A férfi tettével mindkét nőnek jelentős érdeksérelmet okozott, ezért az kérte az ügyészség a bíróságtól, hogy bocsássa próbára a büntetlen előéletű férfit. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
2019. 05. 18 07:16 Egy tésztagyárban dolgozó nő ujját, majd az egész karját benyelte az egyik munkahelyi gép. A baleset során fél karját elvesztő nő 18 millió forint kártérítést követel, viszont a munkáltatók nem érzik bűnösnek magukat. A gép leszakította a fél karját Fotó: Grnák László A brutális munkahelyi baleset négy éve történt egy tiszaújvárosi tésztaüzemben, a súlyos sérülés valószínűleg a gép meghibásodása miatt történhetett. Nem kötelez, de oltásra buzdít. A tiszaújvárosi nő örül, hogy véget ért a hosszadalmas procedúra, hiszen rengeteg nehézségen ment át az évek során: kilakoltatták, mert a sérülése után nem tudott dolgozni, s még azzal is megvádolták, hogy szándékos öncsonkítást követett el. Elégedettek vagyunk az ítélettel, egy nagyon részletes és hosszadalmas tárgyalási folyamat volt. És mihelyst jogerőre emelkedik, a polgári pert folytatni fogjuk a munkaügyi bíróságon. " A vádlottak még az utolsó szó jogán is azt nyilatkozták, hogy nem érzik magukat felelősnek a nőt ért sérülés miatt, mivel ők nem utasították a nőt arra, hogy belenyúljon vagy egyáltalán hozzáérjen a géphez.
Személyes adattal visszaélés vétsége miatt vádat emelt Tiszaújvárosi Járási Ügyészség azzal a férfival szemben, aki szexuális kapcsolatot létesített két nővel, amit videóra vett és a partnerei hozzájárulása nélkül, mások számára hozzáférhetővé tette a felvételeket – tájékoztat róla a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Főügyészség. A híradásból megtudható, hogy a férfi egy Tiszaújvároshoz közeli településen lévő szociális intézmény lakója, aki 2020. március 15-én, este, az intézményben lévő úgynevezett intim szobában szexuális cselekményt végzett egy szintén az intézményben lakó nővel. Tiszaujvaros állások naknek . A férfi a nő beleegyezésével az együttlétükről mobiltelefonjával videófelvételt készített, melyen mindketten meztelenül láthatóak. Rövid idő múltán a vádlott ugyanebben a helyiségben egy másik nővel is szexuális cselekményt végzett és a történteket a nő tudtával szintén videóra rögzítette. Ezek után a két videofelvételt, amelyeken a nők egyértelműen felismerhetőek voltak, a hölgyek tudomása és engedélye nélkül megmutatta egy férfi ismerősének, majd a felvételeket az egyik internetes üzenetküldő alkalmazáson keresztül több ismerősének is elküldte.
Az EGT állampolgárok vonatkozásában a nyilvántartás a fentiek közül az 1-10. és 12. Személyazonosító szám lekérése lehetséges? (5016986. kérdés). pont szerinti adatokat, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza. A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, vagy oltalmazott, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. Ha az érintett személy a menekült vagy oltalmazott jogállás mellett letelepedett jogállást is szerzett, a 15 évet a később megszűnt jogállás megszűnésének időpontjától kell számítani. Ha az érintett magyar állampolgársága a külföldi letelepedés szándékával történt külföldre távozását követően szűnik meg, e tényt a nyilvántartás történeti állományán át kell vezetni.
A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt (mely adatait kinek, milyen célból adták ki). A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), a kormányablak, a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el. Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a hivatásos konzuli tisztviselő, a büntetés-végrehajtási intézet közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak nyilvántartásba vételében. A személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a nyilvántartásba vett adatok teljes, illetve szűkített körére vonatkozóan is kérhetnek adatszolgáltatást a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amennyiben igazolják a felhasználás célját és jogalapját.
Ezt követően az adatok és az adatok alapjául szolgáló iratok további 40 évre a Központi Okmánytárba kerülnek, a negyven év elteltével egy éven belül azokat az Okmánytár megsemmisíti, illetőleg törli. Helyi szinten a nyilvántartást a községi, városi - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatalában kezelik. A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a járási hivatal útján - a vonatkozó határozat véglegessé válását követő nyolc napon belül értesíti a nyilvántartást kezelő szervet. A jegyző vagy a járási hivatal a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások, valamint az illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár adatváltozásának és adatjavításának nyilvántartáson történő átvezetéséről.