Clint Eastwood megfaragja egy igazi amerikai hős szobrát 131 percben. A Richard Jewell balladája egy egyszerű film, akár csak a címszereplője. Nem akar sokat, csak annyit, hogy rend legyen a világban. A történet középpontjában Richard (Paul Walter Hauser – Én, Tonya, Blackkklansman – Csuklyások) áll, aki egy nem túl okos, de lelkes lúzer srác Georigiaból. Álma, hogy rendőr legyen, és a törvényt szolgálja. Elhízott, az anyjával él és biztonsági őrként dolgozik az 1996-os atlanta-i olimpián amikor a protokoll követésével életeket ment meg egy csőbombás terrortámadás során. A sajtó azonnal hősnek kiálltja ki, már a könyv szerződés is úton van, mikor a gyanú ráterelődik és az FBI, valamint a sajtó zaklatásának kereszttüzébe kerül. Egyedül az édesanyjára (az ismét zseniális Kathy Bates) és egy zugügyvéd ismerősére (a mindig mesteri Sam Rockwell) számíthat. Ötkarikás történetek - filmajánló - Ujkor.hu. A film megtörtént eseményeket dolgoz fel és az elsődleges célját mindenképpen elérte: Richard Jewell számára igazságot szolgáltatott. Bár a film elkészültét már nem élhette meg, végre a világ olyan helyeire is eljut az ő sztorija, ahol senki se halott a túlsúlyos mamlasz hősiességéről.
Abban úgyszintén egy meggyanúsított hős (Tom Hanks) ügyét követhettük nyomon, akinek a törvény ereje előtt kellett bizonyítania igazát. A Richard Jewell még idén, december 13-án eléri az amerikai mozikat, itthon pedig a tervek szerint jövő januárban kerül bemutatásra.
Eastwood évtizedekkel korábban minden bizonnyal ebből a sztoriból is kicsivel erősebb filmet csinált volna, és mint legutóbbi rendezéseiben, most is vannak furcsa, hézagos döntései – például nem különösebben érdekli, hogyan lehet az, hogy Jewell és édesanyja, Bobi (Kathy Bates egyetlen aggódó rezdülése is megérdemli az Oscar-jelölést) nem értesült arról, hogy az FBI a férfi után nyomoz, amikor már órák óta ezzel van tele a tévé, és a korábbi jelenetekben ők is folyamatosan a képernyőre tapadtak. Ám egyfelől tényleg ne feledjük, hogy a mester 89 évesen készítette ezt a filmet, amely bárkinek a becsületére válhatna, és a Richard Jewell balladája még így is összeszedettebb, mint amilyen a fájdalmasan rossz A párizsi vonat, vagy az eléggé közepes A csempész volt. Leginkább azért, mert hiába kínosan papírmasé Wilde törtető karaktere, és Hamm tekintetén is látszik, hogy szívesebben ábrázolná bonyolultabbnak az FBI-ost, Hauser, Bathes és Rockwell triásza hitelesen, és leginkább rendkívül szerethetően mutat be egy igazi emberi találkozást – olyat, ahol a felek tisztelik a másikat, és humorral, felelősséggel próbálnak segíteni és a segítséget elfogadni.
39:1 (16:9) Stúdió: Warner Játékidő: 131 perc Korhatár besorolás: Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott. Adattároló: Blu-ray Adattárolók száma: 1 Audióformátum: Angol DTS-HD Master Audio 5. 1, cseh Dolby Digital 5. 1, lengyel Dolby Digital 5. Clint Eastwooddal társul Sam Rockwell - Filmtekercs.hu. 1 Nyelvek (audio): Angol, cseh, lengyel Felirat: Magyar, angol halláskárosultaknak, arab, cseh, egyszerűsített és összetett kínai, kantoni, koreai, lengyel, portugál, román, thai Megjelenési idő: 2020. 04. 29 Jogi megjegyzések: A termék megjelenését elhalasztották. Pontos dátum a későbbiekben kerül publikálásra. Cikkszám: 1322433 Termékjellemzők mutatása
Önmagát sorolja az utolsó helyre, s nem kímélik azok, akiknek segíteni akar, ő az aki nem számít. Az egyik oldalon a saját hasznukat lesők állnak, míg a másikon azok akik másokért cselekednek. Egyszerű felállás. Az a rendszer tiporná el, amit a legelvakultabban szolgál. Az átlagember, egy hétköznapi hős szembe kerülése a hatalommal. De itt nem egy arctalan masszával kerül szembe, szó sincs Kafkai világról: Eastwood jobban hisz ennél az amerikai eszményben, itt nem a rendszer, nem az eszme a hibás, hanem a kiszolgálói, ami egyrészt jó, hisz így sokkal emberibb a film, viszont nem többek közt ezért nem is vág mélyre a rendszerkritikus él. A film egyik üzenete is annyi lehet, hogy csinálja mindenki a dolgát és akkor minden rendben lesz. Ez azonban egyrészről szimpatikus, másrészről rendkívül naiv hozzáállás. A filmnek igazából nagy hibája a sablonos zenén túl, nincsen. Annyi csak, hogy egyszerű. Teljesen jó, szórakoztató, néhol humoros és izgalmas film, kitűnő alakításokkal, szimpatikus szereplőkkel.
A szereplők között ott találjuk Bük Jánost, Gyarmati Dezsőt, Hevesi Istvánt és Csoóri Sándort. A film egyik plakátja (Forrás:) Olimpia (I. A nemzetek ünnepe, II. A szépség ünnepe, 1938) Nem hagyhatjuk ki Leni Riefenstahl munkáját, amelyet az 1936-os berlini olimpián forgatott. "Táncosból színésznő. Színésznőből rendező. Rendezőből fotós. Máig leginkább a náci birodalom propagandafilmeseként tartják számon. Az 1936-os olimpiát megörökítő alkotása filmtörténeti remekmű. Övé a legtöbbet elemzett és a legtöbbször félremagyarázott életmű. Ki volt Leni Riefenstahl? Hogy vallott magáról memoárjában? " – tette fel a kérdést és fejtette ki rovatunkban Csák Krisztina Csilla. A két évig tartó utómunkálatok eredményét végül 1938. április 20-án a Führer születésnapján mutatták be. Schubert Gusztáv a Filmvilág egykori rovatvezetője azt írta róla, hogy "tömény vizuálerotika". A kor olyan technikai újításait alkalmazták már a felvételkor, mint a futókkal együtt száguldó kamera, a légi felvétel vagy a teleobjektív.
Közeledik annak az ideje, amikor az egyre súlyosbodó provokációk miatt – soha nem látott méretekben, békét sugallva, meghívva az operatív törzset és a pandémia legyőzésében résztvevő összes honfitársunkat, hősies munkájukat személyesen is elismerve – közösen haladhatunk a Békemeneten – jelentette be Csizmadia László, a CÖF-CÖKA (Civil Összefogás Fórum, Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány) elnöke a beszámolója szerint. Ma újra elindul Magyarország legnagyobb civil kezdeményezése: a Békemenet. A CÖF-CÖKA elnöke az eseményen a többi között arról beszélt, hogy az ellenzék "áldatlan háborút" indított a keleti vakcinák beszerzése és beadása ellen. Az ezzel ellentétes álláspontot képviselő CÖF-CÖKA nevében Csizmadia László köszönetet mondott Oroszországnak és Kínának, hogy – mint fogalmazott – a jóvoltukból Magyarország Európában és világban az elsők között áll az átoltottság terén. Közölte: "Brüsszelben felülkerekedett a multinacionális gyógyszergyárak által megfizetett liberális pártérdekű lobbizó maffia", és a kettős mérce már a vakcinák engedélyeztetésével kapcsolatban is teret nyert.
A Békemeneten "lengyel testvéreink", valamint az olasz nemzeti-konzervatív szakszervezet, az UGL népes küldöttsége, illetve a spanyol Solidaridad szakszervezet és a Roma Szeretetszolgálat is részt vesz – közölte. Csizmadia László bejelentette továbbá, hogy a CÖKA vezetősége magánpénzből 250 ezer forintot adományoz a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek az Ukrajnából érkező menekültek támogatására. Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Hatalmas, több százezres tömeg vonult 2012-ben az első Békementen, akkor még a szervezők sem számítottak ennyi emberre. A Békemenet a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb civil kezdeményezése lett, emberek százezrei már hétszer gyűltek össze, a nyolcadik Békemenetet idén október 23-án, ma rendezik, melynek több fontos üzenete is lesz. Az első Békemenet A 2010-es kormányváltást követően Orbán Viktor kormánya egy csődközeli országot örökölt meg a balliberális kormányoktól. Az új kormányzat ezért olyan politikai megoldásokat keresett, melyek lényegesen különböztek a korábbi baloldali kormányok gyakorlatától, és melyek miatt szembekerültek Brüsszellel is. A bankadó, az új médiaszabályozás és a nemzeti-konzervatív alapokon álló Alaptörvény elfogadása kiváltotta az európai balliberális politikai elit nemtetszését, a kormányra óriási nyomás nehezedett. Ilyen politikai környezetben született meg a civilek fejében a Békemenet gondolata, hogy megmutassák, hogy a nemzeti kormány politikájának komoly bázisa van Magyarországon.
Egyúttal határozottabb büntetőjogi fellépést sürgetett azokkal szemben, akik politikai haszonszerzésből kockáztatják a magyar emberek egészségét és életét. "A baloldal gátlás nélküli hazugságáradata és oltásellenessége jelenleg nem ismer határokat" – hangoztatta. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: Kovács Tamás