Kevesebb mint egynegyedük szerint a fellendülés 2022-ben következik be, és csak öt százalékuk vélekedik úgy, hogy már ebben az évben, 2021-ben megtörténik. Tízből egy attól tart, hogy országának gazdasága soha nem lábal ki teljesen a világjárványból. Eu lakosság száma 2020. Az európaiak többsége, 55 százaléka véli úgy, hogy a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó, 750 milliárd eurós helyreállítási alap hatékony eszköz a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére. Tízből közel négy úgy gondolja, hogy ez nem hatékony eszköz a károk enyhítésére. Jelenleg az uniós állampolgárok mindössze 29 százaléka véli úgy, hogy a gazdasági helyzet jó, ez 2020 nyara óta 5 százalékos, 2019 ősze óta pedig 18 százalékos csökkenést jelent, egyben 2013 tavasza óta a legalacsonyabb szintet jelenti. Ennek megfelelően nőtt, 69 százalék azoknak az európaiaknak az aránya, akik a gazdasági helyzetet rossznak tartják. A többség oltáspárti A koronavírus elleni oltási kampánnyal összefüggésben az európaiak 45 százaléka válaszolta azt, hogy a lehető leghamarabb szeretne védőoltást kapni.
Túllépte az egymilliót a beoltottak száma és ezzel meghaladta a 10%-ot a magyar lakosság beoltottsági aránya. Ezzel hazánk már a második helyen szerepel az uniós ranglistán. A magyar lakosság átoltottsága több mint másfélszerese az uniós átlagnak. Eu lakosság száma életkor. Magyarországon tavaly december 26. óta folyamatos az oltás, és a többi uniós tagállammal ellentétben nem csak három, hanem már öt vakcinával tudunk oltani: a Pfizer, a Moderna, és az AstraZeneca mellett a magyar lakosság számára biztosított a Sinopharm és a Szputnyik oltóanyag is. Az uniós beszerzés keretein belül lekötött vakcinákon túl a magyar kormány összesen 3, 5 millió ember oltásához elég kínai és orosz vakcinákat is vásárolt a magyar emberek mielőbbi oltásához. A vakcinabeszerzésen túl az oltási stratégia is módosult annak érdekében, hogy minél előbb minél többen kapják meg az első oltást, hiszen már az első oltás is jelentősen növeli a védettséget.
A környezetvédelem és éghajlatváltozás jelenleg a negyedik helyen áll (20 százalék), míg a bevándorlás, amely miatt aggódók aránya 5 százalékpontos csökkenést követően 18 százalék, 2014 ősze óta első alkalommal nem tartozik a három legfőbb aggályt jelentő téma közé. A munkanélküliség 15 százalékkal a hatodik helyen áll az EU előtt álló főbb kihívások sorában – közölték. Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrá
No persze a hajlandóság is hiányzott. A békefeltételeket a magyar küldöttség 15-én kapta kézhez. Apponyi Albertnek kevesebb, mint 24 óra alatt kellett felkészülnie a 14 részt, 364 paragrafust és függeléket tartalmazó szövegből annak érdekében, hogy január 16-án Magyarország nevében a francia mellett angol és olasz nyelven is el tudja mondani az észrevételeit. Index - Belföld - A második világháborútól máig húzódó jóvátétel. Ezt a beszédjét hívja az utókor egy csöppet tévesen trianoni védőbeszédnek, lévén hogy a hazánk álláspontját felvázoló beszéd nem a Trianon-palotában hangzott el, hanem a párizsi külügyminisztérium épületében. Apponyi Albert beszédének szövegét lehozta a nemzetközi sajtó is, így arról idehaza is értesültek az emberek. Hiába volt a felfokozott várakozás, ami abból eredt, hogy Lloyd George brit miniszterelnök megértőnek tűnt a magyar álláspont irányában, a január 15-én átvett szöveget csupán néhány adminisztratív kérdéskörben változtatták meg, a módosítások azonban érdemi ügyekre nem terjedtek ki. A győztesek: Lloyd George, Clemenceau és Wilson (MTI Külföldi Képszolgálat) A Külügyminiszterek és Nagykövetek Tanácsa március 8-án megtartott londoni ülésén tárgyalta utoljára a magyar határok ügyét.
Az alkotás Apponyi Albert gróf felszólalásának dramatizált rekonstrukciója. Az alkotók beszéltek az Origónak az emlékezés fontosságáról és a forgatásról is. Tüske Tamás összes cikke - Qubit. Nézze meg a Trianon-dráma újabb előzetesét Filmdráma készült a magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett beszédéről. Apponyi Albert gróf felszólalásának dramatizált rekonstrukciója A beszéd címet kapta. Nézze meg a film előzetesét!
Ez alapján pedig sejteni lehetett, hogy számunkra is hasonlókat írnak majd elő a háború győztesei. A magyarok 1920. január 5-én indultak a budapesti Keleti pályaudvarról. Párizsban azonban a győztesek kifejezetten hűvösen fogadták a delegációt, mindenben éreztették, hogy legyőzött vesztesként tekintenek rájuk. A francia főváros egyik külvárosában, Neuilly-ben jelölték ki a szállásukat, mozgásukat korlátozták, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szállodájuk kertjét csak előzetes bejelentés és jóváhagyás után, detektívek hadának kíséretében hagyhatták el. A hivatalos érv az volt, hogy ezzel is a biztonságukat védik. A valóságban azonban meg akarták akadályozni, hogy bárkivel is találkozhassanak. A magyar delegáltak közvetlenül a megérkezésük után, már január 8-án átadták a megbízólevelüket, amit az antant csak január 14-én fogadott el. Ez azért lényeges, mert a győztesek a béketervezet szövegét a magyarok várakoztatása alatt véglegsítették. ORIGO CÍMKÉK - trianoni békeszerződés. Az Apponyi vezette delegáció észrevételeit pedig a véglegesítés után már csak formai okok miatt sem tudta figyelembe venni az antant.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31. ) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.
A határok kérdése azonban addigra lényegében már eldőlt, azt rólunk, de nélkülünk döntötték el a béketárgyaláson, s a koncentrációs kormány felállítását csak azért szorgalmazta az antant, hogy legyen, aki kijelöli a békefeltételeket átvevő és aláíró delegációt. Ennek volt Apponyi Albert a vezetője. A Párizsba küldött hatvanhat fő alkotta delegáció tagjai között két, későbbi miniszterelnököt is találunk: Bethlen Istvánt és Teleki Pált. A magyar küldöttek előzetesen felkészültek. A nemzetközi hírű földrajztudós Teleki Pál például már 1918 őszétől dolgozott a később "vörös térképként" (carte rouge) emlegetett munkáján, amely a Magyar Királyság 1910-es nemzetiségi adatai alapján a népességet a népsűrűség figyelembevételével ábrázolta. Nevét onnan kapta, hogy a magyar nemzet szállásterületét vörös színnel jelölte. A magyar delegáció felkészülését az is segítette, hogy 1920 elején már ismert volt a német, osztrák és bolgár béke szövege, amelyeket elemezték és megállapították, hogy számos cikkelye azonos.