás, lélegeztetőgép, és a most bevezetett védelmi intézkedésekkel az a cél, hogy így is maradjon" - olvasható a tárca közleményében. A friss koronavírus-adatokról itt írtunk: Kapcsolódó cikkünk... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Index - Belföld - Itt a kimutatás, mennyi vakcina van még Magyarországon. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Sokan nem praktizálnak A KSH-adatok és a gyakorlat ellentmondásaival februárban a HVG is terjedelmes cikkben foglalkozott: a lap cikkírója is jelezte, valami probléma van az adatokkal, mert ugyan a statisztikai hivatal adatai szerint a 49 ezer magyarországi orvosi diplomásból 2013-ban 38 200 vett részt aktívan a betegellátásban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont csak 28-30 ezer orvosról tud. Ők 39 ezer állásban látják el a betegeket; a többiek már elhagyták a pályát, visszavonultak, külföldre távoztak, vagy gyesen vannak. Hány orvos dolgozik valójában Magyarországon?. – Ha valóban igaz lenne a KSH által közölt adat, miszerint Magyarországon százezer lakosra 390 orvos jut, páratlan szakemberbőség lenne – mondta lapunknak Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese. Ő példaként említette, hogy ennyi orvosa még az Amerikai Egyesült Államoknak sincs. Hozzátette: a hazai orvosok regisztrációját végző szervezetek adatbázisában nagyon sok nem praktizáló gyógyító adatait is tárolják, mert a változásokat – a halálozást, nyugdíjba vonulást, a külföldre távozást – nem jelentik azonnal az érintettek vagy a hozzátartozók.
A kiemelt kórházak közé az ország közel 150 intézménye közül mindössze 31 tartozna. (A kiemelt kórházak teljes listája a cikk második oldalán olvasható. ) Ezek a kórházak lennének azok, amelyek valószínűleg fennmaradnának a jelenlegi formájukban. A kiemelt, vagy súlyponti kórházak lesznek a sürgősségi ellátás központjai, a nap 24 órájában fogadniuk kell a sürgősségi eseteket, valamint súlyos és speciális betegségben szenvedőket is itt látnák el. Molnár Lajos elmondta: a kiemelt kórházak közé tartoznak a megyei kórházak és az egyetemi klinikák. Ha egy megyeszékhelyen mindkettő megtalálható - mint például Szegeden és Pécsett, akkor az egyetemi klinika élvezett elsőbbséget. A 43 főváros intézményből azonban a korábban kiszivárgott javaslatban szereplő 16 helyett csak 4 került fel a kiemelt kórházak listájára: a Semmelweis Egyetem, az Országos Kardiológiai Intézet, az Országos Onkológiai Intézet, és a miniszter által Központi Közkórházként emlegetett intézmény, amely a BM-kórház, a MÁV-kórház, a Honvédkórház, és az Országos Gyógyintézeti Központ összevonásából jönne létre.
Szél Bernadett fordult az Emmihez. Azt neki sem mondták meg, hogy hány beteget küldtek haza vagy tettek át másik intézménybe. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Kásler Miklós, az Emmi minisztere április 7-én adta utasításba a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát. Az intézményeknek április 15-ig kellett ezzel a munkával végezniük. A olvasói közül többen is jelezték, azzal szembesültek, hogy rövid időn belül maguknak, otthon kellett megoldaniuk folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozójuk ellátását. Ezután Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz. Arra volt kíváncsi, hogy Kásler Miklós rendeletének értelmében hány ágyat szabadítottak fel intézményi szinten és országosan, hány beteget küldtek haza a kórházakból, hány beteget helyeztek át másik intézménybe.
Arról is beszélt, hogy mi várható és miért titkolja a kormány ezt a bizonyos statisztikát. Még mindig nincs arról adat, hogy Magyarországon a koronavírussal megbetegedettek hány százaléka vette fel az oltást. Hivatalos nyilatkozat pedig továbbra sincs arról, hogy a koronavírus-járvány 4. hullámát mennyire tartja súlyosnak a magyar kormányzat. Felkerestük Zacher Gábort, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályán dolgozó orvost, hogy mit tapasztal a kórházban. Saját és a kollégáival cserélt tapasztalatairól tudott beszélni, az országos helyzettel kapcsolatban elmondása szerint minden orvos a sötétben tapogatózik, hivatalos adatokat senki sem lát. Zacher Gábor azt mondta, továbbra is értetlenül állnak azelőtt, miért nem ismerhetik meg az új koronavírusos betegek oltási adatait. "Az EESZT-ből (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) 2 perc alatt le lehetne hívni azokat az adatokat, hogy az új betegek közül mennyien oltottak és mennyien nem. A vakcinák hatékonyságáról is lehetne egyfajta képet kapni.