E két éven át az itt-ott aggodalmaskodó naiv "pesszimisták"-at, akik megálmodták, még pedig a legpontosabban, a legutóbb történteket, rendesen ezzel a kijelentéssel hengerelték le a jobb idegzetű optimisták: "Ej, amíg Románia trónján egy Hohenzollern-Sigmaringen ül, addig nem kell attól tartani, hogy Románia az entente oldalán fog beavatkozni a háborúba! Ha majd azt halljuk, hogy lemondatták a trónról, hogy menekül Romániából, igen, akkor majd el kell számolnunk azzal, hogy Románia is ellenünk fordul. De addig!... " Csak a legutolsó fél esztendőben hallgatott el ez az argumentum. Minden arra vall, hogy ennek a bizakodásnak a legcsekélyebb alapja sem volt. Hogy a Bratianu-Costinescu és Take Jonescu-Filipescu konzorciumnak semmi fáradságába sem került Ferdinánd királyt a maga eszméinek megnyernie. Hogy nemcsak Bratianu volt kétszínű és Janus-arcú, álnok és alattomos, hanem királya is, aki pedig nem oláh, hanem német vérből sarjadzott. Holnap a sajtóban : FostTalicska. Hogy ezt a fejedelmet nem kellett megnyergelni, mint azt a másik szövetségszegőt, aki a hadüzenete előtt sírt és ájuldozott s csak amikor hosszú aléltságából már felocsúdott, akkor kezdte bizonygatni, hogy a háborút nem parancsolták rá, hanem ő maga akarta.
A tönkrement földesuraságok, lepásszolt gavallérok, égett bérlők idejéből, midőn Amerikába csak azok mentek még hazánkból, akik a becsület ellen vétettek, míg az itthon maradott elesettek feltámadtak, talpra állottak újra, midőn az ügynöki táskát a kezükbe vették. Holnap háborúja videa. Sok szép, lendületes, Vas Gereben könyveiből kivágott figurát láttam vidéki lakos koromban, akik külsejükben, érzéseikben, gondolkozásukban a régi, az ó Magyarország gyermekei voltak, akikből Széchenyinek kellett volna lenni Grünwald Béla teóriája szerint, ellenben az elkezdődő modern, magyar életben csak úgy járhattak tovább gumitalpas, sárga cipőben ─ az én időmben ez volt a kisvárosi gavallér álma ─, ha beállanak a lendülő üzleti élet gépezetébe: jégkárt becsülnek, házat biztosítanak, borral kereskednek. A múlt században az ügynöki foglalkozás a magyar úri élet tartozéka volt. Szinte nem is volt igazi "dzsentri, " akinek a zsebében nem lett volna biztosítási kérdőív. Nyugalmazott főbírák, gyönge irodájú prókátorok, a Jókai régi jó táblabírái kopogtattak anyai nagybátyámnál, midőn új magtárt épített.
És akármennyire haragudtunk is a franciákra, akik elsõ fúriájokban ugyancsak csúnyán viselkedtek náluk idõzõ honfitársainkkal szemben, nem lehetett megilletõdés nélkül olvasni, hogy Paul Fort-nak, a költõk választott "fejedelmé"-nek, egy vidéki városkába kellett elvonulnia, ahol csak úgy tud megélni, hogy az erdõben gombát szed és ezzel táplálkozik. Aztán egy darabig még sok hír érkezett, amelyek mind sokat tudtak regélni a párizsi költõk és színészek nyomorúságáról... ezekben a hírekben Paul Fort még egyre gombát szedett... Ti mentek holnap a tüntetésre? : hungary. amibõl azt kellett következtetnünk, hogy a sorsharag a költõvel még a háborúban is humorizál... De... De azóta a franciák magukhoz tértek az elsõ ijedtségükbõl és ha Paul Fort még most is gombát szed, a párizsi újságok már mulatni kezdenek a szegény poétáikon, akik ennyire lecsúsztak. Sõt Pierre Mille is úgy találja, hogy azok a francia írók, akik nagy kínban vannak, mert a kézirataikat sehogy se tudják az újságoknál elhelyezni, nem annyira sajnálni, mint inkább kicsúfolni valók.
Azért lehetetlen kiszámítani, vajon annak, hogy Mária királyné mindig az entente-tal érzett, - amit már angol származása is kellőképpen megmagyaráz - nem volt-e igen nagy része abban, hogy Ferdinánd király most úgy tűnik fel előttünk, mintha a vidéki bonvivántokra emlékeztető könnyedséggel lebbent volna túl azokon a tekinteteken, amelyeket nemcsak származása és az erkölcsi érzés ajánlott figyelmébe, hanem annak emléke is, hogy nagybátyja halálos ágyánál ünnepiesen megfogadta a központi hatalmakkal kötött szerződések lelkiismeretes megtartását. Semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy, ha Károly király és felesége - a Carmen Sylva néven németül irogató Wied Erzsébet hercegnő - ma is élnének, akkor ma Romániával nem volnánk háborúban. És olyan valaki, akinek módjában volt Romániában jól körülnéznie, Kellermann Bernát mondja, hogy: "ezt a háborút Bukarest parfümös szalonjaiban csinálták. A holnap háborúja video.com. "
Zenemű és egy remek videó készült a Stand étterem konyhájának zajaiból, de mi azt is meg akartuk hallani, hogy mik a hangok a konyhán kívül. A fő sommelier-hez és az üzletvezetőhöz fordultunk, hogy első kézből tudjuk meg, miként sikerült a nyitás óta eltelt két hónap. Szulló Szabina és Széll Tamás 2016 júliusában döntötte el, hogy valami saját vállalkozásba kezd majd a Bocuse d'Or verseny után. Az izgalmas kaland 2017 februárjában indult, amikor Bíró Lajos unszolására csatlakoztak a Hold utcai piacon gyülekező gasztro-forradalmárokhoz, és megnyitották a Stand25 bisztrót. Ekkor az étterem még csak egy távlati tervnek tűnt, de a csapat már formálódott. Széll Tamás otthagyta az Onyxot | 24.hu. A Stand társügyvezetője, Csahók Ibolya, Gervai János head sommelier, egy felszolgáló és a főpincér már évek óta együtt dolgoztak. "Az, hogy János és a másik két kolléga jelezte, velünk tartanának, nagy támogatást jelentett nekünk. Jó volt tudni, hogy mások is hisznek az elképzelésünkben. Hiszen otthagyni egy bejáratott, ráadásul Michelin-csillagos éttermet valami ismeretlenért, az nem lehet más, mint egy nagyon komoly döntés, és feltétlen bizalom" – emlékszik vissza Ibolya azokra a pozitív érzésekre, amelyek a nyitást megelőző időszakban benne kavarogtak.
És mindig ízlett: lett légyen családi konyhában, versenykörülmények között, étteremben, piaci bisztróban. Széll Tamás jól főz. És jól versenyez. Jól áll neki, hogy séf. Magyarországon ő volt az első, aki a szakácsok közül – valódi értelemben – sztár lett. Mert bár híres volt a maga korában Kalla Kálmán is, ekkora figyelem, mint Széll Tamásra, eddig senkire sem irányult. Külön szerencsénk, hogy Széll Tamás jól viseli a sztárságot. Mert bár határozott, öntörvényű személyiség, egy kedves mosolya mindig akad, a legnagyobb sikerek idején sem lett öntelt és tudja, hogy ezt a káprázatos karriert –, Szulló Szabinával elnyert Michelin csillagtól a Bocuse d'Or európai döntőjének megnyeréséig, majd a világdöntő negyedik helyezésének megszerzéséig – egyedül nem érte volna el. Egyszóval sok jó séfünk van ma már Magyarországon, de a jók között is a legjobb, aki joggal képviselheti hazánkat bármely nemzetközi versenyen, az Széll Tamás, akinek az Európai Polgár Díjjal gratulálunk a teljesítményéhez. Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Európai Polgár Díjjal tüntették ki Széll Tamást; az idei Bocuse d`Or szakácsverseny világdöntőjének negyedik helyén végző séf Budapesten vehette át az Európai Parlament (EP) által alapított elismerést. Lévai Anikó, a Magyar Konyha magazin szerkesztőbizottságának elnöke laudációjában Széll Tamást Magyarország első számú séfjének nevezte, hozzátéve: ő az első Magyarországon, aki a szakácsok közül sztár lett. "Széll Tamás jól is viseli ezt a sztárságot. Bár határozott, néha öntörvényű személyiség, egy kedves mosolya mindig akad. Ma már sok jó séfünk van Magyarországon, de a jók közül is a legjobb Széll Tamás" – méltatta a séfet Lévai Anikó, hozzátéve: titka talán a természetesség, és hogy nem misztifikálja túl egyébként hallatlan tudását és kreativitását. (A teljes laudáció a cikk végén olvasható. ) Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d`Or Akadémia elnöke felidézte, hogy Széll Tamás 14 évesen jelent meg a Kempinski konyháján, ahová csak a legnagyobb tehetségek jutottak be. Mint hangsúlyozta, Széll Tamás mára alkotó, meghatározó részese annak, amit magyar gasztroforradalomnak neveznek, a magyar gasztroforradalom lényege pedig az, hogy visszahozzák az étkezés kultúráját, legyen a magyar konyha ismét a magyar kultúra része.