Cél, hogy az erőtartalékainkra összpontosítsunk a gyengeségeink helyett. " – Dr. Almási Kitti Kék Vonal: Mit tapasztal, a koronavírus-járvány következtében többen fordulnak szakemberhez, akadnak újonnan felmerülő gondok? Dr. Almási Kitti: Igen, most különösen nagy igény van arra, hogy támogatást kapjanak az emberek. Leggyakrabban szorongásos és hangulati zavarokkal, tünetekkel keresnek fel, emellett a párkapcsolati problémák, családi feszültségek jelennek meg túlnyomó többségben. Olyan nehézségek ütköztek ki, vagy erősödtek fel, melyek eddig – a szokásos életritmus során – fel sem merültek. Dr almási kitti életrajz. A pandémiás helyzetben a szorongás vagy a rosszabb hangulat érthető. Hol van az a pont, amikor már érdemes szakemberhez fordulni? Milyen jelekre figyeljünk a mentális egészségünkkel kapcsolatban? Átmeneti hullámzás bárki életében előfordulhat. Ám, ha a tünetek a hétköznapi életvitelben is tartósan akadályoznak valakit, akkor mindenképpen érdemes felkeresni a szakembert. Ha például hetek óta nem tud aludni valaki, nincs életkedve, nem tud koncentrálni, megváltozott az étvágya, nyomott a hangulata, nincs libidója, vagy esetleg képtelen másokkal felvenni a kapcsolatot, végezni a munkáját, ellátni az alapvető feladatait stb., az kellő indok arra, hogy segítséget kérjen, különösen akkor, ha több tünet egyszerre fennáll.
A stressz fogalmát 1960-ban egy magyar tudós, Selye János dolgozta ki, akinek definíciója szerint a stressz a szervezet nem specifikus reakciója olyan ingerekre, amelyek kibillentik egyensúlyi állapotából. A krónikus stressz tünetei A krónikus stressz kezdetben általában a hangulatunkat befolyásolja leginkább. Ingerültek, türelmetlenek leszünk, gyakorivá válhatnak a hangulatingadozások is. Könyv: A Te döntésed (Almási Kitti). Gyakran jelentkezik alvászavar, ezáltal pedig fáradékonyság és fejfájás azoknál, akik túl sokat idegeskednek. Súlyosabb esetben pedig akár magas vérnyomást, sőt hajhullást is okozhat ez az állapot.
Ilyen helyzetekben vannak, akik nem szeretik vállalni a saját felelősségüket a sorsuk alakításáért. Könnyebb a szüleiket vagy az exet hibáztatni, ha nem úgy alakul az életük, ahogy szeretnék. Az új előadásomban felmerül, hogy sokszor nem tudatosan, hanem régi minták, berögződések alapján döntünk. Meg az is, hogy milyen eszközöket használunk arra, hogy ránk figyeljenek, befogadjanak egy közösségbe, vagy lezárjunk egy vitát. Dr almási kitties. De az is érdekes kérdés, hogy mennyire megnehezíti az életünket az óriási választási lehetőség az élet minden területén, legyen szó tárgyakról, programlehetőségekről vagy párválasztásról. Mindenből túlkínálat van, amitől sokan szoronganak, mert sosem tudhatjuk, mikor választottunk jól, vagy mikor jön egy "még jobb". Tovább olvasnál? Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Ez egy kölcsönös folyamat. Tehát a megfelelés az első időkben egy természetes állapot. De jól gondolom, hogy egyáltalán nem mindegy a későbbiekre nézve, hogy miben nő föl egy gyerek? Igen. "A felelősségvállalás egy lehetőség" – Dr. Almási Kitti | Nők Lapja. A legszerencsésebb eset az, amikor a szülő nem támaszt elvárás- hegyeket a gyereke felé, és kellően megengedő abban, hogy a gyereke merjen nem olyan lenni, mint amilyennek ő megálmodta. Ha a szülő kellően szabad felfogású, akkor segít kibontakozni a gyerekének ahelyett, hogy ráerőltetne dolgokat. Ez egy egészségesen lezajló folyamat, mert a gyerek azt éli meg, hogy azért szerethető, amilyen, nem pedig azért, mert tesz valamit. Úgy lép ki az életbe, hogy megtanulta azt, hogy önmagáért lehet szeretni, és nem kell besimulnia azért, hogy szerethetőnek higgye magát. Ha valahol elakad ez az egészséges körforgás, akkor alakulnak ki azok a meghatározó erejű belső sémák, amik arról szólnak, hogy ha engem nem szeretnek, akkor feltételezhető, hogy nem vagyok szerethető és értékes. Ha valakinek kiemelkedően kellett teljesítenie gyerekkorában ahhoz, hogy szerethetőnek érezze magát, akkor ezt egész életére elviszi magával: a munkahelyén rabszolga lesz, a párkapcsolatában alárendeli magát, vagy cselédet játszik a gyerekének.
hozzászólás | 2022. április 5. Dr. Almási Kitti: A Te döntésed - Fahidi Évával (előzetes) - YouTube. kedd A koronavírus jelenléte óta súlyosabb problémákkal és többen fordulnak pszichológushoz, mint korábban. A klinikai szakpszichológus szerint az olyan extrém szituációkban, mint a COVID vagy Ukrajna megszállása az életünkben eddig is létező alapfeszültségek jobban előtérbe kerülnek, ezeket sokkal intenzívebben éljük meg. Dr. Almási Kittit kérdezte az Allianz arról, mit és hogyan teszünk, illetve tehetünk magunkért szélsőséges időkben. Hozzászólások A hozzászólás szabályai: ne használj trágár szavakat ( káromkodás) ne reklámozz ( spam) ne személyeskedj ne tégy sértő megjegyzéseket népcsoportok, nemzetek vagy vallási közösségek ellen ne írd meg saját vagy mások személyes adatait ( név, lakcím, telefonszám, email) ha egy hozzászólás sérti a fentieket, vagy egyéb módon zavaró vagy bántó, kérlek jelentsd a hozzászólás melletti X gombbal
Mit lehet kezdeni azzal a rossz érzéssel, hogy a határhúzások és nemet mondások közben megbántunk másokat? Helyzetfüggő, hogy mivel bántunk meg másokat. Ha például az a kérdés, hogy az apám régóta felépített cégét továbbviszem-e, akkor minden mélységében végig kell gondolni, és megnézni, hogy merre billen a mérleg. Az egyik serpenyőben az apám csalódása van, a másikban pedig az, hogy én nem a saját életemet fogom élni. Ezt továbbgondolva, ha én nem a saját életemet élem, akkor az ebből fakadó boldogtalanságom ki fog hatni a párkapcsolatomra, a gyerekeim pedig azt a mintát viszik tovább, hogy "csináld azt, amit nem szeretsz, mert az a kötelességed". Ez sokkal nagyobb csomag. Az erre kimondott "nem" lehet egy csalódás a szülőnek, de ilyenkor a szülő az, aki célt téveszt, mert nem azt nézi, hogy a gyereke kicsoda, hanem az őáltala meghatározott identitást, útvonalat akarja ráerőltetni a gyerekére. Dr almási kitti magánpraxis. Mi a helyzet akkor, amikor az ember nem külső elvárásoknak szeretne megfelelni, hanem saját maga számára támaszt követelményeket?
A nagyobb rendezvények lebonyolításában a szervezet tagjai mellett önkéntes segítők is részt vesznek. Rendezvények [ szerkesztés] Pszichológiai Napok Archiválva 2016. október 26-i dátummal a Wayback Machine -ben [ szerkesztés] Minden év tavaszán megrendezésre kerül a KAPSZLI háromnapos, meghatározott téma köré épülő konferenciája. A rendezvény során párhuzamosan zajlanak előadások és műhelyek. A látogatók az előadásokon széles körű ismeretekre tehetnek szert az évről évre változó témában, míg a workshopok résztvevői különböző pszichológiai módszereket próbálhatnak ki, sajátélményben részesülhetnek. A Pazichológiai Napok fő témáját évről évre a KAPSZLI tagjai határozzák meg annak tükrében, hogy a téma egyszerre szólítson meg lehetőleg a legtöbb laikust és szakmabelit. A 2016 után a KAPSZLI átnevezte a konferenciát "KAPSZLI Szakmai Napokról" "KAPSZLI Pszichológiai Napokra". A Pszichológiai Napok korábbi címei és témái [ szerkesztés] Cím Téma 2007 Kapu transzperszonális pszichológia 2008 Kapu 2. transzperszonális pszichológia témái ismét 2009 Szextett és Párkapcsolat párkapcsolat 2010 Polihisztéria művészetek 2011 Bűntudatban [1]] bűn, megbocsátás 2012 Családunk titkai család 2013 36 fokos lázban test 2014 Lelkünk (sz)árnyai kórképek és terápiák 2015 Századnyitási pánik 21. század 2016 Ki dönt a döntéseinkről?
A magyar Főiskolákon a mai napig sem tanítják az építészeknek a földrengésbiztos házak tervezésének szabályait. Általában a könnyűszerkezetes készházak földrengésbiztosak egy nagyobb földrengés esetén is. Magyarországon legismertebb földrengés-veszéleyes területek: Komárom (1763, 1783, 1806, 1851), Mór (1810), Jászberény (1868), Kecskemét (1908, 1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) és Berhida (1985). 1763. június 28. Komárom Magnitudo=6. 3 Komáromtól a Balaton északi részéig húzódó terület szeizmikusan az ország legaktívabb területe. 1810. január 14-én Mór környezetében volt az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés. 1763-ban, Mária Terézia uralkodása idején Komáromban keletkezett a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés. E halálos áldozatokat is követelő földrengés során a város harmada elpusztult. 1810. Legnagyobb földrengés magyarországon élő. január 14. Mór Magnitudo: 5, 4 Ezt írták az 1810-es Móri Földrengésnél: A döngölt vastag agyag-falú alacsony házakon csak repedések mutatkoztak, a téglából épült mészhabarccsal kötött házfalak csaknem mind beomoltak.
Közel egy évszázaddal később, 1911. július 8-án történt a kecskeméti, 5, 6-es erősségű földrengés – a régióban a 18. század felső felétől számolnak be földmozgásokról. Az eseményről a sajtó részletesen tudósított: haláleset nem történt, ugyanakkor rengeteg épület sérült meg. Az elmúlt bő fél évszázad legnagyobb rengése – amire az idősebb generáció tagjai még emlékezhetnek – 1956. Legnagyobb földrengés magyarországon 2021. január 12-én reggel következett be Dunaharaszti környékén. Több mint 30 kisebb rezgés előzte meg, melyeket Budán és Monor-Gomba térségében is éreztek. Az 5, 6-es magnitúdójú főrengés jól dokumentált, hiszen több mérőállomás is képes volt rögzíteni. A katasztrófa sok településen okozott károkat, Dunaharasztiban néhány haláleset is történt. Nagyjából 20 évvel később, 1985. augusztus 15-én reggel Berhida és Peremarton térségét rázta meg egy 4, 9-es erősségű rengés – a régióban már a középkorban is feljegyeztek földmozgást. Az esemény nemcsak itt, hanem távolabbi településeken is előidézett épületkárokat. Az évtized legnagyobb rengései, két 4, 7-es esemény, 2011 januárjában, illetve 2013 áprilisában következtek be.
Az 1763-as komáromi földrengés a legnagyobb erősségű földmozgás volt a mai Magyarország területén. Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, évente 100-120 kisebb (2, 5 magnitúdójúnál enyhébb) földrengést regisztrálnak a szeizmológiai hálózat segítségével, ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. Az ország területén évente négy-öt 2, 5-3, 0-as erősségű, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat nem okozó földmozgásra kell számítani. A szakemeberek a Miskolchoz közeli Baradla-barlangban álló, 7-8 centiméter átmérőjű cseppkövet vizsgálatával megállapították, hogy a több mint öt méter magas, úgynevezett álló barlangi cseppkő legalább 100 ezer éves, tehát ez idő alatt ebben a térségben nem volt olyan komoly rengés, ami ezt ledöntötte volna. A Magyarországon élők annak köszönhetik viszonylagos nyugalmukat, hogy a Kárpát-medence távol esik a kontinentális törésvonalaktól, és a Pannon-medence geológiai fejlődése is régen véget ért. Legnagyobb földrengés magyarországon árakkal. A Kárpát-medencében az egyik legsúlyosabb, a mai Richter-skála szerint 6, 3 erősségű földrengés 1763. június 28-án volt.
A tragédiáról Baróti Szabó Dávid A komáromi földindulásról címmel epikus költeményt írt, az eseményekről Jókai Mór is beszámolt Az elátkozott család című regényében, s számos festmény is megörökítette az elemi csapás következményeit. Mária Terézia királynő összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből az adatokból lehet következtetni. A legnagyobb pusztítás a Duna bal partján következett be, a királynő ezért felajánlotta az ottlakóknak, hogy települjenek a jobbpartra. A helybéliek azonban a virágzó fakereskedésre tekintettel ezt nem fogadták el, ezután a helytartótanács úgy intézkedett, hogy az újjáépítés során a házak földszintesek legyenek, fából s bolthajtások nélkül épüljenek, a mennyezetek is gerendából készüljenek, a tűzveszély miatt pedig a házak között hagyjanak közöket. Miért épp térségünkben voltak a legnagyobb magyarországi földrengések? - Mormost.hu - Város és környék. A magyarországi viszonylatban azóta is példátlan komáromi katasztrófa a Duna-parti várostól a Balaton északi végéig húzódó, szeizmikusan aktív területen következett be. A földmozgás epicentruma Győrtől északkeletre és Komáromtól északnyugatra helyezkedhetett el, a rengéseket még Drezdában és Lipcsében is érezni lehetett.