A kötődés gyökerei). "A nevelés sikere alapvetően nem attól függ, mit teszünk – hogyan "nevelünk" –, hanem hogy milyen kapcsolatot tudunk kiépíteni és fenntartani a gyerekekkel. A kulcsszó itt a KÖTŐDÉS. Ennek megértése nélkül esélyünk sincs a sikerre. A kötődés akkor alakul ki, ha viszonylag hosszú időt töltünk el valakivel, aki szeret bennünket, akire számíthatunk, akire felnézhetünk, akire hasonlítani szeretnénk. Ha a gyermek nem kötődik (eléggé) hozzánk (szülőkhöz, tanárokhoz), akkor nem fog ránk hallgatni, ránk figyelni. Akkor csak falra hányt borsó marad az útmutatásunk. " – Somai Miklós ajánlja: Máté-Neufeld – A család ereje A nevelést a gyermek kötődése teszi lehetővé; arra hallgat, akihez kötődik. Akihez nem kötődik, annak ellenáll. A kötődő ösztön negatív pólusa az ellenakarat. "Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik. " – Jézus példázata a jó pásztorról (János 10:4-5) Kapcsolódó bejegyzések Szakirodalom: Zsolnai A.
Megfelelően és elég gyorsan reagál azokra. Képes a helyzeteket a gyermek szemszögéből látni, a mentalizációját pedig nem zavarják meg a saját érzelmei. Az anyai gondolatolvasás képességét a következetesen szenzitív anya folyamatosan és adekvátan alkalmazza. A legapróbb jelzéseket is jól tudja értelmezni, és annak megfelelően reagál is azokra. Természetesen a nem annyira szenzitív édesanyák sem hagyják teljesen figyelmen kívül gyermekük jelzéseit vagy igényeit, csak intenzívebb jelzés (például erőteljes sírás vagy hangos követelőzés) szükséges a gyermek részéről. A baltimore-i vizsgálat legfontosabb tanulságai közé tartozik, hogy a kötődés formálódása idején az anyai szenzitivitás és válaszkészség minősége a leginkább meghatározó abban, hogy a gyermek biztonságosan kötődő lesz-e. Ainsworthék kihangsúlyozták, hogy nem az anyai reagálás mennyisége, hanem annak minősége a kulcsfontosságú a kötődés szempontjából. Fontos tanulságként megemlítik azt is, hogy az azonnali és megnyugtató reagálás a gyermek sírására nem elkényezteti a gyermeket, mint ahogy azt a korabeli nevelési elvek gondolták, hanem bizalmat generál benne.
Téves lenne azonban azt gondolni, hogy a bizonytalan kötődésben ne fejlődne ki a mentalizációs képesség. Harris (1999) kutatásában arra az eredményre jutott, hogy a bizonytalan kötődés segítheti a negatív érzelmek mentalizálását. Azonban az imént említett eredmények mind arról adnak tanúbizonyságot, hogy a mentalizációs képesség a biztonságos kötődésben bontakozhat ki a leginkább. Felhasznált szakirodalom: Allen, J. G., Fonagy, P. és Bateman, A. W. (2011). Mentalizáció a klinikai gyakorlatban. Budapest: Oriold és Társai Kiadó. Hámori E. (2015). A kötődéselmélet perspektívái. A klasszikusoktól napjainkig. Budapest: Animula Kiadó. (2016). A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Budapest: Oriold és Társai Kiadó.
belső munkamodell t környezetéről, magáról, a gondozójáról és kettejük kapcsolatáról. Ennek a későbbiekben is nagy jelentősége lesz, hiszen ezek alapján fogja értékelni párkapcsolatait, kortárs kapcsolatait és egyéb szociális kapcsolatait is ( Ainsworth, 1985). Bár kezdetben azt feltételezték, hogy a kötődési stílus állandó, ezt a kutatási eredmények nem támasztották alá, tehát feltételezhetünk olyan hatásokat, melyek megváltoztatják a kötődési stílust, például párkapcsolati élmények, érzések, elvárások ( Grossmann, Grossmann, & Waters, 2005). A kötődési stílusok fogalma Ainsworth nevéhez köthető, aki híres Idegen Helyzet Kísérletében a csecsemőknek az anya távollétére adott reakcióját vizsgálta ( Ainsworth, 1985). Ez alapján négy stílust különített el: a biztonságosan kötődőt, a bizonytalan-elkerülőt, az ambivalenst és a dezorganizáltat ( Cole & Cole, 2006). Később erre az elméletre alapozva indult el a felnőttkori kötődés vizsgálata. A felnőttkori kötődés esetén ma több elmélet is elérhető, melyek egy része típusokat különít el, míg mások a kötődés dimenzióira helyezik a hangsúlyt.
Cikksorozatunk előző részében röviden áttekintettük Fonagy és Target munkássága által, hogy mit is jelent a mentalizáció, hogyan segíti ez a működésmód a mindennapi boldogulásunkat, hogyan fejlődik már születésünktől kezdve, illetve hogy az érzelemszabályozási képességgel milyen összefüggéseket mutathat. A második részben arra keresünk választ, hogy a szülői mentalizáció hogyan függ össze a biztonságos kötődés kialakulásával, továbbá, hogy szülői "elmetudatosság" milyen egyéb hosszú távú következményekkel bírhat. Egy korábbi cikkünkben alaposan áttekintettük a kötődés fogalmát, sorra vettük, hogy milyen jellemző tévhitek keringenek a társadalomban erről a témáról, valamint bevezetésre került Mary Ainsworth szenzitív szülőség fogalma is. Vegyük alaposabban szemügyre, hogyan is függ össze egymással a szenzitív szülőség, a szülői mentalizáció és a kötődés! A szenzitív szülőség és a mentalizáció Ainsworth (1967) szerint a következetesen szenzitív anya könnyen ráhangolódik a gyermek jelzéseire mindenfajta interakciós szituációban.
Vagyis a mentalizáció mentalizációt eredményez. Egy jól mentalizáló szülő gyermeke feltehetően maga is elmetudatos lesz a későbbiekben. Meins és munkatársai (2001) longitudinális vizsgálatuk során igyekeztek feltérképezni, hogy a mentalizációs képesség hogyan fejlődik a kötődési kapcsolatban. Az anyai elmetudatosságot figyelték meg az anya interakcióiban, miközben ő a 6 hónapos kisgyermekével játszott. A longitudinális kutatás során az olyan anyai megszólalásokat rögzítették, amelyek a gyermek elméjére utaltak. "Jaj drágám pisis a pelenkád! Szeretnéd, hogy kicseréljem? ". Valamint fontos szempont volt az is, hogy ezek a megjegyzések kontingensek is legyenek a gyermek viselkedése szempontjából. Vagyis jelen példánk mentén tovább gondolkodva, tényleg mutatott olyan jelzéseket a kisgyermek, amiből arra következtethetett az édesanyja, hogy zavarja őt a koszos pelenkája. Ez mutatja leginkább, hogy az anya elméjében a gyermeke mentális állapotait reprezentálja. Tanulmányuk legfontosabb eredménye az volt, hogy a gyermek 6 hónapos korában mért anyai elmetudatosság sikeresen bejósolta a 12 hónapos korban vizsgált biztonságos kötődés mértékét.
:) 1/12 anonim válasza: 71% Nekem mindkét terhességemnél mellső fali volt a méhlepény. Vagyis a második még pociban van (22 hete:-))Elsőt 18+5 hetesen, másodikat 16+5 hetesen éreztem először. 2014. júl. 4. 13:44 Hasznos számodra ez a válasz? 2/12 A kérdező kommentje: köszönöm szépen:) hát az tényleg kicsit később volt mint az átlag 16. hét, de jobban belegondolva hamar elmegy az idő:D Gratula a pocaklakóhoz is:) 3/12 anonim válasza: Szia! Nekem is mellső fali+ még, hogy izgibb legyen haránt fekvéses is:( 22+5 hetes vagyok most és nagyon gyengén érzem amikor mélem most már megfordul és én is jobban érezhetem majd... 13:58 Hasznos számodra ez a válasz? A fórum indítónak pedig könnyű szülést! 😊 Nem is szerettem vna csaszart. Csak az erdekel h ilyenkor mi baj tortenhet ha belevágnak. Életveszélyes? Amúgy végül tegnap azt mondta az orvos h az lesz. :/ Harántfekves miatt 1. Nincs olyan 2017-ben, h természetes úton. Hüvelyi úton. (ami nem tartozik senkire) 2. Semmi gond nincs a mellső fali lepénnyel, az orvos figyel, nem vágja át "véletlenül".
Kérdés: Hosszú évek után újra Önhöz fordulok tanácsért. Köszönöm a lehetőséget! 28 hetes kismama vagyok. A második terhességem ez, amelyben 12 hetesen enyhe barnázgatást követően derült ki, hogy placenta praevia marginalis a diagnózis. Vérzés azóta sem fordul elő, szerencsére. Későbbi UH-on (18. hét) már tejesen fedni látták a méhszájat a placenta által. Átlógott mindkét oldalra. 23 hetesen 9-10 m-re fedte, ami a 28. hétre sem változott. Ráadásul mellső fali a lepény, ha mindez nem lenne elég. Hüvelyi UH-ot a 32. hétre terveznek a pontosabb helyzetmegítélés érdekében. Nagyon szeretném megúszni a műtétet, egyes (számomra érthetetlen) nőkkel ellentétben soha eszembe sem jutna vágyni rá. Ön szerint mennyi erre az esély? Milyen távolság elérésekor mernek belevágni az orvosok a spontán szülésbe? Ez a 10 mm hányad része a méhszáj szélességének? Hány cm-t kell még mozdulnia?! Ez a rendellenesség eredhet a korábbi szülés során végzett lepényleválasztásból? Még fél év múlva is voltak csillámló foltok a méh falán.
Méhlepény tapadási gondok: téged is érint? Tudj meg róla mindent! Mellső fali placenta-mozgá | nlc Méhlepény témájú tartalmak a WEBBetegen Placenta praevia (elölfekvő lepény) tünetei és kezelése - HáziPatika Én nagyon hamar éreztem, kb. 15-16 hetesen már éreztem. És azóta is. Nyugi és ne aggódj!! A neten sok marhaság van! A legjobb ha a dokitól kérdezősködsz és benne bízzál meg! Nekem is mellsőfali most is és az előző terhességnél hogy tényleg kevésbé intenzíven éreztem az első terhességnél a mozgást és most is csak alig a 15. hé nem tudnám hogy ő az akkor simán betudnám bélmozgásnak! :) Természetes úton szültem egyébként és soha nem mondta egy orvos sem hogy emiatt császár kellene vagy bármi komplikáció lehet mert mellsőfalon van. Én mindkétszer hamar éreztem a mozgást (14-16. hét körül), de a harmadik kisfiamnál -nála hátsó falon volt a lepény- sokkal intenzívebben, erősebben lehetett érezni(vele már a 13. héttől éreztem). Mondjuk ez lehet amiatt is, hogy a pici fiam egyébként is aktívabb (3, 5 hónapos), mint a testvérei voltak.