8 658 Post Mortem, rendezte: Bergendy Péter, szereplők: Klem Viktor, Hais Fruzsina, Schell Judit, magyar horror, 115 perc, 2020., 16 éven aluliaknak nem ajánlott! Szellemkép A halottfotózás látszólag egy stresszmentes szakma, kivéve akkor, ha az alanyok szellemei visszajárnak reklamálni. A Post Mortem a horror műfajában próbál boldogulni, ami csak részben sikerül neki, mert egy idő után a nézőben felmerül a kérdés, van-e egyáltalán bármiféle tétje itt a borzongásnak? Az Est című napilap 1918. május 29-én Titokzatos bélgyulladás Spanyolországban címmel számolt be arról, hogy Madridban színházi előadások maradnak el a társulatok megbetegedése miatt. A magyar hatóságok és orvosok semmit nem reagáltak a hírre, magát a járvány tényét is sokan kétségbe vonták. Csak szeptember végére vált egyértelművé, hogy nem csak egy enyhe lefolyású betegségről van szó, hanem egy pusztítóan halálos világjárványról. A mozgásszabadság korlátozása szinte lehetetlen volt részben a frontról tömegével hazatérő katonák, részben pedig a határok átrajzolása miatt indult népvándorlás miatt.
Bár nem vagyok egy nagy horror-rajongó, azért az első magyar alkotással tettem egy próbát. Ráadásul a Post Mortemet az Oscar-versenyen is elindította Magyarország a nemzetközi film kategóriában. Nézzük, hogyan teljesített nálunk a Post Mortem! (Spoilermentes kritikánk következik. ) Külcsín Szerintem egy kezemen meg tudom számolni hány klasszikusabb horrort néztem meg életem során, ugyanis egyáltalán nem vagyok nagy rajongója a műfajnak. Elvagyok velük, meg úgy nagyjából mindig is érdekelt, hogy kik élik túl a nagy ijesztgetős-leszámolós bulikat, de ezen kívül általában szkippelem ezeket a történeteket. Az első őrület, amire legalábbis emlékszem, a Végső állomás második felvonása volt, amely után (főleg a Stiflert játszó színész, Seann William Scott kivégzése végett) konkrétan nem mertem hazamenni haveromtól. Aztán jött a Fűrész II., amely visszagondolva egész pofás alkotás lett. Utána már haza mertem menni, viszont csak biciklivel és zenével a fülemben (Riders On The Stormot hallgatva) - belém égtek, na!
Most, mikor korunk háborúját vívjuk a koronavírus-járvánnyal, Bergendy Péter akaratlanul is egy olyan filmet készített a Post Mortemmel, amely reflektál az elmúlt másfél év feldolgozhatatlan veszteségeire és értelmetlen halálaira. Fotó: InterCom / A terv nyilván nem ez volt, de mivel a bemutató egy évet csúszott a pandémia miatt, a téma és az időzítés tökéletes összhangra lelt. A Post Mortem 1918-ban játszódik, az I. világháború végén, amikor fiatal férfiak százezrei maradtak örökre a távoli a harcmezőkön, és még a spanyolnátha is végigsöpört a világon, tovább tizedelve az emberiséget. A halál hétköznapibb jelenséggé vált az életnél, a félelem legyűrte a reményt. A film elején egy harcmezőn találjuk magunkat, amit Bergendy és csapata olyan kifogástalanul festett vászonra, hogy elakadó lélegzettel, a pislogást minimalizálva próbálom felfogni a látottakat, nehogy akár egy képkockáról is lemaradjak. A látvány világszínvonal, a hangulat örvényként szippantja be a figyelmet. A háború káoszföldjén bombák robbannak, az egyiknek a szele csaknem halálba taszítja Tomást (Klem Viktor).
A lány meghívja Tomást, hogy látogasson el a falujába, így a férfi fotóapparátusával egyetemben néhány napra búcsút int az Öregnek, azzal felmászik a szekérhátra. Az üzleti célnál fontosabb számára, hogy kiderítse, miért Annát látta, miközben lelke elhagyta a testét, ám hamarosan ennél nagyobb gondja is akad: a faluba érkezését követően egyre agresszívebb kísértetek kezdik zaklatni őt és a helyieket egyaránt. A válasz teljesen egyértelműnek tűnik, hiszen fagyos föld miatt temetetlen holtak hevernek szerteszét a pajtákban, de ez függetlenül attól, hogy végül magyarázatot ad-e a támadásokra, fel sem vetődik a detektívvé avanzsáló fényképészben. Ezt egyre fárasztóbbnak éreztem, ahogy a történet a nyomozást helyezi fókuszába, miközben hiába próbál ijesztő lenni. A háború utáni vidéki környezet a szeretteik által szépen kiöltöztetett elhunytak jelenlétével terhelten egyedien nyomasztó környezetet teremt egy csavaros kísértetjáráshoz, ezért dühösen jelentem ki, hogy a Post Mortem mel egy sokkal jobb film ígérete szállt sírba, és ez elsősorban a forgatókönyv slendriánságának hibája, ami a minőséget mennyiséggel igyekszik pótolni, egyébként meg a klisébödön aljáról kukázza ötleteit.
Számos amatőr, illetve független hazai horror látott már napvilágot, abban azonban mindenképp úttörő Bergendy munkája, hogy ez az első, nagy költségvetésből készült, kommersz magyar horror. Én személy szerint ennek piszkosul örülök, de ahogy néztem a művet, úgy lettem egyre kedvtelenebb. Ki is fejtem, hogy miért. A felvezetés nem rossz. A háborút megjárt Tomásnak egy halál közeli látomásban jelenik meg a kislány, akinek hatására elutazik az ominózus faluba. Az emberek bizalmatlanok, félnek, sok a temetetlen halott. Ez egy remek koncepció, tele misztikummal, az összkép mégsem működik. A Post Mortem kis túlzással mindent rosszul csinál. A karakterek súlytalanok, Tomás és a lány kapcsolata valamiért nagyon szoros, már-már abnormálisan, s tény, hogy mindkettejüknek volt dolga a halállal, ez önmagában nem válasz. Ehhez képest úgy viselkednek, mintha évek óta országos cimborák lennének. A komor és depresszív környezetben a kisasszony érthetetlen módon folyamatosan pajkosan vigyorog, eközben a főhős meg sem próbál utánajárni, hogy mi, illetve miért lehet meg az a bizonyos kapcsolat köztük.
A magyar történelem olyan időszaka ez: "Amikor megszaporodhatnak a természetfeletti jelenségek. Ezért választottuk az első világháború utáni időszakot, a háborús veszteségek, a spanyolnátha okozta sokk hónapjait. Ebben a miliőben egy horrorfilm jól tud működni" – nyilatkozta a rendező egy interjúban. 1918 fagyos telén Tomás (Klem Viktor), – akit egy vérgőzös csata után halottasgödörbe dobtak, de túlélte – megélhetésként vándorfotósként járja a vidéket és gyászképeket készít halottakról. Bergendy filmje hitelesen idézi meg a kort, amikor a halált még nem rejtették el, az élet természetes része volt, ami mára tabuvá vált. Halott élők közé "keveredését" láttuk már Szőts István Emberek a havason (1942) című filmjében is, ahol a férj a Kolozsváron meghalt feleségét vonaton viszi haza erdélyi falujukba, hogy méltóképp eltemesse. A halott asszonyt úgy ülteti be az utazók közé, mintha élne, s az utastársak felfogják mi történik, mégsem szól senki, megértéssel elfogadják a különös helyzetet. Ez a gyászkultúra él abban a felvidéki faluban is, ahol az élők egyetértésben élnek a pajtában kiterített halottaikkal, akiket nem fogad be a fagyos föld, s ahova a tízéves Anna (Hais Fruzsina) hívására érkezik a vándorfotós.
Tomás post-mortem fotózása morbidnak tűnik ugyan, de családi körben készített gyászképei vigaszt nyújtanak a hátramaradottaknak, hiszen az elhunyt úgy marad meg számukra, ahogy az emlékezetükben megőrizni szeretnék. Ám, miként azt Susan Sontag írja: "Az élet egy film. A fotózás a halál" – mivel minden fénykép valamilyen módon "terhelt" a halállal, hiszen távol van az "élő" képtől. S még inkább így van ez, ha a képen még halott is van. A parajelenségektől felajzott Tomás a halottakkal együtt a kísérteteket is fotózni kezdi, s noha gyászképeivel épp, hogy az élet illúzióját szeretné kelteni, a rejtett dimenziók keresésével azt éri el, hogy a halottakon sem fog a halál, és a kísérteteket is rettenetesen felbőszíti. Tomás fotói transzcendens átjárót nyitnak élők és holtak között, s a kísértetjárta faluban kitárul a pokol kapuja. Beregendy Péter pszichohorrorjának középpontjában a halál és az élők halálhoz való viszonyának kérdése áll egy olyan történelmi korban, melyben a társadalmi és pszichés félelmek kivetülése, a halálfélelem, a mindennapokat beárnyékoló szorongás az élőhalottak megidézésének formájában hat.
Nézd meg az alábbi listát a legközelebbi megállókhoz amik az uticélod felé vezetnek. Boglár Utca; Hatvany Lajos Utca / Juhász Gyula Utca; Békásmegyer. Logisztikai Kft -hoz eljuthatsz Autóbusz, Vasút vagy Villamos tömegközlekedési eszközök(kel). Ezek a vonalak és útvonalak azok amiknek megállójuk van a közelben. Autóbusz: 134, 296, 34 Vasút: H5 Szeretnéd megnézni, hogy van-e egy másik útvonal amivel előbb odaérsz az úticélodhoz? A Moovit segít alternatív útvonalakat találni. Keress könnyedén kezdő- és végpontokat az utazásodhoz amikor Logisztikai Kft felé tartasz a Moovit alkalmazásból illetve a weboldalról. Futar hu logisztikai kft budapest. Logisztikai Kft-hoz könnyen eljuttatunk, épp ezért több mint 930 millió felhasználó többek között Budapest város felhasználói bíznak meg a legjobb tömegközlekedési alkalmazásban. A Moovit minden az egyben közlekedési alkalmazás ami segít neked megtalálni a legjobb elérhető busz és vonat indulási időpontjait. Logisztikai Kft, Budapest Tömegközlekedési vonalak, amelyekhez a Logisztikai Kft legközelebbi állomások vannak Budapest városban Vasút vonalak a Logisztikai Kft legközelebbi állomásokkal Budapest városában Autóbusz vonalak a Logisztikai Kft legközelebbi állomásokkal Budapest városában Legutóbb frissült: 2022. március 24.
Vállalkozásunk, az euFutár a 2004 óta működő euJobs HR-Group legfiatalabb tagja. Anyacégünk 16 éve szolgálja ki több mint 200 partnere munkaerő igényeit, ez idő alatt pedig bőven volt lehetőségünk megismerni a magyar gazdasági társaságok elvárásait, problémáit. Ez az ismeret indította útjára az euFutár szolgáltatásunkat. Rendszeresen szállítasz ételt, italt, hivatalos papírokat, elektronikai terméket, netán virágküldő szolgáltatást üzemeltetsz? Környezettudatos futárszolgálat elektromos robogókkal - euFutár. Fontos számodra a gyorsaság, de a kis mennyiségű kiszállításra váró csomag miatt nincs szükséged céges teherautóra? Az is szempont, hogy a szállítás a folyton emelkedő benzin és gázolaj árakkal szemben a jóval takarékosabb és zöldebb üzemanyaggal valósuljon meg? Mi pont ezt kínáljuk neked. Egyedi konstrukciókban gondolkodva biztosítunk dedikált futárt/ futárokat kizárólag a te vállalkozásodnak. Mindegy, mit szeretnél eljuttatni A-ból B-be, ha a doboz mérete nem haladja meg a 90x90x90 cm-t, súlya nem több, mint 50 kg, és a célállomás 120 km-en belül van, mi "robogunk" rendelkezésedre.
Unpopular opinion: szerintem a mobiljegy kényelmetlen. Futar hu logisztikai kft st galmier. Inkább megveszem automatából a bérletem, berakom a telefontokom (ami átlátszó) hátuljába, és így csak egy mozdulat mikor fel kell mutatnom. Az appban: meg kell nyitni az appot, meg kell nyitni a qr olvasót, be kell olvasni a qr kódot, és aztán még fel is kell mutatni 😖 Elônye talán az lehetne hogy ezzel a módszerrel követhetô hogy pl melyik megállóban szállnak fel a legtöbben... és talán ebbôl lehet haszbos adatokat szerezni a majdani fejlesztésekhez