Maradva a jegybanki és kormányzati számoknál, a KSH szerint 2020-ban 150, 5 ezer forint volt az átlagnyugdíj, ami az idei rendes emeléssel és a korrekcióval számolva azt jelenti, hogy 2020 végére az átlagnyugdíj 157, 8 ezer forintra emelkedett. Az egész évre kivetítve ez 33, 6 ezer forint többletpénzt jelentett, amihez jött az egységesen 80 ezer forintos prémium (ami a 3, 5 százaléknál magasabb GDP miatt jár idős honfitársainknak), valamint a 13. havi nyugdíj – még februárban kifizetett – egy heti része, 38, 7 ezer forint. Várható infláció 2012 relatif. Ez így összességében 152, 3 ezer forintot tesz ki, ami a rendes nyugdíjakon felül idén megillette a jogosultaka - írja a Piac és Profit az összefoglalójában. A következő évre a kormány 3 százalékos nyugdíjemeléssel számol, ami alapján az átlagnyugdíj összege 162, 6 ezer forint lesz januárban, februárban pedig ugyanennyi 13. havi nyugdíj is érkezik. Ha az infláció magasan marad, akkor nagyobb korrekció is jöhet, de ezt nehéz megjósolni még. A 3, 8 százalékos jegybanki éves átlagos inflációs becslés alapján a 2022-es nyugdíjkorrekció éves szinten 15 500 forintot jelenthet.
Horváth Zsolt Benjámin | 2022. március 11. 16:07 Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: hiába az árstop, az időseknek zsemlére is egyre kevesebb jut 15 éve nem látott mértékű inflációt próbált kompenzálni az újabb nyugdíjemelés. De az árak tovább szállnak. MTI | 2022. Idén is hamarabb jöhet a nyugdíj-kompenzáció, ennyivel kaphatnak többet az idősek. március 9. 14:07 Nincs mese, áremelésre készülnek a magyar cégek: ekkortól élesedhet a drágulás A magyar cégek 72 százaléka véli úgy, hogy árat fog emelni a közeljövőben. Az áremelésre készülők aránya az átlagosnál is magasabb a 20-49 fős cégek körében. 2022. 13:26 Itt az elemzők sötét jóslata: nyárig meg sem áll az infláció, tartós drágulás jön, messze még a tetőzés Továbbra is masszív bérnyomás tapasztalható. Kockázatot jelent az árkorlátozások esetleges megszűnése is, amely jelentős ársokkot okozna. 2022. 11:15 Brutális, ami a magyar boltokban történik: úgy drágul a kenyér, mintha nem lenne holnap Brutálisan kilőttek az árak Magyarországon, rengeteg termék van ugyanis a boltok polcain, amiknek az átlagára 15-30 százalékkal emelkedett egyetlen év alatt.
A prémium pedig – 6 százalékos GDP-re alapozva – további 50 ezer forintot.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közölt jelentése szerint az éves infláció 2022-ben eshet vissza 3 százalékra, idén és jövőre még kevéssel meghaladhatja a 3, 5 százalékot. Balatoni András, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője az előrejelzéshez a jegybank online sajtótájékoztatóján hozzáfűzte, hogy a 2021-es inflációt az olaj árának alakulása jelentős mértékben befolyásolhatja. Idén a pénzromlást a koronavírus miatti szokatlan keresleti-kínálati viszonyok alakítják. Korábban például - mint mondta - a nyár eleje jellemzően nem volt átárazási időszak, most viszont az idegenforgalmi szolgáltatók áremelései erősítették az inflációt. Várható infláció 2020. Az év hátralevő részét viszont a vártnál erősebb dezinflációs hatások határozhatják meg. A háztartások óvatosabbak, a megtakarítások jelentősége felértékelődik, emiatt a belső fogyasztás csökken, és a nemzetközi szintű visszaesés miatt a külső inflációs környezet is gyenge. A piaci szolgálatások árazása a korábbi válságok tapasztalatai alapján jelentős, egy-másfél éves késéssel követi a gazdasági folyamatokat, a belföldi árak tehát elhúzódva mérséklődhetnek - tette hozzá.
Ősszel Németországban parlamenti, Franciaországban pedig jövő áprilisban elnökválasztást tartanak. Vajon Angela Merkel távozásával változik Németország európai befolyása? Hogyan hatnak majd a német belpolitikai folyamatok az integráció alakulására? Német választás 2012.html. Mi lesz a francia–német tengely sorsa? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a Stratégiai Tanulmányok Intézetének (STI) beszélgetéssorozata, amelyen neves németországi politikusok vitatják meg a választások utáni lehetséges szcenáriókat. Az Európa a német és a francia választások küszöbén című beszélgetéssorozat második állomásán Alexander Graf Lambsdorff, az FDP nemzetközi ügyekkel foglalkozó parlamenti csoportjának elnökhelyettese, Prőhle Gergely, a STI vezetője és Heinrich Kreft, a budapesti Andrássy Egyetem Diplomácia Központjának vezetője beszélgetett a németországi szövetségi választásról. Alexander Graf Lambsdorff előadásában elemezte a német belpolitika aktuális helyzetét, és kitért arra, milyen lehetséges koalíciókkal számolnak hazájában.
A kormány legutóbbi adatai szerint a földgáz részaránya 21, 6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását. Német választás - Olaf Scholz remekelhetett az utolsó tévévitán - Infostart.hu. A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38, 2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34, 8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22, 4 százalékkal, további 4, 6 százalék egyéb forrásból származik. Az orosz földgáz két úton jut el Németországba: a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 2011 óta működő és ugyancsak 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.
Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette: a kelet-ukrajnai válság elmélyülése nem változtat azon, hogy a szövetségi kormány nem ad ki exportengedélyt válságövezetbe irányuló fegyverszállításra, vagyis Ukrajna továbbra sem kaphat német fegyvereket. Ugyanakkor Németország Ukrajna első számú pénzügyi támogatója, és az is marad – húzta alá Olaf Scholz. Hozzátette, hogy a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport – amely kidolgozta a 2015-ös minszki megállapodást – változatlanul fontos "platform", és francia és ukrán partnerével együtt úgy véli, hogy továbbra is használni kell. Foghatja a fejét Merkel – új korszak kezdődhet Németországban. A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – köti össze Oroszországot Németországgal, 2021 végén készült el, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. A Der Spiegel című hírmagazin hétfői értesülése szerint a szövetségi kormány szakértői azzal számolnak, hogy az ország akkor is gond nélkül átvészelné a fűtési szezont, ha teljes egészében leállna az orosz földgáz behozatala.
A kancellárjelöltek csak a három televíziós vitán találkoztak a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban. Mindegyik vita hangneme udvarias volt. A három rendezvény közös jellemzője volt, hogy társadalompolitikai ügyek - családtámogatás, lakhatás, nyugdíj, egészségügy -, az adórendszer és a klímaváltozás álltak a középpontban. Nemzetközi, külpolitikai ügyekről az afganisztáni helyzetet kivéve nem esett szót, így például az "Európai Unió" kifejezés egyik vitán sem hangzott el. A német nyilvánosságban tárgyalt nagy témák közül hiányzott, vagy legfeljebb érintőlegesen jelent meg a társadalmi integráció és a bevándorlás ügye is. Mindez azonban főleg a vitarendezők - a tévétársaságok - döntéseinek tulajdonítható. Az első kettő után a harmadik tévévitán is megmutatkozott, hogy a jelöltek teljesítményének nézői megítélésében mutatkozó jelentős különbségekhez képest kisebbek voltak az eltérések a jelöltek terveiben, ígéreteiben. Német választás 2021. Ugyanakkor az utolsó vitára egyértelművé vált, hogy az SPD leginkább a Zöldekkel kormányozna, ami a Zöldeknek sem lenne ellenére, és mindkét pártban úgy vélik, hogy a CDU/CSU-nak ellenzékben kellene kipihennie a kormányon töltött utóbbi 16 év fáradalmait.