Hétfő – Plakát és terepasztal készítés Minden csoportban nagyon szorgosan készültek a szebbnél szebb vizes plakátok, terepasztalok, akváriumok, halastavak, csónakok, kikötők, amikkel egész héten játszhattak a gyerekek. De meséljenek inkább a képek! Megújult a botanikus kert - Soproni Téma. Kedd - Ismerkedés a vízművesekkel Kedd reggelén az óvoda egy maréknyi csapatával felkerekedve ellátogattunk a Vízmű soproni telephelyére, ahol már nagy szeretettel vártak minket. A bátrabbak markolóba ülhettek, Albert, a mesebeli figura mesélt nekünk a víz felhasználásáról és fontosságáról, kipróbálhattunk különböző technikai, elektronikus eszközöket, amelyek a dugulás elhárításban segítenek a szakembereknek, átmászhattak a gyermekek széles átmérőjű csöveken, majd a vízvezetékrendszerekkel, a vízóra működésével, illetve a tűzcsapok földalatti részeivel ismerkedhettünk meg. Egy nagyon szép, érdekességekben gazdag napot töltöttünk a vízműveseknél, megismerkedhettünk azokkal, akiknek köszönhetjük, hogy tiszta, jó minőségű víz folyik a csapból, és azt is megtudhattuk, hogy hova folyik a lefolyóban szemünk elől a víz.
Szerda – Vizes torna az udvaron Az időjárás is kedvezett az érdekes vizes játékok lebonyolításához szerda délelőtt. Az óvó nénik az udvaron állítottak össze különböző ügyességi feladatokat. Ezen vizes torna alkalmával a gyermekek két csapatban versenyezhettek. Türelem, ügyesség, gyorsaság, alaposság. Ez mind kellett ahhoz, hogy a csapatok vegyék az akadályokat. Csütörtök – Kísérletek a vízzel Ezen a napon sok vendég érkezett hozzánk. Reggel korán a Szent Orsolya Iskola gimnazistái jöttek hozzánk Tiborcz Viktor tanár úr és Sántha Erzsébet tanárnő kíséretében. A kémia faktos lányok sok-sok érdekes kísérlettel készültek, hogy bemutassák, hogyan is viselkedik a víz különböző anyagokkal, különböző helyzetekben. Megtudtuk, hogy a víz nemcsak lefelé folyik, hanem néha felfelé is, hogy vízzel is lehet füstöt és tüzet előidézni, hogy lehet a víznek színt adni és mi történik a jéggel a vízben… A kísérleteket mi is folytattuk a csoportokban. Egyetemi Élő Növénygyűjtemény - A Botanikus Kert története. Melyről sok-sok kép is készült. Tízórai után Tama Krisztina és Magyar Ágnes zenetanárok érkeztek hozzánk, akik elhozták magukkal hangszereiket is, amibe aztán különféle állatokat varázsoltak bele…így volt velük kisegér, medve, madár és béka.
A Soproni Egyetem kertjeként is ismert az élő növénygyűjtemény. A kedvező mikroklíma miatt egyedülálló fenyő- és örökzöld gyűjteménnyel rendelkezik. Itt található az ország legnagyobb tengerparti mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) példánya. Víz hete - Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium honlapja. A Kert története A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. Az 1837-ben alapított Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol a kezdetektől működött botanikus (dendrológiai) kert, mely elsősorban az erdészeti szakoktatást hivatott segíteni, kiegészíteni. Természetes volt, hogy az 1922-ben végleges helyére került egyetemnek is rendelkeznie kell hasonlóval, amelyre a "birtokba vett" katonai főreáliskola gyakorlótere kitűnő lehetőséget nyújtott. A kezdeti 10, 5 hektáron (Alsó Botanikus Kert) 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Ezeket a katonai reáliskola építésekor a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be. Ekkor ültették a mai kert vadgesztenyéit, öregebb hársait, tölgyeit, az idős bükköket, fekete- és duglászfenyőket, platánokat, selyemfenyőket.
Az új vezető érdeklődési körét az exóta fenyők, lombos örökzöldek és a Rhododendron nemzetség képezik. Foglalkozik ezen kívül Rhododendron, Azalea, Thuja, Chamaecyparis és Juniperus változatok tenyésztésével és maga is több, dekoratív jellegű fenyőfélét szelektált. Működése idején – érdeklődési területének megfelelően – a Botanikus Kert parkszerű átalakítását szorgalmazta. Elképzelése az volt, hogy a Botanikus Kert fáinak megritkításával és átültetésével nagy kiterjedésű gyepfelületeket alakít ki, a facsoportok alját pedig az esztétikai hatás fokozása céljából kevésbé kényes örökzöld cserjefajokkal telepíti be. Munkálkodása nyomán jelentős átalakulások mentek végbe a kert növényállományában. A kiültetett anyag 50%-át (2230 db) Laurocerasus, Mahónia és örökzöld Berberis-ek alkották. Ennek köszönhető, hogy a mai napig igen nagy tömegben fellelhetőek ezek a fajok a kertben. Sopron botanikus kert bank. Az 1959-ben bekövetkezett területgyarapodást 1965-ben újabb követte. A már idecsatolt területtel összefüggő, a Honvéd út felé eső, a botanikus kerttel szorosan összefüggő kerteket, Sopron Város Tanácsa az Erdészeti és Faipari Egyetem kérésére kisajátította.
Ha kutatnál, agyalnál, vagy kijutnál, jelentkezz! A nálunk szálló vendégek számára kedvezményes belépő biztosított. – A Nyári Bobpálya családoknak, csoportoknak, fiataloknak, idősebbeknek egyaránt remek kikapcsolódás. Siklani hegyről völgybe 750 méteren keresztül felejthetetlen élmény.
18 év kitartó munkájának eredményeképpen, 2003-ban a kertet Központi Törzsültetvénnyé nyilvánították. 2009-ben a Botanikus Kert előkészített és benyújtott egy, az egész kertre kiterjedő rekonstrukciós KEOP pályázatot, melyet 2010-ben el is nyert. Kocsó Mihály nyugdíjba vonulásával, 2010-től a Botanikus Kert vezetését EZERNÉ LÓTH ANNAMÁRIA vette át. Sopron botanikus kart 8. Az ő feladata lett a pályázat kivitelezésének megvalósítása: a gyertyános tölgyes, melegkedvelő tölgyes és bükkös termőhely rehabilitációja, a sziklagyepek felújítása és fejlesztése, a védett és veszélyeztetett növények megőrzése, az inváziós és pionír növények visszaszorítása, a madárodúk, madáritatók, madáretetők cseréje, felújítása, az örökzöld növényállományok ifjítása, kezelése, az elő- és védőállománytól való felszabadítása, pótlása, az üvegház teljes körű felújítása, valamint a tó rekonstrukciója. A pályázat 2012 őszén sikeresen zárult, így jelenleg a Botanikus Kert felújított arculata látható.
Az iskola parkjának tudományos, botanikai célokra való átalakítása a Növénytani tanszék irányítása alatt történt KÖVESSI FERENC tanár vezetésével. A munkálatok az 1922 őszi és téli előkészületek után 1923 tavaszán elkezdődött, WETTSTEIN rendszere alapján. Sopron botanikus kert basket. 1924 júniusától kapcsolódott a munkába a botanikus kert vezetőjeként KISS VILMOS LAJOS kertészeti főintéző, aki 1953-ig volt a Botanikus Kert vezetője, és a munkák irányítója. A kert kialakításához használt szaporítóanyag részben Selmecbányáról származott, de folyamatosan gyűjtötték a fajokat Magyarország és Európa erdős területeiről. A 40-es évek közepén beindult a magcsere program, melynek keretén belül jelentős támogatás érkezett az akkori szovjet, japán, amerikai, svéd, német, norvég botanikus kertektől, ezzel nagyot lendítve a Botanikus Kert növényanyagán A kedvező mikroklímát kihasználva, már induláskor a tűlevelűek telepítését részesítették előnyben, így mára egy értékes, Magyarországon egyedülálló gyűjteményt sikerült létesíteni.
A szüzesség nem volt fontos számukra, az arawak férfiak kedvelték a gyakorlattal rendelkező asszonyokat. A karib férfiak egy közösségben laktak s a feleségek külön éltek másik kunyhókban. Az asszonyokat úgy kezelték mint a szolgákat, akik öltöztették és etették férjeiket, takarították házukat, hordozták a terheket, s a földeken dolgoztak. A karib ember gyakorlott csónak építők voltak, s félelem nélküli harcosok, akik szinte mindig legyőzték az arawak indiánokat, és jelentős sikereket értek el a fehérekkel szemben is. Számukra a katonai gyakorlat végzése művészetnek, vagy sportnak számított, s jelentős időt töltöttek a harcmodor fejlesztésére. Mivel a karibok hevesen védekeztek a rabszolgaság ellen, a spanyolok úgy írták le őket, mint vérszomjak vadak. Karib tenger más never let. A kifejezést kannibál a karib (spanyol karibal) szóból származtatják. Az emberi hús nem volt rendszeres az étrendjükben. A kannibalizmust mint vallási szertartást gyakorolták. A csatákban elfogott harcosokat tortúrának vetették alá, majd megölték és a legbátrabbakat elfogyasztották.
Ennek az az oka, hogy ezt az igen egzotikus nevű szigetecskét két állam kormányozza. Az északi rész francia, a déli pedig holland fennhatóság alatt áll. St. Maarten-en (holland) rengeteg a kaszinó, a bár és a drága ékszerbolt, St. Martin (francia) viszont hétköznapibb, nyugodtabb. Itt a grill ételek egy nagy adag salátával egészen emberi áron kaphatók. A Marigotban található erődből (Fort Louis) meseszép a kilátás a türkiz partokra. Maho Beach-re csak akkor érdemes elnézni, ha hatalmas Jumbokat és Airbus-okat akarnánk látni, ahogy szinte a fejünket súrolva ereszkednek a landoláshoz. Karib tenger más néven. Délelőtt 11 és délután 3 között rengeteg repülő érkezik, illetve indul. Grenada, a fűszersziget Az úgynevezett szél felöli szigetek déli részén egy csöppnyi, ám elég változatos kis szigeten termelik a világ fűszerfogyasztásának egy igen jelentős részét. Főleg szerecsendió és fahéj ültetvényeket látni errefelé. A turisták egész napos túrák keretében ültetvényeket és feldolgozóüzemeket látogatnak. Közben kóstolgatnak, szagolgatnak, és remek szószokat készítenek a szigeten termelt fűszerekből.
A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el. Délről Venezuela, Kolumbia és Panama, nyugatról Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize és Mexikó Yucatán-félszigete, északról a Nagy-Antillák szigetei (Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico), keletről pedig a Kis-Antillák szigetei határolják. A területet összefoglalóan Karib-térség néven tartjuk számon. Karibi zöld: A karib indiánok. A terület a karib indiánok törzséről kapta a nevét, amely ez egyik legmeghatározóbb indián csoport volt a térségben amikor az európai felfedezők megérkeztek oda a 15. század végén. A terület megnevezéseként a spanyol hódítás időszakában az Antillák kifejezés is elterjedt, amely a legendákban szereplő, feltételezett szigetre, a csendes-óceáni "Antilliára" utal. Kapcsolódó cikkek Hova utazzunk Januárban? Január talán az év legnyomasztóbb hónapja, a Karácsony és az Újév izgalmas és eseménydús napjai után a hideg idő, a sötétség és a csendesebb időszak veszi át a hatalmát felettünk.
St. Vincenten is élnek kis számban a karibi indiánok, akiket más néven feketelábú aknak is neveztek. A Karib-térség az indiánok korában. Forrás: Amikor a spanyolok 1492-ben elérték a Karib szigeteket, három fő embercsoportot találtak. Mindannyian Dél-Amerikából vándoroltak a szigetekre viszonylag a közelmúltban. A kis számú ciboney indiánok (vagy Siboney) Hispaniola és Kuba észak-nyugati csücskén éltek. A Bahamákon, Nagy-Antillákon és Trinidadon az arawak indiánok települtek le. A karibok a Virgin-szigetek, és a Kis-Antillák számos szigetét valamint Trinidad északnyugati részét birtokolták. A fehér emberek letelepedésében és fennmaradásában e három indián csoportnak nagy szerepe volt. Elsőként a ciboney indiánok kb i. Karib tenger más néven teljes film. e. 1500 körül jelentek meg Kuba és Hispaniola északnyugati partján. Kis csoportokban (család) éltek, s gyűjtögetéssel, halászattal, vadászattal tartották fenn magukat. Mint a többi szigeteken elő őslakók, ők is kevés ruházatot hordtak, és festettek a testüket. A telephelyeiken nem találtak semmi bizonyítékot arra, hogy növénytermesztéssel, fazekassággal vagy fegyver készítésével foglalkoztak volna.