A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Mielőtt elkezdené gyógyszerét alkalmazni, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. -E recept nélkül kapható gyógyszerrel Ön enyhe, múló panaszokat kezelhet orvosi felügyelet nélkül. Az optimális hatás érdekében azonban elengedhetetlen e gyógyszer körültekintő, szakszerű alkalmazása. -Tartsa meg e betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége lehet. -További kérdéseivel forduljon gyógyszerészéhez. -Sürgősen keresse fel orvosát, ha tünetei 5-7 napon belül nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak. A betegtájékoztató tartalma: betegségek esetén alkalmazható és hogyan fejti ki hatását a Nasivin 0, 025% oldatos orrcsepp? 2. Tudnivalók a Nasivin 0, 025% oldatos orrcsepp alkalmazása előtt kell alkalmazni a Nasivin 0, 025% oldatos orrcseppet? 4. Lehetséges mellékhatások 5. Tárolás Hatóanyag: 2, 50 mg oxymetazolini hydrochloridum üvegenként (10 ml).
Bankkártyával - a csomag átvételekor Csomagja átvételekor bankkárytával is fizethet az alábbi szállítási módok választásakor: GLS házhozszállítás, MOL/Coop/Posta-pontPosta-automata, GLS csomagpont: nem minden csomagponton tud a helyszínen kártyával fizetni, tájékozódjon a fizetési lehetőségekről az alábbi linken: Egészségpénztári kártya Csak azok a termékek fizethetők egészségpénztári kártyával, amiket az egészségpénztár elfogadott, jóváhagyott. Ezeket a termék oldalon a termék képe alatt jobbra jelöli egy kis EP logó. Személyes átvétel esetén az alábbi egészségpénztári kártyákkal tud fizetni gyógyszertárunkban: Allianz, Dimenzió, Generali, Medicina, MKB, OTP, Patika, Prémium, Tempo, Új pillér, Vasutas, nem személyesen veszi át a rendelését, de el szeretné számolni az összeget, úgy kérjük a számlázási névnél az egészségpénztár adatait adja meg. Akkor mi úgy állítjuk ki a számlát, amit Ön utólag be tud nyújtani elszámolásra.
Egyedi esetekben (<0, 01%): Központi idegrendszer: nyugtalanság, álmatlanság, fáradtság, fejfájás. Ha az itt felsorolt nemkívánatos hatásokon kívül egyéb szokatlan tünetet észlel, értesítse orvosát vagy gyógyszerészét. 5. Tárolás A gyógyszerkészítmény különleges tárolást nem igényel. A készítményt a felbontást követő 6 hónapon belül kell felhasználni. A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! A gyógyszert csak a csomagoláson feltüntetett lejárati időn belül szabad felhasználni. A forgalombahozatali engedély jogosultja: Merck Selbstmedikation GmbH Darmstadt, Németország OGYI-T-1898/01 A betegtájékoztató engedélyezésének dátuma: 2008. március 3.
Amennyiben a kezelőorvos másképpen nem rendeli, a készítmény szokásos adagja: naponta 2-3-szor 1-2 csepp mindkét orrnyílásba. Orvosi előírás nélkül legfeljebb 5-7 napig alkalmazható, egyszeri adagja naponta legfeljebb 3 alkalommal ismételhető. Állandó- vagy túlzottan tartós használata idült orrduguláshoz vezethet, az orrnyálkahártya pörkképződéssel, varasodással járó gyulladása, a nyálkahártya felszínének maradandó károsodása-, orrnyálkahártya-sorvadás alakulhat ki. Ha a Nasivin 0, 025% oldatos orrcsepp alkalmazása során hatását túlzottan erősnek véli, vagy a készítmény csekély hatásúnak bizonyul, forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez. Ha az előírtnál több Nasivin 0, 025% oldatos orrcseppet alkalmazott: Túladagolás gyanúja esetén azonnal értesítse a kezelőorvost. A túladagolás súlyosságától függően a kezelőorvos döntheti el, hogy milyen intézkedés szükséges. A gyógyszer véletlenszerű megivása, vagy túladagolása az alábbi tüneteket okozhatja: pupillatágulat, émelygés, az ajkak kékes elszíneződése, láz, görcsök, vérkeringési zavarok (szaporább vagy ritkább szívverés, szívdobogásérzés, szívritmuszavar, szívmegállás, vérnyomás-emelkedés vagy hirtelen csökkenés), pszichés zavarok, aluszékonyság, testhőmérséklet-csökkenés, légzési zavarok, tüdővizenyő, a légzőközpont bénulása, kóma.
Általános törlesztési moratórium marad érvényben, ami kiterjed a már törlesztési szakban lévő és az abba kerülő ügyfelekre is valamennyi diákhitel termék esetén. A meghosszabbított moratórium lejártáig a Diákhitel Központ a fennálló tartozásokra nem számol fel késedelmi kamatot, illetve nem mond fel nem teljesítő hitelszerződéseket. A fennálló tőke – és kamattartozások önkéntesen a moratórium ideje alatt is törleszthetők, a beérkező törlesztéseket külön kérelem nélkül ingyenes előteljesítésként elszámoljuk.
Július elsejétől újabb negyedévet kaptak a törlesztési moratóriumban részt vevő lakossági és vállalati ügyfelek. Az már látszik, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Bankszövetség eltérően ítéli meg a fizetési halasztás folytatását. Újra meghosszabbította a kormány a 2020 márciusa óta hatályban lévő hiteltörlesztési moratórium határidejét, a lépést Orbán Viktor jelentette be a Világgazdaság június elején tartott csúcskonferenciáján. A miniszterelnök a rendezvényen elmondta, hogy a kormány szeptember végéig meghosszabbítja a hitelmoratóriumot. Azóta kiderült, hogy a fizetési halasztás megítélése a nemzeti konzultáció kérdései között is szerepel. Az ügyfeleknek kedveztek Ha a moratórium eddigi, mintegy másfél éves történetét nézzük, először is ennek kapcsán érdemes néhány dologra emlékeztetni, mert ez fontos lehet a törlesztési stop megítélésében – emelte ki a Figyelő cikke. A moratórium bevezetése során a magyar jogalkotók, ahol lehetett, minden esetben az ügyfeleknek kedveztek, így automatikus részvételt biztosítottak számukra idehaza, szemben a legtöbb országban alkalmazott kérelem (opt-in) alapú fizetési halasztással.
Szlovákia a bankoknál legfeljebb 9 hónapra, más hitelezőknél legfeljebb kétszer 3 hónapra igénybe vehető törlesztési moratóriumot tettek elérhetővé tavaly, amelyet külön igényelni kellett. A vállalkozásoknak a jogszabály különleges csődvédelmet teremtett. Lengyelország nem vezetett be jogszabályi úton törlesztési moratóriumot, a lengyel bankszövetség tagjai azonban önkéntes alapon moratóriumlehetőségeket kínáltak fel ügyfeleiknek, a vállalatok esetében ezek 3 vagy 6 hónapos időtartamra jelenleg is élnek. Szerbiában hasonlított a leginkább a moratórium a magyarra abban, hogy automatikusan járt az ügyfeleknek, megtiltotta a halasztott kamatfizetések tőkésítését és elsősorban futamidő-hosszabbítással operált. Előbb három hónapra vezették be, majd 2 hónappal 2020. szeptember 30-áig meghosszabbították. Ezt követően a szerb jegybank által is előírt egyedibb hitelkönnyítésekkel, hitel-átstrukturálásokkal operálnak a bankok a rászoruló adósok esetében. Romániában a hosszabbítást követően 2021. március 15-éig lehet jelentkezni a moratóriumra, azonban a moratóriumban tartózkodás időtartama nem haladhatja meg a 9 hónapot, és a koronavírus miatti (a cégek esetében legalább 25%-os) bevételcsökkenés a részvételi feltétele.
Ki számít rászorulónak, illetve ki dönti el, ki szorul rá ezentúl a törlesztési moratóriumra: az állam, a bank vagy maga az ügyfél? – a Portfolio értesülései szerint ez az igazi tétje a kormány szeptember első felében várható döntésének a törlesztési moratórium meghosszabbításáról, illetve kivezetéséről a szeptember 30-ai, már másodszor kitolt lejárati határidő után. A lap úgy tudja, hogy nem történt érdemi előrelépés június óta a törlesztési moratórium meghosszabbításával vagy kivezetésével kapcsolatban, amikor is június 30-áról szeptember 30-ára tette át a kormány a lejárati határidőt. A cikk szerint a jegybankkal és a bankszövetséggel lezajlott április-májusi kormányzati egyeztetések óta két befagyott álláspont áll egymással szemben: a kormány szerint meg kell hosszabbítani, az MNB és a bankok szerint érdemes most már lezárni a törlesztési moratóriumot, legfeljebb bizonyos rászoruló csoportok számára lehetővé téve a hosszabbítást. Hozzáteszik: mindössze annyival finomodhatott a kormány álláspontja azóta, hogy a Nemzeti Konzultáció tanúsága szerint a kormány is rászorulók számára tenné lehetővé a hosszabbítást (a konzultáció erről szóló eredménye egyelőre még nem ismert).
A nagy kérdés az, ki fog rászorulónak számítani szeptember 30-a után, és hogy ezt ki fogja eldönteni: a az állam, a bank vagy maga az ügyfél? Utóbbi lenne a leglazább megoldás, az maradna a moratóriumban, aki csak akarna. Portfolionak adott banki válaszokból szerint olyamatosan csökken a moratóriumban levő hitelek aránya, ezt azonban elsősorban nem a kilépések magyarázzák, hanem az, hogy időközben gyorsabban nőtt a teljes hitelállomány. A nagybankok válaszai alapján a lakossági hitelállomány nagyjából 30-50 százaléka, míg a vállalati hiteleknek nagyjából az ötöde tartozik még moratórium alá. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.