Nem tudsz hálás lenni? Nem találsz okot a hálára? Akkor nézzük meg, járjuk körbe, hogy mi mindenért lehet hálásnak lenni! Én például: Hálás vagyok: az otthonomért, a munkámért, a bőségért Hálás vagyok azért, ahol élek, annak minden szegletét én alakítottam ki, minden egyes bútordarab helyét és rendeltetését én terveztem és minden olyan benne, ami az én igényeimnek megfelel. „Hálás vagyok mindenért, amim van…”. Hálás vagyok hogy egész nap azzal foglalkozhatok, amit igazán szeretek, amivel hozzájárulhatok mások tudatosodásához, hogy azzá válhassanak, amivé csak akarnak, miközben én is változom és alakulok. Hálás vagyok: a jó emberi kapcsolataimért Hálás vagyok az összes tanítómért, könyvek szerzőiért, hogy általuk megláthattam a lényeget, és hogy folyamatosan felnyitják a szemem, miben kell még fejlődnöm. Hálás vagyok segítőimnek, mert velem vannak és megtanítanak arra, hogyan találjak rájuk, miként halljam meg útmutatásaikat. Köszönöm a családom tagjainak, hogy mindig mellettem állnak, velük teljes az életem. Hálás vagyok: a Gondviselésért Hálás vagyok önmagamért és a testemért, mert az egészségemet maradéktalanul helyreállítja.
Szeptemberi hónapban 3 boldogságórát tartottunk a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola 1. a osztályában. Első alkalommal a boldogságról, örömről általánosságban beszélgettünk. Ennek a hónapnak a Hála gyakorlása a fő célkitűzése. Elkészítettük a hála kezeket, ahol saját kis kezecskéikbe rajzolták bele miért hálásak ők. Gyermeki őszinteséggel jelenítették meg azokat a dolgokat, eseményeket, amik az ő számukra fontosak. Amiért ma hálás vagyok. (Hálásak: a családért, az anyukájukéért, a gondoskodásért, a házi kedvencekéért… stb. ) A hálakő jelentése, ha kezedbe fogod, eltölt a boldogság hála érzése. Mi az osztállyal nem hála követ, hanem hála pálcát készítettünk, ami elfér a tolltartóban, és bármikor elővehetik, ha szükségét érzik. Pici kis elsőseink úgy őrzik, mint az igazi kincset. Testnevelés órákon relaxációs és meditációs gyakorlatok végeztünk. A relaxációnak aktív mozgásalapú módszerei kiválóan alkalmasak arra, lehető legkedvezőbb lelkiállapotot eredményeznek. Szeptember 21. a Hála napját is megünnepeltük.
De ez hol van ahhoz, hogy megszûnt a Népszabadság?
Talán nem csak én vagyok úgy vele, hogy imáimban csupán kérek, és nem adok hálát azért, amit az Úrtól kaptam. Pedig életem minden mozzanatáért hálás lehetek. Tavaly egyházközségemmel együtt én is elzarándokoltam Máriapócsra, hogy feltöltődjek lelkileg. Ott vásároltam egy imafüzetet, melynek tartalma hívta fel a figyelmemet a köszönet kifejezésére. De miért lehetünk hálásak? Hálás lehetek a fűtésszámláért, mert az azt jelenti, hogy meleg van a lakásomban. Hálás lehetek, hogy valaki falsul énekel a templomban, mert ez azt jelenti, hogy hallok. Hálás lehetek az óra csengéséért hajnalban, mert ez azt jelenti, hogy élek, és van értelme az életemnek, van munkám vagy járhatok iskolába. Ezen gondolatok után ébredtem rá, hogy azért is köszönettel tartozom, ami frusztrál, amit úgy élek meg, mint Isten csapását. Rádöbbentem, hogy életem minden pillanatát meg kell köszönnöm az én Teremtőmnek. A testnevelés órák miatt is hálásnak kell lennem, mivel ez azt jelenti, hogy mozgok és egészséges vagyok.
Ezekre a pillanatokra most is élénken emlékszem! … A teljes interjút ITT olvashatják. Forrás: Fotó: Magyar Kurír Tovább a cikkre »
Mária Terézia tanácsosai segítségével belátta, hogy államának lakóit védelembe kell részesíteni. 1767-ben kiadott urbáriuma beavatkozott a jobbágy és a földesura közötti magánjogi viszonyba, és állam ellenőrzése alá vonta. A majorsági gazdálkodáshoz szükséges robotterheket mérsékelte. Így uralma idején a hatszorosára emelkedett állami adót a jobbágy is be tudja fizetni. Az 1773. évi pápai bulla feloszlatta a jezsuita rendet. A rend vagyonát az állam kisajátította és tanulmányi alapot hozott létre belőle. Előírta a gimnáziumok és népiskolák alapítását. 1777-ben kiadott rendelete a tanügyi rendelet az iskolák tantervi szabályozását tartalmazta. A járványok megelőzése érdekében az egészségügyet is korszerűsítette. A szülő nők védelmére, létre hozta a bábaképzőt. II. József 1780-ban anyja halála után folytatta és új reformokkal tette határozottabbá a felvilágosult abszolutizmust. Lemondott a koronázásról, hogy ne kelljen esküdnie a magyar alkotmányra. Emiatt "kalapos királynak" gúnyolták. Voltak az országban olyan gondolkodók, akik felismerték, hogy rendeletei modernizációt szolgálják és ezért támogatták politikáját.
Mária Terézia és II. József reformjai: II. József rendeletei - YouTube
Bezdánban, Monostorszegen, Almáson és Csonoplyán pedig azok bővítését rendeli. Béregen az össze dőlt régi helyébe új templom építendő. A szükséges költségek a kegyurak által, ezek hiányában a vallásalapból födözendők. II. Józsefnek egyházügyi rendeletei s a plébániáknak ezekre kiépített regulácziója, a mely az isteni tiszteletet is szabályozta, ez egyházmegyében is nagy felforgatást idézett elő. A császár halála után 1790-ben ez ellen a kalocsai káptalan, az, érsekmegyei papság nevében is, Pestvármegye közönségéhez benyújtotta panaszait, kimutatván, hogy e reguláczió mind az érsekre, plébánosokra és kegyurakra, mind a hívekre és isteni tiszteletre sérelmes. Az érseket és a pátronusokat megfosztja jogaiktól, a plébánosokat jogos jövedelmeiktől, a híveket pedig a már megszokott s az egyházmegyei statuták által előírt isteni tisztelet rendjétől. Az esperesi kerületek is követelték a régi isteni tiszteleti rend visszaállítását. II. József rendeletei törvény útján hatályon kívül helyeztetvén, a plébániák és 314 plébánosok ügyeit az 1802-ben 327. sz.
II. József kész volt átalakítani a katolikus egyházat. Feloszlatta azokat a rendeket, amelyek nem foglalkoztak oktatással vagy betegápolással. A pápai bullák kihirdetését királyi engedélyhez kötötte, az egyházi vagyont pedig saját felügyelete alá helyezte. VI. Pius pápa megpróbálta megváltoztatni az uralkodó véleményét a katolikus egyházról, emiatt Bécsbe is látogatott (ezt szokás nevezni fordított Canossa-járásnak), viszont eredménytelenül kellett hazatérnie. Nyelvrendelet A következő rendelet, amiről fontos tudnunk az az 1784-ben kiadott nyelvrendelet. Ez a latin nyelv használata helyett a németet tette kötelezővé a közigazgatásban és az oktatásban. Annyi kedvezményt kaptak a kisebb településen élők, hogy a közigazgatásban lefordították a jogszabályokat saját anyanyelvre is. József ezzel is próbálta elérni az áhított egységes birodalmat, viszont a terve ellentétes reakciókat váltott ki. Egyre többen álltak ki a magyar nyelv ügye mellett. Jobbágyrendelet A rendelkezés 1785-ös kiterjesztése előtt Erdélyben jobbágyfelkelés tört ki, amiért nem vezették be az Urbáriumot a területen.
A koronát viszont Bécsbe szállíttatta. A döntése miatt csúfolták "kalapos király"-nak. Az uralkodónak az országgyűlésre sem volt szüksége, ezért nem is hívta össze azt, törvények helyett pedig rendeleteket hozott. Ahogy már említettem József televolt ötletekkel, mindent meg akart reformálni, ez a kiadott rendeletek számából is jól látszódik. Több mint 6 ezer rendelet született meg uralkodása alatt, vagyis 10 év alatt. A király egyre jobban befolyásolni akarta a nép életét, ami egyre nagyobb ellenállást váltott ki. Ehhez még hozzájárult az is, hogy ennyi rendelet végrehajtását egyszerűen képtelenség volt ellenőrizni, ezért a birodalmon egység helyett, egyre nagyobb káosz lett úrrá. Néhány fontosabb rendelet, amiről mindenképp tudnunk kell: Türelmi rendelet A kalapos király türelmi rendeletével az egyházon belül kialakult ellentéteket akarta rendezni. A protestánsoknak és a görögkeleti vallást követőknek polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott. Az egyházi reformok viszont ezután sem maradtak el.
Őket nevezzük jozefinistáknak. József legelső rendeletei az emberek szabadságérzetére vonatkoztak. A cenzúra enyhítése után fellendült az irodalom és a sajtó. 1781-ben kiadott türelmi rendelete elveti a vallási erőszakot, a nem tanító munkát végző szerzetesrendeket föloszlatta. 1784-ben a német nyelvet akarta hivatalossá tenni. Ez gátat vetett volna a magyar nyelv fejlődésének. Megszüntette a megyerendszert és az országot 10 kerületre, osztotta. Ezek élére királyi biztosok kerültek. A jobbágyság jogi helyzetén az 1785-ben kiadott jobbágyrendelet javított. Feloldotta az örökös jobbágyság alól, visszaállította a szabadköltözés jogát. De ez nem jelentette a felszabadulást. Az 1789-ben kiadott rendelete az egységes földadóról szólt. Ezzel a nemesség adómentességét megszüntette. Ez még nagyobb ellentéte okozott az udvar és a magyar nemesség között. 1790-ben halálos ágyán visszavonta rendeleteit, a jobbágyrendelet és a türelmi rendelet kivételével.