Egy bizonyos ponton a Hold keringése kötötté vált, ezért látjuk ma a Földről mindig ugyanazt az oldalát. Egykor a kutatók úgy gondolták, hogy a Hold sosem rendelkezett hosszú ideig fennálló, globális mágneses térrel, mert ahhoz túl kicsi a magja. A mágneses térben az elektromosan töltött részecskék láthatatlan vonalak mentén mozognak. Ezek a vonalak az égitest pólusai felé hajlanak. A Föld mágneses tere gyönyörű, színes auróra-jelenséget okoz az északi és a déli pólusoknál. A folyékony vas és nikkel a Föld mélyén a bolygó kialakulásából visszamaradt hő miatt áramlik, és létrehozza azt a mágneses teret, amely a Földet védőbuborékként körülvevő magnetoszférát alkotja. Az Apollo küldetés során visszajuttatott holdfelszíni minták tanulmányozásakor a kutatók rájöttek, hogy régen a Hold is rendelkezett magnetoszférával. Az évtizedekre elzárt, és a modern technológiával nemrég elemzett minták további bizonyítékokat szolgáltattak erre az elméletre. Illusztráció a Föld és a Hold egykori mágneses teréről, amelyek több milliárd évvel ezelőtt összekapcsolódtak, és segítettek megvédeni a két égitestet a napszél pusztító hatásaitól.
Amikor a pólusok vált, a Föld mágneses tere drámai módon meggyengül és kozmikus sugárzás éri a bolygót. Kép/ Fotó /Forrás/theguardian/Elen11 A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig. A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek – írja a The Guardian c ímű brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából ezer évig tartott. Korábbi tanulmányok kevés bizonyítékot találtak arra, hogy az esemény jelentős hatással volt a Földre, valószínűleg azért, mert nem konkrétan a sarkok megcserélődésének idejére fókuszáltak.
– A dél-atlanti anomália új, keleti minimumja az elmúlt évtizedben jelent meg, az utóbbi években pedig élénken fejlődött. Szerencsére a Swarm-műholdak segítségével figyelhetjük a folyamatot – magyarázta a Német Földtudományi Kutatóközpont tudósa, Jürgen Matzka. A tudósok szerint elkezdődhetett a mágneses pólusok felcserélődése /Grafika: Séra Tamás A csoport egyes tagjai azt feltételezik, a jelenség hátterében egy éppen folyamatban lévő mágnesespólus-váltás állhat, amely a Föld története során már több mint százszor előfordult, utoljára mintegy 780 ezer éve, és a tudósok szerint nagyjából 22 ezer év alatt zajlott le. – Az átfordulások a Föld belsejéből indulnak ki, de hatásuk leginkább a felszínen és a légkörben érvényesül – mondta Brad Singer, a Wisconsini Egyetem geológusa, utalva arra, a pólusváltás komoly gondokat okozhat a légi közlekedésben, hiszen megzavarja a navigációt is. Évente 40 kilométert mozdul el A Föld mágneses terét a bolygó magjában található forró, folyékony vas hozza létre.
A földi mágneses mező (és a felszíni mágneses mező) egy mágneses dipólus, melynek déli mágneses pólusa a földrajzi Északi-sark közelében, az északi mágneses pólusa a földrajzi Déli-sark közelében található. A mágneses pólusokat összekötő képzeletbeli tengely nagyjából 11, 3°-kal tér el a bolygó forgástengelyétől. A mező több tízezer km-re terjed ki a világűrbe, ezt magnetoszférának nevezzük. A mágneses mező valószínű oka a Föld belső szerkezetében működő dinamó-mechanizmus. A dinamó-mechanizmus lényege, hogy a Föld belsejében lévő olvadt vasból és nikkelből álló külső mag áramlásai révén örvényáramok keletkeznek, az örvényáramok pedig kiterjedt mágneses teret gerjesztenek. A mágneses tér irányultsága a mágneses déltől a mágneses észak felé mutat, ez lényegében azonos a mágneses tér ún. áramlási irányával. Mágneses sarkok [ szerkesztés] A mágneses sarkok helyzete nem állandó, évente átlagosan 15 km-nyit mozdulnak el, véletlenszerűnek tűnő irányba és mértékben, ezt régebbi térkép használatakor figyelembe kell venni.
– mondta Green. Forrás: NASA Hozzászólás
A templom oldalsó kapuja feletti falon látható Mátyás király emlékműve, amely a bautzeni másolata. Ezt a domborművet az 1930-as években helyezték el itt, melynek ikre a budai Mátyás-templom falán is megtekinthető. Iszeged.hu. A Havas Boldogasszony templom bejelentkezéssel látogatható 9-12 és 14-17 óra között. Tartalom és képek forrása: Wikipédia képek szerzője: user:Szeged és Takkk azaz Takács István A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide
Egyház / Kultúra Szent Antal-napi Liliomfesztivál az Alsóvárosi Ferences Kolostorban 2015. június 8. Szegedi alsóvárosi templom. hétfő 2015. hétfő Szent Antal-napi Liliomfesztivált tartanak június 13-án az Alsóvárosi ferences kolostorban Szegeden. Kézműves vásárral, liliomszenteléssel, játszóházakkal, kreatív családi akadályversennyel, bábjátékkal és táncházzal várjuk az érdeklődőket. A rendezvény középpontjában Szent Antal kultusza, a hozzá…
Rappai Zsuzsa: Szeged - Alsóvárosi templom (TKM Egyesület, 1980) - Kiadó: TKM Egyesület Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1980 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 16 oldal Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ISBN: 963-555-036-7 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Szeged a Tisza és Maros összefolyásánál, a víziúton szállított erdélyi kő, fa, mész és só, továbbá az alföldi gabona és bor kicserélésére alkalmas, hadászati szempontból is fontos tiszai... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem