A XVIII. sz. elejére Magyarország lakossága erősen megfogyatkozik, egyes területek pedig teljesen elnéptelenednek a török uralom következtében. A benépesítést III. Károly (1711-1740) kezdi meg. A nemzetiségek számaránya ekkor növekszik 50%-ra. Történelem szorgalmi feladat - Sziasztok tudnátok nekem ebbe segíteni?. Egyúttal sajnos be is építi Magyarországot a Habsburg birodalomba. Ehhez nagyban hozzájárul a Pragmatica Sanctio, amelyben elfogadtatta a magyar nemesekkel a Habsburg-háznak a magyar trónra való örökös jogát, és elfogadtatja velük a leányági örökösödést is (a Habsburg-ház nőágának uralkodási joga). Erre azért volt szüksége, mert nem volt fia. Így 1740-től lánya, Mária Terézia uralkodott 1780-ig, mint magyar királynő és mint osztrák császárné. Az európai hatalmak nem akarták elismerni trónigényét, ezért 1740-től 1748-ig folyik az osztrák örökösödési háború. Fő ellenfelei a poroszok és a franciák. Végül elismerik, de elveszíti Sziléziát. 1756-1763: Szilézia visszaszerzéséért bekapcsolódik a 7 éves háborúba, de terve nem sikerül. Belpolitikája: Bécsből a titkos konferencia és az államtanács bevonásával irányította Magyarországot.
Mária Terézia az ipar fejlesztése érdekében a birodalom köré 1754 -ben védvámvonalat húzott ( első vámhatár). Eltörölte a lajtántúli területek belső vámjait, ugyanakkor Magyarországon meghagyta a tartományok ( Erdély, Temesköz, Horvátország, Magyarország) közötti vámokat, valamint az Ausztria és Magyarország között fennálló vámhatárt ( második vámhatár). Mária Terézia idején mi is volt a kettős vámrendszer?. A belső vámhatárra azért volt szükség, mert a magyar rendek nem voltak hajlandóak lemondani az adómentességükről, a bécsi udvar pedig így próbálta növelni magyarországi adóbevételeit. A rendelkezés erősítette az osztrák–cseh ipar helyzetét, de biztosította a magyar mezőgazdasági termékek piacát is, viszont visszavetette a magyar ipar helyzetét, így Magyarország agrárországgá vált. A vámrendszer 1850-ig maradt érvényben.
Toplista betöltés... Segítség! Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges! Történelem szorgalmi feladat torokrami2008 kérdése 88 11 hónapja Sziasztok tudnátok nekem ebbe segíteni? Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést. 0 Általános iskola / Történelem kiskuli megoldása Dobó - Eger Zrínyi - Szigetvár Bocskai - bécsi béke Bethlen - Erdélyi Fejedelemség Pázmány - nagyszombati egyetem Mária Terézia - vámrendelet II. Rákóczi - ónodi ogy. II. Mária terézia kettős vámrendelet. József - német államnyelv Thököly - kuruc Károli - vizsolyi Biblia János Zsigmond - harmincéves háború 1
Igazi negatív hatása csak az lágháború után érvényesül majd, a monarchia szétesésekor, tehát 1918-ig meghatározza a gazdaság szerkezetét. 1767-ben az úrbéri rendeletben csökkenti a parasztok által a földesúrnak fizetett adóterheket, mert 1760-as években országszerte parasztfelkelések mutatkoztak a növekvő adóterhek miatt. A paraszt fizet: – a földesúrnak: kilencedet, ajándékot, robotot – az egyháznak: tizedet – a királynak: hadiadót, forspontot, porciót, háziadót (a megye- és országgyűlés költségeit fedezte) A rendelet ezen annyit változtat, hogy ajándék helyett évi egy aranyforintot fizet a paraszt, és a robot mennyiségét is meghatározza: évi 52 nap igás- vagy 104 nap gyalogrobot. Mária Terézia | tananyagok. Ez sajnos nem heti egy nap volt, hanem a földesúr akkor vette igénybe, amikor akarta, tehát megeshetett, hogy aratáskor a parasztot kirendelte aratni, és a paraszt saját gabonája meg elrothadt, mert arra már nem jutott ideje. A rendeletnek köszönhetően pár éven belül enyhülés érezhető. 1777 Ratio Educationis: tanügyi rendelet.
1785 Jobbágyrendelet: eltörli az örökös jobbágyságot, megszünteti a röghöz kötést, eltörli a jobbágy elnevezést. Ez lehetővé tette, hogy a jobbágyok továbbtanuljanak, szabadon házasodjanak, vállalhassanak hivatalt. Ezek nagy lehetőségek voltak, csak sajnos nagyon kevesen tudtak élni velük. Szétválasztotta a közigazgatást és az igazságszolgáltatást, azaz megszüntette a személyi átfedéseket. Azért nem akart felesküdni a magyar alkotmányra, mert meg akarta adóztatni a nemeseket. Ehhez népszámlálást kellett tartani, ami meg is valósult, és össze kellett írni a birtokokat. Mária terzia vámrendelet . Ez utóbbira halála miatt már nem került sor. Bevezette a kötelező német nyelvet. 1788-ben Oroszország oldalán bekapcsolódik az orosz-török háborúba. A harcokban maláriát kap és meghal. Halála előtt emberileg teljesen egyedül marad, megtörik, mert mindenki kerüli a malária miatt, ezért az utolsó, nevezetes tollvonással a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével minden rendeletét visszavonja. A paraszti és a polgári származású értelmiségiek, a jozefinisták kitartottak mellette unszimpatikus rendeletei ellenére is.
2013. 17:48 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ezután a gőzgépet más gépek meghajtásához, bányamunkákhoz és közlekedési eszközök meghajtásához használták. 1807-ben Fulton feltalálta a gőzhajót. A hajók egyre gyorsabbak lettek, majd elkezdtek versenyezni az Amerika és Európa közti úton a Kék szalagért. 1825-ben megépült az első gépesített vasútvonal Stockton és Darlington között. Ezután a mozdonyok is versenyeztek egymással. 1829-ben Stephenson gőzmozdonya nyerte a futamot. Megindult a távközlés forradalma is. Morse 1840-ben feltalálta az elektromos távírót. Az új gépek előállításához vasra és szénre volt szükség. Ezért a bányászatot és a kohászatot is fejleszteni kellett. A szén és vasbányák környékén hatalmas iparvidékek jöttek létre. A városokban a lakóhelyek, a munkásnegyedek a gyárak mellé települtek. Az első ipari forradalomhoz köthető az agrárforradalom is. A mezőgazdasági termelést is gépesíteni kezdték. Megjelent a gőzeke, a vetőgép és az aratógép is. Mindenütt elterjedt a vetésforgó, az öntözés és a trágyázás. Egyre inkább a nemesített fajtákat használták, mert ezeknek sokkal magasabb volt a terméshozama.
Az első ipari forradalom legfontosabb találmányai 1- Lisztmalmok A lisztmalmok olyan gépek voltak, amelyek segítették a liszt feldolgozását, de nagy erőfeszítéseket tettek az üzemeltetők számára. Oliver Evans, 1780-ban, ezen változtatni akart egy függőleges felvonó feltalálásával, amely lehetővé tette a gabona emelését tárcsák használatával. Ehhez hasonlóan szállítószalagokat épített, hogy a lisztet át lehessen vinni a malomon, és egy másik gépet, amely rendbe rakta, így finomabbá és könnyebben tárolhatóvá tette. Ily módon a korábban több ember munkáját igénylő malmot most egyetlen ember üzemeltethette. 2- A varrógép Noha a varrógép az ipari forradalom előtt létezett, Elías Howe fejlesztette tovább a kialakítását úgy, hogy egyszerre két szálat használjon, ezzel növelve a varrás sebességét. Egy módosítás azonban még mindig hiányzott, mivel a gépet csak egy kézzel lehetett használni, mert működtetéséhez forgattyú kellett. Ez volt az a módosítás, amelyet Isaac Singernek sikerült 1850-ben elvégeznie, és a hajtókart olyan pedálra cserélte, amely mindkét kezét szabadon hagyta.
10- Telefon Ez a mai napig ismerős és hasznos mű, Alexander Graham Bell találékonyságának köszönhetően jelenik meg, aki 1876-ban kitalált egy olyan készüléket, amely kábelen keresztül továbbítja a hangokat elektromos jelek útján. De sokkal korábban, 1854-ben, Antonio Meucci már épített hasonlót a házában, hogy kapcsolatba lépjen a feleségével, aki a második emeleten egy szobában beteg volt. Nem volt elegendő pénze a találmány szabadalmaztatására. Halála után 113 év telt el, mielőtt az Egyesült Államok Képviselőházának felismerte Meuccit a telefon feltalálójának. Irodalom Abcpedia. "A gőzgép: történelem, meghatározás, működés, feltaláló" (2015), Abcpedia. Visszatért az Abcpedia-tól: Cleveland Heights Középiskolai Könyvtár (ok). "Az ipari forradalom feltalálói és találmányai" a Cleveland Heights High School könyvtárban. Visszahozva a Cleveland Heights High School könyvtárból: Kurioszféra (s / f). «A vonat története» Curiosfera-ban. Helyreállítva a Curiosfera-tól: Telesur. "Az ipari forradalom öt találmánya, amely megváltoztatta a világot" (2016), Telesurtv.
III. Boldog békeidők kora: 1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti. IV. Szövetségek kialakulása: 1. ) Szövetségek: Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország) 2. ) A főbb feszültségforrások a két tábor közt: a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében. b) Marokkói válság: Előbb 1904-ben, majd 1911-ben német hadohajók az elvben független Marokkói Szultánság partjainál. c) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon.
Itt is megjelentek a gőzgépek, trágyázni és öntözni kezdték a földeket, elterjedt a vetésforgó. A megváltozott életkörülmények hatására a népesség növekedésnek indult. A népességfelesleg egy része a városokba költözött, tovább gerjesztve az urbanizációs folyamatot. Mások az Újvilágban kezdtek új életet. Az ipari forradalom az emberi tevékenység minden területére kihatott, és nemcsak a XVIII–XIX. században. A folyamat napjainkban is tart. Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007 Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora, Ikva Kiadó, Budapest, 1990 Felix R. Patelri és társai: A technika krónikája, Officina Nova, Budapest, 1991 RUBICONline, Endrei Walter: A technika két forradalma