Később pedig elviszik "jóvátételi munkára" is, ahonnan hetek múlva sikerül megszöknie. Kováts Judit az "oral history" elkötelezett művelőjeként hosszú éveken keresztül készített interjúkat szemtanúkkal a háborúról, a frontról, az orosz megszállásról, majd a kuláküldözésekről, a kollektivizálásról. A huszonhárom személlyel készített, közel száz órás anyag egyik fontos forrása lett a regénynek, melynek témája a második világháború, narrátora pedig egy nyolcvanöt éves asszony, aki '44-ben érettségi előtt álló diáklányként élte át az eseményeket. Jegy.hu | Kováts Judit. Az írás az ő kettétört életén keresztül mutatja meg a háborút úgy, ahogy a levéltári forrásokból és történelemkönyvekből sohasem ismerhetjük meg. Somlyói Anna fiktív személy, azonban minden, amit elmond megtörtént, igaz esemény. A dokumentarista látásmód minimalista stílust eredményez, Kováts csak láttatja az eseményeket, mintegy elénk tárja a valóságot, a tanulságokat nekünk kell levonnunk. A tények makacs dolgok: az események kommentárok nélkül követik egymást, a tettek beszélnek az elvek helyett.
És bár az első néhány fejezetnél még néha sikerült belezavarodnom abba, valójában hány éves is Lili (erre még rásegített az is, hogy a történetben már-már szaladnak az évek), az élet olyan lapokat osztott számára, amikor nagyon hamar fel kellett nőnie. Lenyűgöző volt olvasni kitartásáról, talpraesettségéről, arról, ahogyan a legnehezebb időszakban is a sarkára állt és ment tovább. Kováts Judit könyve igazán fontos mű, a már említett aktualitása miatt is mindenképpen széles körben ajánlom olvasásra. De talán én személy szerint leginkább egy Lili-korabeli olvasó véleményére lennék kíváncsi. Kováts judit iron. Vajon ő hogyan látja, milyen tanulságot tudna levonni ebből a regényből? Az én tanulságom az, hogy nem a nemzetiség számít, hanem hogy az emberek tudjanak egyenrangúan, békességben egymás mellett élni. Ez akármennyire is magától értetődőnek tűnik, nemcsak 1945-ben, de manapság is meghatározó kérdés.
Nyíregyházi író. Történész-levéltárosként évekig Sátoraljaújhelyen dolgozott, majd visszatért Nyíregyházára, ahol a megyei levéltárban helyezkedett el. Történelemből doktorált, óraadóként tanított a Nyíregyházi Főiskolán. Jelenleg a Feliciter Kiadó vezetője. Regényei - Megtagadva (2012), Elszakítva (2015) - a Magvető Kiadó gondozásában jelennek meg, jelenleg épp a harmadik kötetén dolgozik. Elbeszélései, novellái, tárcái a Holmi, a Jelenkor, a Kalligram, az Élet és Irodalom és A Vörös Postakocsi irodalmi folyóiratokban jelennek meg. Kováts Judittól kérdeztünk 21-et. 1. Nyíregyházán nőttél fel, itt végezted a főiskolai tanulmányaidat, majd Sátoraljaújhelyre kerültél, onnan pedig már férjjel és két gyermekkel tértél vissza Nyíregyházára. Hogy is volt ez a kitérő? Kováts judit író program. Diploma után egy évig Törökszentmiklóson laktunk, aztán kerültünk Sátoraljaújhelyre, ahol hat évet éltünk. Ott születtek a gyerekeink, ott lettem levéltáros, a férjem újságíró, mondhatom, hogy ott megtörtént mindaz velünk, ami meghatározta a későbbi életemet, csak persze akkor még erről sejtelmem sem volt.
A második esten Grecsó Krisztián író, költő, szerkesztő volt a vendég, a központi téma pedig a család. Színművészeink a Harminc év napsütés és a Mellettem elférsz című Grecsó- művekből alkotott jelenetekkel illusztrálták a témát, felolvasó színház formájában. A MŰVÉSZASZTAL harmadik estjére 2018. február 8-án, csütörtökön 17 órakor kerül sor. Tompa Andrea író, színikritikus, a Színház c. folyóirat főszerkesztője lesz a vendég, a téma a kisebbségi lét. (A színpadi megoldás legyen meglepetés! Kováts Judit: Megtagadva - könyvbemutató. ) * Tompa Andrea író, színikritikus. 1971. július 4-én született Kolozsváron, 1990 óta Budapesten él. Az ELTE Bölcsészkarán orosz szakon végzett. 2000–2008 között az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, 2005-től a Színház folyóirat szerkesztője, 2015-től főszerkesztője. 2008 óta tanít a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán, 2009 óta a Színházi Kritikusok Céhének vezetője. Regényei: A hóhér háza (2010. Kalligram Kiadó) Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben (2010.
Minden író feladata ez, akinek életében, a szeme előtt, a tudatában ilyen ismeretek munkálnak. Nélkülözhetetlen a szembenézés, a rádöbbenés és a kéznyújtás egymás és mindannyiunk békéjéhez, szabadságához. A laudációt írta: Szkárosi Endre Fotó: Somay Márk
11. Rántott karaj vagy mákos bobájka? Rántott karaj, plusz szabolcsi töltött káposzta. 12. Történész-levéltárosból lettél író. Mikor, miért és hogyan történt a váltás? Jó tíz éve családi vállalkozásunk, a Feliciter Kiadó miatt hagytam oda a levéltárat, s akkor ezt a döntést nagyon nehéz szívvel hoztam meg, aztán pont ez a váltás tette lehetővé, hogy írhassak, konkrétan úgy, hogy a Kiadóban időt biztosítanak nekem erre, ami közalkalmazottként nyilvánvalóan nem lenne lehetséges. 13. Miért fontos a történetírás számára az oral history, az elbeszélt történelem? Mert képes kitölteni azokat a lyukakat, amiket a hivatalos történetírás hagy maga után. Kováts judit ird.fr. Politikatörténet, hadtörténet, gazdaságtörténet, stb. amivel a történetírás foglalkozik, s az nemigen kerül fókuszába, hogy például Nyíregyháza lakosai hogyan élték át, szenvedték meg azt, hogy az oroszok kétszer foglalták el. Mariska néni, Miki bácsi, Bandi bácsi, Ilonka néni ellenben töviről-hegyire elmondta nekem. Ők egy páran azok közül, akikkel életút-interjúkat készítettem 2007-ben.
Kalligram Kiadó) Omerta. Hallgatások könyve (2017. Jelenkor Kiadó) Díjai: Erdély Magyar Irodalmáért debüt-díj (2010) NKA alkotói ösztöndíj (2010, 2014) Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj (2008, 2011) Békés Pál-díj (2013) Artisjus-díj (2014) Déry Tibor-díj (2014) Márai Sándor-díj (2015) Natalia Gorbaniewska Díj (Lengyelország, 2017)
Az HBO mesevilága elrepít minket egészen a húszas évekbe, hogy furcsábbnál furcsább események kavarják meg a szálakat. Az Úr sötét anyagai szép, látványos és nagy falat. Az HBO igyekszik tartani az iramot a többi streaming szolgáltatóval, amennyire csak tudja. Nem is olyan régen kijöttek az első szuperhősös adaptációjukkal, a Watchmen nel, most pedig a BBC-vel karöltve egy fantasyval folytatják a sort. Az Úr sötét anyagai Philip Pullman trilógiája alapján készült, és túl se vagyunk az első évadon, máris bejelentették a következőt (az amerikai nézettségek alapján elégedettek lehetnek). Nem csoda, hiszen nyolc rész alatt képtelenség bemutatni egy ekkora univerzumot tele párhuzamos világokkal, lélekállatokkal és varázslattal. Mese nem csak gyerekeknek, amiben a Harry Potter t a Csillagpor ral ( Stardust) és a Dr. Dolittle -lel keresztezték. Nem mindenki fog rákapni, nagy falat is a történet egy sorozatnak, de így is sokan fognak majd beleharapni. Eddig az első három részt néztük meg a sajtónak kiadott csomagból, és éppen ezért mondhatjuk, hogy érdemes adni Az Úr sötét anyagai nak adni pár esélyt.
Az Úr sötét anyagai ban az állatok beszélgetnek (de nem biztos, hogy mind) a gazdájukkal, és együtt indulnak a kalandokra. Ez a megközelítés könyvben abszolút ütős lehet, és a sorozatban is érdekes előre sejteni a szereplők lelkét. Ki az, aki a csótányt kapta, és ki a kígyót?! Azonban van ennek egy másik éle, hogy mennyire spoilerez el mondjuk egy majom bizonyos helyzeteket. A főhős lány nagyon fontos mindenkinek, ő a sorozat Harry Pottere, csak még azt nem tudjuk, hogy miért. Ahogy azt se, hogy egy különös csapat miért rabolja sorra a gyerekeket. Mi köze ehhez valami pornak az űrben? És mit akar egy semmiből jött gazdag nő ( Ruth Wilson) a mi Lyránktól? Sok a kérdés, és nem is valószínű, hogy még ebben az évadban be tudja váltani minden ígéretét a sorozat. Az HBO óriási fába vágta a fejszéjét, de mindez nem is számít annyira, ha ilyen komoly a díszlet, és ennyire pazar a húszas évek hangulata. Aki azonban James McAvoy miatt választaná Az Úr sötét anyagai t, az – legalábbis egyelőre – csalódni fog.
Bármennyire is ráöntötték a fáradhatatlan Lord Asriel szerepét, nem jut akkora szelethez, mint szeretnénk, vigasztalódjunk hát a lélekállatokkal. Az Úr sötét anyagai (His Dark Materials), 1. évad, 8 rész, 2019, HBO, 7, 5/10 Kiemelt kép: HBO