A józsefvárosi Füvészkertben játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek. Kevés regény ábrázolja olyan sokrétegűen és érzékenyen a kamaszok világát, mint Molnár Ferenc műve, a Pál utcai fiúk. Ezért sem véletlen, hogy kötelező olvasmány lett belőle. Az 1890-es évek pesti gyerekvilágának ezt a lírai krónikáját többször is feldolgozták, színpadon és filmen egyaránt. Leghíresebbnek közülük a Fábry Zoltán rendezte 1968-as változat bizonyult, ami magyar-amerikai koprodukcióban készült. A Pál utcai fiúk főszereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a szabadságot és a hadszínteret. Ezen kereten belül mutatja be az iskola és játék, barátság és harc, összetartás és árulás megnyilvánulásait a kamaszvilág tükrében, a gyerekek szemszögéből nézve és megértve. A Pál utcai fiúk melyik részében írják, hogy mikor játszódik a történet?. A történet két rivális banda között játszódik, akik a grundon – és a grundért – folyó harcot élet-halál kérdésének tekintik, ám ez a romantikus játékhadszíntér az író fantáziája által jelképpé válik, ahol a fennmaradásért kell háborúzni.
Műveit a mai napig játsszák a színházak, és filmes feldolgozások is születnek. A Pál utcai fiúk – Einstand jelenet a Fábri Zoltán-féle filmváltozatból (1969) A drámai zárójelenet az amerikai változatból (1934) Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
500 néző Fotók: Pannon Várszínház
Emellett ráadásul szeretem a klasszikus zenét is, bár nem mondom, hogy állandóan az szól otthon, de néha azért igen. Az MR2 Szimfonik előadását pedig jó párszor élveztem már élőben (pl. tavaly ilyentájt, április végén ugyanitt, a MüPában az East koncertjén, illetve a Szimfonik Live-koncerteken), de tévéfelvételekről is, hálistennek egyre több ilyet (és egyéb koncerteket, pl. az A38-ról) lead a királyi teve (más kérdés, hogy sajnos, kb. ez az egyetlen, ami mellettük – mármint a királyi teve mellett – szól). (Arról most nem akarok értekezni, hogy pár napja a matekérettségi megoldásai közül az M1-en talán egyetlen egyet sem sikerült hibátlanul bemutatni... Ez azért több mint égő. Pál Utcai Fiúk Akusztik: Mi kell hozzá? | Koncert.hu. ) A koncert egy erre az alkalomra írt nyitánnyal indult, amelyet a fentebb már említett Hegedűs Péter komponált (aki fiatalkorában úgy játszott punkzenét – vagy inkább undergroundot, mert a Spions azért nem volt egy különösebben kemény zenét játszó zenekar –, hogy végezte – és el is végezte – közben a Zeneakadémiát), és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara adott elő Balogh Sándor vezényletével.
A több mint 2 órás koncertet a ráadásként eljátszott Legelő zárta, ahogy ez az azonos című lemez megjelenésétől pár éven át minden koncerten megszokott volt. Aki nem volt ott, de érdekelné, miről maradt le, az kísérje figyelemmel a tévéműsort, valószínűleg valamikor június közepe-vége környékén minden valószínűség szerint leadják ezt a koncertet is, vagy az M1, vagy a Duna (sajnos, a 2 órából csak egy 50–55 percnyi válogatást), ahogyan ez már megszokott. Azt viszont csak javasolni tudnám az illetékeseknek, hogy a tévéműsorba be nem kerülő dalokat is töltsék fel valahová az internetre (mondjuk a Magyar rádió honlapjára? ), bárki által letölthető módon, hogy ha már ennyi munkát fektetett bele ilyen sok ember, legalább a közönség is élvezhesse, és megmaradjon örökre, ne legyen az enyészeté a műsor több mint fele. Következő koncert: 2015. május 15. Budapest Park
Értékelés: 34 szavazatból A XIX. század legvégén egy árva fiú befejezte a tanulmányait a gyöngyösi Ferences gimnáziumban és elindult, hogy nevét hamarosan az egész világ megismerje. Egy gyógyszerészt kevesebben ismernek, mint egy hires színészt, politikust, vagy hadvezért. Talán ezért tudták eddig csak kevesen, hogy Richter Gedeon az elmúlt másfél évszázad magyar történelmének egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Kutató, tudós és üzletember egyszemélyben, akinek örökségére valamennyien büszkék lehetünk. Történelmi dokumentum-játékfilmünk bemutatásának napján épp 70 éve, hogy Richter Gedeon gyógyszergyáros eltűnt a pesti alsó rakparton. Richter gedeon élete o. Testét sohasem találták meg. Stáblista:
Richter Gedeon RICHTER GEDEON (1872-1944) Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. Õ volt a modern hazai gyógyszeripar megteremtõje. Századunk elején az elsõk között ismerte fel hazánkban, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövõje. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, gyógyszerész oklevelét 1895-ben a budapesti Tudományegyetemen szerezte meg kitûnõ minõsítéssel. Világhírű név mögött ismeretlen élet - HáziPatika. 1897-ben külföldre utazott és több nagy, fõként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. E tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre. Hazatérve, 1901-ben, atyai örökségbõl megvásárolta Budapesten az Üllõi út és a Márton utca sarkán a -- ma is meglévõ -- Sashoz címzett patikát. Ott gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekbõl ún.