A bőre az illegális vadászok közül az egyik legkeresettebb, ami azt jelenti, hogy az ausztrál kormány kidolgozott egy tervet a faj megóvására. Valójában létrehozott védett parkokat, ahol lakni kell, és amelyben mindenki, gyermekek és felnőttek élvezhetik őket, és megismerhetik életmódjukat. Mit gondolsz a legnagyobb kígyók listájáról a világon? Merészelsz egy kisállatként lenni? Képek forrása: Mariluna Nézze meg a videót: A világ legnagyobb döglött kígyója!! Index - Tudomány - Elpusztult a világ legnagyobb kígyója. Maga az anakonda szó tamil eredetű, az "anakoila" elefántgyilkost jelent. Az első spanyol telepesek még "matatoro"-nak nevezték, amelynek jelentése a szintén félelmet keltő bikagyilkos. A másik elterjedt elnevezése a vízi boa, amely a többi nagy óriáskígyótól eltérő vízikígyó mivoltára utal. Életmódja [ szerkesztés] Elsősorban éjszakai életmódot folytat. A szárazföldön vadászva is a víz közelében marad. A nagyságának megfelelő gerincesekre vadászik, a nagyobb egyedek akár kajmánokat, kapibarákat, tapírokat és pekarikat is elejthetnek.
A szarajevói War Childhood Museum szolidaritási akciója 2022. február 24-én. Fotó: Facebok/War Childhood Museum A múzeum és az Archívum továbbá megpróbálja felkeresni a levelek szerzőit, hogy írásukról és háborús tapasztalataikról beszéljenek, illetve, hogy jóváhagyásukat adják a levelek kiállításához a WCM-ben. Elpusztult a leghosszabb óriáskígyó. Arma Tanović-Branković, a szarajevói születésű és ma is ott élő és dolgozó drámatanár az elsők között jelentkezett a múzeum felhívására, majd interjúban idézte fel háborús gyermekkorát, sőt, saját levelének néhány általa választott részét fel is olvasta. A levéltári dokumentumból előlépő személyes történetnek minden bizonnyal saját társadalmi élete lesz, hozzájárulva a "gyász közös és megosztható nyilvános nyelve [... ] a katasztrófa veszteségeit és maradványait megszólító viszony" kialakulásához. Jasminko Halilović, a WCM alapítójának megfogalmazása szerint "háborús gyermekkor az, amikor az embernek van egy szerelme az iskolában, akit aztán megöl egy akna". A múzeum 2020-ban megnyitotta, megnyitni kényszerült ukrán filiáléját Kijevben, ami a kelet-ukrajnai gyerekek háborús tapasztalatait gyűjti.
Ma Ukrajnában a megszálló orosz hadsereg hasonló tömeges atrocitásokat és vélhetőleg háborús bűnöket követ el a civil lakosság ellen, ahogy azt a Human Rights Watch legutóbbi jelentésében olvashatjuk, vagy a Wall Street Journal videóelemzésében láthatjuk. A Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűnökért, gyilkosságokért és a civil lakosság terrorizálásáért mások mellett Ratko Mladićra, Stanislav Galićra és Dragomir Miloševićre életfogytiglani, illetve több évtizedes börtönbüntetést szabott ki a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY). A szintén Hágában székelő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), negyvennégy tagország kezdeményezésére, 2022. március 2-án nyitotta meg vizsgálatát az Ukrajna területén 2013. A világ legnagyobb kígyója! 16,7 méter hosszú és 300 kg!. november 21-e óta elkövetett vélt háborús bűnök elkövetése ügyében. "Ugyanolyanok vagyunk, mint ti" A környező hegyekben állomásozó boszniai szerb hadsereg 1992. április 6-án lőtte ki az első aknákat Szarajevó irányába. Habár egy 1995. október 5-i megállapodás már előírta az összetűzések beszüntetését, és ezt december 14-én a daytoni békeszerződés is megerősítette, az ostrom hivatalosan csak 1996. február 29-én ért véget.
A kígyó "közeli ölelésében" szorítja a termelést. Az áldozatot gyakorlatilag lehetetlen megszabadulni. Talán csak egy kis esély van arra, aki elkapja az anakonda farkát, nem engedve megfordulni. Azonban még ez sem valószínű, hogy megtörténik, hiszen ez a mérete inspirálja. Egyébként meg kell jegyezni, hogy a női anakonda sokkal nagyobb és erősebb, mint a férfi. Van egy véleménye, hogy az anakonda megtörikaz áldozat gerincét és sérti a belső szerveket. Azt kell mondani, hogy ez teljesen rossz. Az Anaconda elég ahhoz, hogy az áldozatot oxigénnel fedje le. A zsákmány ezért elfogy a fulladástól. Meg kell jegyezni, hogy a felnőtta természeti adottságokat gyakorlatilag semmi sem fenyegeti. Csak néhány jaguar veszélyes lehet az anakondánál. Azonban a fiatal példányok elpusztulnak a különböző ragadozókból. A legnagyobb kígyó számos könyv és hollywoodi film főszereplőjévé vált.
Március végén megnyílt új kiállításán mutatja be az amerikai Smithsonian Múzeum azt a kolosszális, 14 méteres és egy tonnánál is többet nyomó kígyót, amely 85 millió évvel ezelőtt uralta Dél-Amerikát. A Titanoboa maradványainak megtalálását a T-Rex után a legnagyobb felfedezésnek tartják. Március végén nyílt meg a Smithsonian Múzeumban a Titanoboának nevezett óriáskígyóról szóló kiállítás; az óriási kígyó a paleocén korban Dél-Amerikában uralta az esőerdőket. A hatalmas állatról - amely az eddig talált legnagyobb kígyó - a múzeum munkatársai életnagyságú modellt készítettek, a Smithsonian tévécsatornája pedig dokumentumfilmet forgatott a 14 méteresre és több mint egy tonnásra is megnövő, történelem előtti állat maradványainak felfedezéséről. A kiállítást jövőre több amerikai városban is bemutatják. A Titanoboa első maradványait 2002-ben fedezték fel a Kolumbia északi részén található Cerrejon szénbánya területén, de az állat koponyájára csak tavaly sikerült rábukkanni. "Soha, a legvadabb álmaiban sem reméli az ember, hogy egy 14 méteres boa nyomára bukkan.
Elsőre nem is gondolnánk, hogy mi minden áll a háttérben. Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia! December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. 50 éve nem volt ilyen a magyar halágazatban: ez az ünnepi menün is meglátszódhat | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én. Alig eszünk halat – de miért? Évente átlagosan 6, 5 kilogramm halat fogyasztunk el fejenként, a 20 kilogramm/fős uniós átlaghoz képest.
A nálunk lévő halak is a halgazdálkodási cégtől származnak – mesélte az akvarista. A hatalmas harcsát elhagyva egy furcsa, fehér halat pillantottak meg. Albínó kecsege Fotó: Keszey Ágnes/ Egy albinó kecsege, melynek elődjei a dinoszauroszok korából származnak – Ez a halfaj a kecsege, amit itt látunk egy albinó példány: a testében nincsen meg az festékanyag, ami eredeti barna színét adja- tudtuk meg, s azt is, hogy a kecsege eredetileg folyami hal volt, s régen megtalálható volt a Balatonban is. Egyre több fejtörést okoznak a hódok a szakembereknek. – A Duna szabályozásakor, amikor a Vaskaput megépítették, onnan nem tudott továbbúszni, így a horgászok nem találkozhatnak vele. Ezért gondoltuk, hogy bemutatjuk ezt a halat, mely a dinoszauroszokkal egyidős. Az oldalán lévő vértek is erre következtetnek- mesélte a házigazda, s megemlítette azt is, hogy nem csak az őshonos vagy egykor őshonos, hanem a tóba betelepült, de szintén jellemzőbb halakat is bemutatják öt akváriumban. – Ezekről azt kell tudni, hogy nagyon káros, hogy betelepedtek a Balatonba.
Ferenc régi terve volt, hogy kvartettet alapít, e formáció debütáló koncertje épp az Európai Hidak fesztiválon valósul meg. Azért választották vendégüknek Harcsa Veronikát, mert az énekesnő 2014-15-ben Berlinben élt, sőt jazzklubot is működtetett a városban, de közös fellépésük is volt a Művészetek Völgyében, ahol Veronika látta vendégül Snétberger Ferencet. Snétberger: Itthon-otthon / Vendég: Harcsa Veronika/ EURÓPAI | Jegy.hu. Az improvizatív gitárjáték mestere és a vele tökéletes harmóniában alkotó művésztársak vadonatúj műsorral készülnek erre az alkalomra. A jazzt, a klasszikus zenét, a roma és latin zenei hagyományokat egyaránt előszeretettel vegyítő Snétberger Ferenc most is több ihlető forrásból táplálkozik, s érzelemgazdag, virtuóz, a meglepetés erejével ható zenéje minden bizonnyal lenyűgözi majd közönségét. Rendező: Müpa
Robogunk a karácsony felé, ami a gasztronómia szempontjából azt jelenti, hogy a legtöbb család asztalára felkerül egy méltatlanul mellőzött étel: a hal. Mindenki tisztában van a hal fontosságával, jótékony hatásaival és persze azzal is, hogy milyen egészséges. Mindezek ellenére alig eszünk belőle mi, magyarok, a fogyasztásunk jóval az uniós átlag alatt van. Pedig ez nem volt mindig így, voltak kifejezetten olyan időszakok, mikor az volt a furcsa, ha nem halat ettek az emberek. A megváltozott fogyasztói szokásokról, árakról, súlyos problémákról és kilátásokról egy szakértő, Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója számolt be az Agrárszektornak. A karácsonyi asztal ikonikus és egyben elmaradhatatlan fogása a halászlé és a sült hal, lényegében ez az az időszak egész évben, amikor felpörög a hazai halvásárlás. Idén sajnos a megnövekedett takarmányárak, a magas üzemanyag- és bérköltségek miatt drágulást tapasztalhatnak a vásárlók a hal esetében is. Ám nem csak ezek a problémák, melyek az ágazatot komoly kihívások elé állítják.
A Jászkunságon is egyre több hódcsalád telepszik meg. Az állatok megrágják és kidöntik a partmenti fákat. Visszatérésük következményei azonban jóval összetettebbek ennél. Elmondható, hogy a természet és az ember szempontjából pozitív és negatív hatások egyaránt megfigyelhetőek tevékenységükkel összefüggésben. Az eurázsiai hód őshonos, jelenleg is védett állatfaj Magyarországon, természetvédelmi értéke ötvenezer forint. A tizenkilencedik század közepén a vadászat a kihalás szélére sodorta. A húsa, pézsmája, szőre értéket képviselt, ennek következtében az európai állomány drasztikusan csökkent – írja a témában megjelent cikkében a. "Magyarországon 1996 és 2008 között folytattak visszatelepítési programot, de a hód spontán terjedéssel való visszatérése már a 90-es évek elején megkezdődött. A Duna mentén Ausztriából, később pedig a Dráva vízrendszerén Horvátországból is vándoroltak példányok hazánkba. A faj tehát harminc éve van ismét jelen az országban" – kezdte egy rövid történeti áttekintéssel Juhász Erika, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa a megyei portálnak nyilatkozva.