Poszttraumás stressz, szorongás, bűntudat, és akár öngyilkosság – mentális hatások Az éghajlatváltozással összefüggő események mentális jólétre gyakorolt hatásai közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak a szervezetünkre. A közvetlen hatások többnyire szélsőséges időjárási események után jelentkeznek, és magukban foglalják a poszttraumás stressz-szindrómát, a szorongást, a kábítószerrel való visszaélést, a depressziót és még az öngyilkossági gondolatokat is. A közvetett hatások közé tartoznak a gazdasági veszteségek, a lakóhelyelhagyás, a kényszermigráció és a szűkös erőforrásokért folytatott verseny. Stressz okozta neuropátia neuropatia obwodowa. K imutatták, hogy az ausztráliai Adelaide városában a hőhullámok idején nőtt a mentális egészségügyi problémák miatti kórházi felvételek száma, és összefüggést találtak a szélsőséges hőség, a csökkent terméshozam és az indiai farmerek öngyilkossága között. Európát sem kímélik az éghajlatváltozás mentális egészségre gyakorolt hatásai: a nyári áradások dokumentáltan okoztak poszttraumatikus stressz zavart, depressziót és szorongást.
A betegség idegkárosodásból adódik, gyakran jár gyengeségérzéssel, zsibbadással, fájdalommal, elsősorban a végtagok területén, de egyéb testtájakat is érinthet. A betegek a neuropátiát általában bizsergő, égő jellegű érzésnek írják le, az érzékelés (tapintás) károsodását pedig azzal jellemzik, mintha vastag zoknit, vagy kesztyűt viselnének. A perifériás neuropátia oka lehet traumás sérülés, fertőzés, anyagcserezavar, valamilyen toxin, méreg hatása. Cukorbetegség okozta székrekedés Cukorbetegség tünetei és kezelése. Leggyakoribb oka mégis a diabetes, a cukorbetegség. Számos esetben idővel javulhatnak a tünetek, főként, ha az alapbetegség kezelésre kerül. Tünetek: A perifériás idegrendszer idegei a központi idegrendszerből (agy, gerincvelő) származó információt szállítják a test további részeibe. Mely idegek lehetnek érintettek? Érzőidegek: hő, fájdalom, tapintás Mozgatóidegek: izomműködés kontrollja Vegetatív idegek: vérnyomás, pulzus, emésztés, hólyagműködés stb. kontrollja A perifériás neuropátia leggyakrabban a leghosszabb idegekben kezdődik, amelyek pl.
3. 2. Az információ jelentésváltozásai 6 történelmi periódusban Most vizsgáljuk meg az információ történelmét az előzőekben tárgyalt modell segítségével. Mindegyik változót ismertetjük az egyes történelmi korok szerint. • A történelem korszakai. Mivel nehézkes lehet a különböző változók értelmezése az eltérő időszakokban, ezért elsőként álljon itt egy általános értelmezése az információ jelentésének az egyes történelmi periódusokban. Különös figyelmet szenteltünk a környezetnek, melyben az információt használták. Az itt látható táblázatban szerepel a részletes modell összefoglalása; ebben a fejezetben a táblázat minden celláját részletesen tárgyalni fogjuk. 6. kép: Az információ története - összefoglalás Az "információ" szó a latin "informare" és "informatio" szavakból származik. Az "informare" jelentése: formálni az anyagot és az értelmet filozófiai, morális és pedagógiai értelemben (vagyis oktatni, nevelni). Az "informatio" az a főnév, mely erre a folyamatra utal és utal az ehhez kapcsolódó fogalmakra is, főként a "Forma" fogalmára, mely úgy szerepel, mint a lehetőség a tudásra.
Ezeket a szavakat két környezetben használták; a megfoghatóban és a megfoghatatlanban. A tapinthatóban-megfoghatóban az "informatio" megerősíti a formát adó cselekvést. A tapinthatatlan-megfoghatatlan formában főként filozófiai környezetben fordul elő. A történelmi korok mettől meddig tartanak? Őskor, Ókor, Középkor, Újkor, Jelenkor?. Görög filozófiai fogalmak fordításakor, magyarázatakor jelentek meg, mint hypotyposis (személyek, jelenségek szemléletes megjelenítése), prolepsis (anticipáció, előre vetítés), eidos, idéa, (forma), morphé és typos. A középkor folyamán az "informatio" és "informo" szavakat a skolasztikusok is használták a hylomorfizmus tanainak tárgyalásakor; a dolgok formából és anyagból tevődnek össze. A forma alakítja, formálja az anyagot, az anyag megvalósítja a formát. Ez az idea szolgált fő alapelvként számos késő-középkori vallásban és tudományban. Az információ a világegyetem rendjére és szerkezetére utal; utal az anyagra is, mely az azonosságát a benne lévő forma, lényeg által nyeri el. Egy olyan élő formákkal, lényegi részekkel bíró világ része volt, mely nagyon különbözik a miénktől.
"Az információ, csakúgy mint a kor egyetemes világnézete, az isteni rend által uralt világból lassan elmozdult az apró részecskék által mozgatott rendszerbe. " A 19. század jellemzője a szociális-gazdasági rendszer kiterjesztése, mely az információ-feldolgozás folyamatának változásával társult. 7 A modern állam kialakulásakor a kormánynak és a polgároknak szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy az állam és a polgárok nem láthatóak és nem elérhetőek. A probléma megoldása végett hatalmas hivatali rendszer alakult ki. Ezen hivatalok számára a statisztika nélkülözhetetlenné vált. Úgy jelent meg, mint a tudománya valami hatalmas dolognak, amely túl nagy ahhoz, hogy az egyén átláthassa, pl. a születésszám, a bűnözés, a gazdaság stb., másodsorban különféle technikák kidolgozásával próbálta láthatóvá, értelmezhetővé, tényszerűvé, kezelhetővé tenni ezeket a dolgokat. Peters (1988) ezt újfajta empirizmusnak nevezi; az egyén helyett az állam vált a tudás letéteményesévé, a hivatal az érzékszerv, a statisztika az információ, a tudás.
Az Állami bürokrácia Az állami hivatal és ellenőrzés kontextusában az információ a dologszerű tudást jelenti, mely az emberi elérhetőségen túl van. A modern információs társadalom kezdete Az információ tudományos és technikai fogalom, melyet az élet minden területén használnak. A dologszerű tudást és az elvont lényeget jelenti, dehumanizált, tárgyiasított és mennyiségi. Reakció a modernizmusra Az emberi világban többrétegű a jelentés. Az információ része a jelentés vég nélküli kutatásának. 1. táblázat: Információ-történet: a jelentés összefoglalása 7: Az információval kapcsolatos új technikák és technológiák jelentek meg, pl. az elektromos telegráf, a Morse kód, a gőzgép hajtotta nyomdagép, a fotográfia, a mechanikus számológépek és az írógép. A növekvő szerkezetek-szervezetek évszázadában az adminisztratív információs rendszerek egyre fontosabbá váltak. Black (2001) a 19. századi viktoriánus Britanniát korai információs társadalomnak nevezi. 8: A kibernetikai fejlesztésekkel és a technológiai elméletekkel együtt az információs elmélet képezi az alapját a számítástechnikai és információ technológiai fejlesztéseknek.
Ezek a korszakolási felosztások mesterséges kreálmányok. Többnyire nem lehet konkrét évszámhoz kötni eseményeket. Van aki az ókor végét 476-ra teszi, de van, aki 313-ra. Egyik sem lehet egzakt szám. Vagy a középkornál: van aki 1492-t teszi a középkor végének, van aki 1648-at. Általában ezek nem valós adatok. Miért? Mert abszurd. Abszurd az, ha valaki 1492-ben születik akkor még középkori embernek számít, de ha egy évvel később akkor már újkorinak. Ez nem lehetséges. A történészek többnyire folyamatokat néznek, így nem évszámhoz hanem évszázadhoz kötik a korszakhatárokat. A történettudomány szerint az ókor vége a 4-6 század közé esik amikor hosszú folyamat során az ókor véget ért és elkezdődött a középkor. Tehát sohasem lehet konkrét évszámot venni alapul, hanem csakis egy folyamatot! Attól még nem lesz hirtelen középkor, hogy kifosztják vagy leigázzák Rómát. Az meg köztudott, hogy 476 után is voltak római uralom alatt lévő területek. A másik része, hogy a magyar történelemben mások a határok, mint a világtörténelemben.