A labdarúgó Európa-bajnokság hivatalos budapesti szurkolói zónája a Városligetben 2021. június 11-én. MTI/Balogh Zoltán Megnyitotta kapuit a részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság egyik hivatalos szurkolói zónája a Városligeti Műjégpályán, ahol 31 napon át várják a sportág kedvelőit és a kikapcsolódni vágyókat. Városliget szurkolói zone interdite. Az ingyenes szurkolói zóna minden nap 11 órakor nyit, meccsnapokon az utolsó mérkőzést követően egy órával, míg szünnapokon 22 órakor zár. A helyszínen a közös meccsnézés izgalmát négy óriás kivetítő biztosítja – egyenként 60 négyzetméteresek -, a további szórakoztatásról pedig a nagyszínpad fellépői gondoskodnak. Ezek mellett kortól és nemtől függetlenül számos ingyenes program várja az érdeklődőket. A tízezer négyzetméteres műfüves, futballpályára emlékeztető, de mégis hamisítatlan piknikterületen többek között lesz e-sport sarok, teqball, ügyességi akadálypálya és fotósarok is, természetesen az elmaradhatatlan étel- és italszolgáltatáson túl. Csisztu Zsuzsa, a budapesti szurkolói zóna szóvivője a pénteki, hivatalos kapunyitó eseményen kiemelte: a drukkerek természetes igénye, hogy találkozzanak egymással és közösen, együtt éljék át a futballmeccsek nyújtotta élményeket.
Együtt ünnepeljük a magyar válogatott mérkőzéseit, a hazai Eb-rendezést, de talán még azt is, hogy a járványhelyzetben túlvagyunk egy fárasztó, zsibbasztó időszakon " – mondta. Varosliget szurkoloi zóna . Az aktuális egészségügyi előírások, illetve az operatív törzs által meghatározott legszigorúbb óvintézkedések szerint kialakított helyszín – amelyet tíz nap alatt építettek fel – a budapesti meccseknek otthont adó Puskás Arénától alig másfél kilométernyire, impozáns környezetben található. A járványbiztos szurkolást segíti elő, hogy a tágas, szabadtéri helyszínre védettségi igazolvánnyal lehet majd belépni, valamint 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel, illetve olyan hivatalos igazolással, hogy az illető hat hónapon belül átesett a fertőzésen. Plusz biztonsági lépcsőként a bejáratnál még hőkapukat is elhelyeztek. A szurkolói falu operatív vezetője, Major Balázs az MTI-nek elárulta: a városligeti helyszín kapacitása 11 ezer fő, és a kapuknál olyan technika áll rendelkezésükre, amely segítségével teltház esetén be tudják csukni a kapukat.
Vita alakult ki az elmúlt napokban Kanada himnuszáról. Vajon kirekesztő a himnusz jelenlegi szövege? Tulajdonképpen két szó megváltoztatásáról van szó, de mégis: a himnusz esetleges módosítása heves vitát váltott ki az országban. A mikrofonnál Christopher Adam, Ottawából, Kanada fővárosából, 2016. május 15-én. (Az alábbi lejátszóra kattintva, illetve a KMH SoundCloud oldalán hallgathatják meg hanganyagukat! ) Mauril Bélanger liberális parlamenti képviselő állt elő a javaslattal, hiszen a himnusz jelenlegi angol nyelvű változatának első szavai – ha szószerint fordítjuk le őket magyarra – így szólnak: Ó Kanada, otthonunk és hazánk A hű honszeretet, Vezérelje fiaidat! Mauril Bélanger parlamenti képviselő azt terjesztette az Alsóház elé, hogy a "vezérelje fiaidat" szöveget "vezéreljen mindannyiunkat" szövegre változassák. A Himnusz előtt mi volt a magyarok himnusza?. Ennyi lenne a változás. A kormánypárti politikus szerint ezzel mind a nők, mind a férfiak számára befogadó himnusza lenne Kanadának. Az elmúlt években elhangzott vád – hogy a szöveg szexista – szintén okafogyottá válna.
Az újabb átdolgozás a kor egyik legnagyobb zongoravirtuózának, a zeneszerző Erkel Ferencnek az érdeme. A Honművész című lap tudósítása szerint 1838. november 30-án a Pesti Magyar Színházban "Erkel úr, hangászkarmester, saját szerzeményéből phantásiát és változatokat játszott zongorán, orchestrum kísérettel, Rákóczynak erdélyies nótájára". A Rákóczi-induló Erkel-féle feldolgozása 1840 januárjában nyomtatásban is megjelent Emlékül Liszt Ferenczre cím alatt. Liszt Ferenc ugyanis a Nemzeti Színházban január 4-én tartott hangversenyén kirobbanó sikert aratott az induló előadásával. Liszt akkor maga is papírra vetette az átdolgozását, de a cenzúra nem engedélyezte a megjelenését. Leírhatatlan moraj, ordítozás A magánéleti válságával küszködő Hector Berlioz az 1840-es évek közepén sokat turnézott Európában, 1846 elején Pestre is ellátogatott. Február 15-én és 20-án két zenekari hangversenyen adott elő saját műveiből. Amint az a vendégszereplésekkor már akkor is szokásos volt, Berlioz egy népszerű nemzeti dallam feldolgozásával is megpróbált a közönség kedvében járni – így született meg a Rákóczi-induló máig legismertebb változata, amelyet két nappal a pesti fellépés előtt kezdett el komponálni.
Fellépők: Bognár Szilvia (ének) Kónya István (lant) Szokolay Dongó Balázs (furulyák, duda) Egészen csodálatos, hogy a néphagyomány korábbi századaink hány meg hány dallamát, szövegét őrizte meg számunkra. A 20. századi népdalgyűjteményekben bőven találunk olyan dalokat, melyeket korabeli, írásos forrásokból (Peer-, Paix-, Kájoni-, Vietorisz-kódex, 17. századi kéziratos énekeskönyvek, Vásárhelyi Daloskönyv, zsoltárgyűjtemények, Pálóczi H. Á. : Énekes poézis… stb. ) már ismerünk. Műsorunkban olyan zenetörténeti példákat sorakoztatunk fel, amelyek a 16. századig visszanyúlóan szemléltetik zenei hagyományaink gazdagságát, valamint rámutatnak a megőrzés-változás szétválaszthatatlan, izgalmas folyamatára, az egyes zenei irányzatok és műfajok összefüggésére. Trió felállásunk tudatos választás, hisz a lanttal kísért szólóének hagyománya egészen a középkorig nyúlik vissza. Az énekhanghoz társított lant és furulya pedig a 13. századtól fontos szerepet játszottak zenei életünkben. Énekes válogatásunk műfajilag igen sokszínű, szerepel benne históriás és történeti ének, egyházi népének, archaikus népi imádság, szerelmi- és virágének, mulattató, lakodalmi és szokásdal.