– Repüljünk! – zümmögte Zizz, és a levegőben követte a két barátot. A kerítésen kívül nem mentem utánuk, de biztosan rendben megvacsoráztak mindhárman, mert másnap együtt napoztak a tó melletti köveken, ahova a szökőkút köpködte a csillogó vízcseppeket.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Ady Endre a szecesszióról... és Lesznai Anna szecessziós Ady illusztrációi (valamint kitűnik Ady és Lesznai barátsága) Molnár Katalin összeállításából Első rész Molnár Katalin sok éve foglakozik a kaposvári szecesszióval. A Takáts Gyula megyei és Városi könyvtár munkatársaként részletesen bemutatta a kaposvári szecessziót a könyvtár honlapján. Ez a munka, amit a 2013-as Szecessziós Világnapra küldött, egy új sorozatunk első része. A cikksorozat témája - Mit írtak a szecesszióról a századelő művészei, írói. Hogyan látták ők azt, amit nekünk újra kellett felfedeznünk, miután sok évre megfeledkeztünk a századforduló ez áttőrést jelentő mozgalmáról. Lesznai Anna: SZ. KASZAB ILONA VERSEI • Füst Milán átdolgozásában | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár. Az első rész Ady jővőbe látó véleményét idézi a szecesszióról, és az Ady Endre - Lesznai Anna közti, a költő és több könyvének illusztrátora közt meglevő baráti kapcsolatot mutatja be műveik tükrében. Lesznai Ady könyvillusztrációi kapcsán Az a tény, hogy Ady Endre több kötetét Lesznai Anna illusztrálja, annak nem csak az volt az oka, hogy mindketten a Nyugat folyóiratban publikáltak, de szerepe volt a köztük levő barátságnak is.
2018. 07. 20. 1 perc, 2017 Lesznai Anna Nyári nap című versét Trokán Anna adja elő.
Első olvasásra a költés eszközeinek szinte túlzott egyszerűsége kell, hogy szembetűnjék. Széles sorok telt, hűsen szabályos ritmusa, grammatikai szórend, epikus bőség, sőt ismétlés és fölös módon teljes kibeszélés néhol, csaknem "elintézteti" velünk a Lesznai Anna verses kötetét. Derült és házias költészet ez, véljük megállapítani, módos szép falusi tanya, gyümölcsérlelő napfény, szelíd és nemártó virágok bősége, aranyos gyermekévek, sima életsors, béke... "Szeretetreméltó poézis", gondoljuk már-már megnyugtatva és kedves öreg költőkre gondolunk, akiknek verses leírásait az iskola "iránytan" példatárából tanultuk. Hazajáró versek (verses ajánlással) - Lesznai Anna - Régikönyvek webáruház. "Lám, még jól is esik a fülnek ilyesmi az utolsó hat-nyolc év rohamos átújhodásai és értékelrendeződése után. Egy szelíd föllebbezés. " És eltelünk evvel a nagy, meleg közelségével a természetnek; a mély, ösztönös, tapadó otthon szeretettel, mely azért megy messze városok új csodái felé, hogy annál jobban visszavágyhasson, annál szebbnek lásson itt kertet és mezőt. Szinte irigy tiszteletével e csodálatos, magzatszerű anyához kötöttségnek a földdel szemben és mindennel, mit a föld terem; e gyermeki csalódásnak, mely túlkiált kultúrvágyon és asszonyos szerelmen.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Archive for the 'Lesznai_Anna' Category Kedves a tavasz, jó a nyár, ki tárt kehellyel magra vár, s a szél, a szelídült betyár selyem topánban súgva jár. De édesebb az őszi est: mint ért gerezd, úgy zsong a test. Szüreti vért szűr a határ, legédesebb az esti pár. Ó esti illat, őszi kéj, szívem zengő serleg, zenélj. Búcsús örömmel szerteszét ontsad dalos nyarad delét. A nyár már elég régen áll, a csattanó fürt kiabál: Hamvadó piros lomb között Vetkezd le, nyár, dús köntösöd. Ringj bíbor égen meztelen és lágyan, érten, nesztelené feletted, halk felleg halad, a sors ölébe ejtsd magad. Halljad én mézem, kedvesem alkonyízű szerelmesem, koccintsunk össze két szívet egy tüzeset, egy részeget. Ért kérés, teljesült fohász magba szökkenő őszi nász zamatos, sűrű halk öröm… hörpintsd föl szívem, s eltöröm. Lesznai Anna: Édenkert – Versek. - Abaúj Antikvárium és Könyvlap. Read Full Post » Párom ma jön, ajándokul bibor szerelmet hoz nekem, s hogy édesb legyen benne bíznom, messziről jön és idegen. Ugy-e azért késtél soká, hogy harmatos kín hamva lepjen, hogy nyári napok forró lázán, mézzé vált vágy verje ki testem.
Ehhez is megpróbál irásbeli utalásokat bemutatni a cikk, túl a rajzok életvidám, szecessziós jellegén. KÖSZÖNET Köszönettel tartozunk a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, valamint filiáléjának, az Ady Endre Emlékháznak, hogy lehetővé tették a Szecessziós Magazin számára az Ady kötetboritók közlését. Ady Endre: A szecesszió Debreceni Hírlap, 1899. április 19. mi pedig a morális hagyományokat illeti, Anglia már meg volt halva a tizenkilencedik század végén. A közgazdasági hatalom, amely csak néhány csoport között oszlott meg, zsarnokivá, önkényessé vált, elnyomva a lakosság erélyét és az ipari vállalkozást. A zsoldos háborúk és a visszatorlások megosztották a nemzetet. Az elaggott királyné alatt nem volt udvar, nem volt földarisztokrácia, mivel a föld tönkre volt téve, ki volt merítve. Csak egy istent imádtak, az aranyborjút, s csak az ő prófétái voltak az urak. A botrányok szaporodtak, a fényűzés és korrupció, a társadalmi hipokrízissel együtt orgiákat ült. Egyszóval a civilizáció betetőzte munkáját azáltal, hogy elnyomta az egyéniséget, az angolok, ez a férfias faj, elcsenevésztek azáltal, hogy fölvették az általuk meghódított barbárok szokásait, s így a brit birodalom a legszomorúbb kilátások közt ment át a huszadik századba…" Blackwood Magazine angol folyóiratban ezt a jóslatot mondja angol népének egy kétségkívül mély gondolkodású író, mint a jövő század Gibbonja.
Minden költő költészete ural valami törvényt, stílusra és rendre törekszik. Kaszab Ilona verseit nem mérhetjük megírójuk művészi szándékához: mert szándéktalanok, mint az alkonypír, mint a mosolygás. Mindenekelőtt hiányzik belőlük az a költői tulajdonság, melyet a legáltalánosabbnak nevezhetünk: a hiúság. Ennek a nemes hiánynak köszönhetjük, hogy ezek a versek, még a leggyengébbek is, vonzók és érdekesek a maguk természetességében. Ez gátolja meg azonban végleges művészi kialakulásukat is. Kaszab Ilona csak addig és annyira költő, amíg neki ez a lelkiállapot fáradság nélküli gyönyörűséget okoz; elernyed, elejti magát, amint ösztönös impulzusa kihágy. Nem rostál, nem mérlegel, nem törekszik más kompozícióra, mint arra, amely érzései, ötletei időrendbéli egymásutánjából ered. Miért is fáradna? Hiszen csak önnön gyönyörűségére énekel s nem annak a keserves metafizikai hiúságnak kényszeréből, melyet Ady fejezett ki tökéletesen: «Szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak. » A költő egész élete beleolvad ennek az exhibicionista szenvedélynek szavakkal sistergő kohójába.