Engedelmeskedjünk ezért a missziói parancsnak, induljunk a népeket meghódítani Krisztus számára, és meg fogjuk látni, hogy az Úr már járt előttünk és előkészítette az utat. Így a végén örömmel valljuk majd: "Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja" (Zsolt 98, 1).
Csalódottságod semmiképp nem kell az illető előtt titkolnod, világosan hozd a tudtára, mit gondolsz róla és az általa végzett "áldásos" tevékenységről, egyúttal arról is felvilágosítva, hogy a jövőben egy jó darabig nem kívánsz együttműködni vele! Kiszámítani ugyan soha nem tudod, mit hoz az Élet, de ezekből a szituációkból tanulva egyre bölcsebb és tapasztaltabb leszel, ez adjon erőt a viharosabb időkben! SZŰZ (augusztus 24-szeptember 23) Hosszú ideje rágódsz egy bizonyos dolgon, folyamatosan ekörül járnak a gondolataid, egyszerűen nem hagy nyugodni a helyzet. Mik a csillagok 2018. Amennyiben szeretnél mihamarabb felszabadulni, itt az idő, hogy leülj és alaposan végiggondold az okokat és az okozatot. Ne félj a változástól, ha az Élet úgy hozza, hogy új dolgok felé kell indulnod és a régieket hátrahagynod, hisz csak így juthatsz egyről a kettőre. Nem kell mindenáron ragaszkodnod egy lukas zoknihoz, ha még nem tudod megfelelően használni, keress egy másikat. Időnként meg kell hozni nehezebb döntéseket is, de próbáld elhinni, hogy minél előbb zársz le magadban egy-egy szituációt, annál nagyobb tehertől szabadulhatsz meg!
El akarja mondani, de nem tudja; meg akarja hallgatni, de nem tudja Hangozzék ez a kitétel is bármennyire közhelyesnek, a film olyan tisztánlátással tálalja, amely se nem giccses, se nem olyan zsigerig hatolóan naturalista, hanem egyszerűen csak természetes - ha lehet olyat mondani, akkor szép. A régi város - Filmkritika – JÁTÉKOK magazin. És szép az is, ahogy ezek a színészek sem tűnnek színészeknek - Affleck, Williams, Chandler és Hedges mind megérdemli a dicsőítést -, sokkal inkább embereknek, akik nem mindig képesek jól lekommunikálni a gondolataikat, az érzéseiket meg pláne, egymás szavába vágnak, kiszámíthatatlanul cselekednek, és nincs mindenre válaszuk vagy egy frappáns megoldásuk. Szeretni valóan tökéletlen emberek szembesítenek téged az elmúlással, a gyásszal, azzal, hogy vannak dolgok, melyekre hiába hánysz földet, egyszerűen mindvégig veled maradnak. A régi város nem az a típusú film, ami lerohan, letaglóz, és alaposan átmos, ez a film csendben csörgedezik beléd, óvatosan megfogja a kezed, a szemedbe néz, és azt mondja, hogy "hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden rendben lesz, de tudod, az élet már csak ilyen. "
157 A régi város (Manchester by the Sea), írta és rendezte: Kenneth Lonergan; főszereplők: Casey Affleck, Lucas Hedges, Kyle Chandler, Michelle Williams; színes, amerikai, (humorral oldott) filmdráma, 137 perc, 2016 (16) Tékozló gyász Ben Affleck kétszeres Oscar nyertes, de a családban Casey lehet az első színészi szobor birtokosa, miután Matt Damontól megörökölte a szerepet. A SAG-nál ugyan Denzel Washington nyert, Affleck nem kevesebb, mint 39-cel több díjat zsebelt be nála. Teljesen megérdemelten. A régi város - kritika - A Hetedik Sor Közepe. Három alkotást nem látva a hétvégi mezőnyből kijelentem: A régi város az idei szezon magasan legjobb drámája. Mely az érzelmek mellett humorral is játszik. Chandlerék szépen és békésen élik mindennapjaikat Manchesterben (mármint az USÁ-ban és a Massachusetts államban található, legutóbb bő 5000 lélekszámú kisvárosban), mígnem Lee (Casey Affleck) és Randi (Michelle Williams) életében történik egy tragédia. Lee nem tudja feldolgozni és menekül régi városától, otthagyva párját, szüleit és bátyját, Joe-t (a '90-es évek végén futó A kiválasztott c. sorozatból ismerős Kyle Chandler, ha már Chandlerékről szól a film).
Mesterien keveredik a két hangulat és Lucas Hedges megérdemelten robbant be a filmmel. Az alakításokon pedig érezni, hogy nem kimondottan Oscarra készültek velük. Semmi kirívóan harsány pillanat, vagy túl nagy giccs. Bár Michelle Williams pár perces játékideje tartogat egyet, nyilván azért a monológért kapta a jelölést (meg néhol díjakat), mire elérünk oda a filmben, az tökéletesen fel van vezetve és elképzelhetetlen máshogy. A regi varos teljes film. Casey Affleck pedig élete alakításában tündököl, és bár a SAG 2003 óta tévedhetetlen, az Oscarnál más szempontok is közrejátszhatnak. A tavalyi botrány után a feketéket díjazni (vagy az Amy Adams/Rebecca Hall páros bármelyike helyett jelölni) most napirenden lesz, de Washingtonnal bizony a négyből 3 kategória nekik állna. Ez meg így már a ló túloldala… Affleck persze alanyi jogon, politikától mentesen is bőven megérdemli. A legtöbbeknek talán az Ocean's trilógia vagy a Csillagok között jut róla eszébe, noha kisebb filmekben már nyújtott korábban is kimagaslót (az Oscar mezőnybe sem először került), azonban itt olyan átütő a játéka, mint még soha.
Ez így leírva akár ijesztő, sőt, taszító is lehet, de pont ezért tér el valamennyire Lonergan filmje a többi sorsdrámától. Hogy a tragédiák feldolgozását, és az ezzel járó nyilván nyomasztó hangulatot nem kiemeli, hanem pont tompítani próbálja minden mással. Egyszerre állítja szembe és egymás mellé a két főszereplőt, és mutatja be rajtuk keresztül, hogy milyen az élet, amikor maguk a szereplők sem tudják, hogy van-e egyáltalán értelme folytatni. Casey Affleck esetében ez különösen igaz, karakterének minden pillanatában érzi a néző, hogy ez az ember csak egy test, akinek a lelke valahol végleg összetört. A régi város (2016) videa. Az egész hangulathoz hozzáad, hogy a történet Amerika keleti partján játszódik, rögtön a tenger mellett, és a csendes kisvárosi hangulat még jobban felerősíti a szereplők hátteréből fakadó konfliktusokat. Bevallom, bizonyos részeket kicsit megkönnyeztem, mert Lonergan nagyon szemét módon képes 15-20 perc vidámabb, kedvesebb pillanat után bedobni egy olyan tragikus csavart, hogy szó szerint beleszakad az ember szíve.
Hiába a potyogó férfikönnyek, a sokkoló dráma ellenére egyáltalán nem nyomasztó vagy hatásvadász a film, pedig tényleg csak centire van attól, hogy ezt szándékosan kihasználja. Egy klasszikusan tragikus mese, amiben minden szereplőnek sokkal rosszabb az élete, mint a nézők nagy részének, mégis képes csodálatos pillanatokat okozni úgy, hogy közben próbáljuk a hagymapucolásra fogni, hogy miért folynak a könnyek az arcunkon.