ilyenkor sokak számára ismerős a szédülés (pontosabban bizonytalanságérzés), a fülcsengés, fülzúgás, a látászavar. Másik oka lehet az agyi keringési zavarnak, ha az erek nem megfelelő átjárhatósága következtében alakul ki a szédülés, erre hajlamosít az érelmeszesedés, aminek oka genetikai és életmódbeli tényezőkön alapszik. A szédülés és az agyi keringészavar |. Az érelmeszesedéses plakk nemcsak az erek lumenét szűkíti, hanem instabil plakkok esetében kis embolusok válhatnak le, ha a plakk fibrózus sapkája megsérül, így a távolabbi ereket (például a nyaki artéria érelmeszesedése esetében az agyi ereket) elzárhatják a kis rögök. Mit tegyen a folyamat megelőzése és lassítása érdekében? A fenti folyamatok már fiatalkorban lejátszódhatnak, ezért az agyi keringési zavar következtében kialakuló szédülés már korán jelentkezhet. Ilyen esetben nagyon fontos a megfelelő életmód folytatása, kerülni kell a magas koleszterinszintű ételek fogyasztását, több aerob testmozgás javasolt, és érdemes vény nélkül kapható gyógynövény-tartalmú szerek szedését is elkezdeni, ilyen például a Ginkgo biloba, mely az agyi vérkeringést előnyösen befolyásolja.
A Bilobil kapszula hatóanyagát egy különleges növényből, a Ginkgo biloba leveléből nyerik. E természetes eredetű készítmény nemcsak enyhíti, de segít megelőzni a rossz agyi, illetve végtagi keringés okozta tüneteket. Sikere bizonyított memóriazavarok, szédülés, fülzúgás, alvászavarok, végtagok hűvössége, járáskor jelentkező fájdalom, rossz közérzet esetén. A Bilobil forte 80 mg kapszula a központi idegrendszeri zavarok tünetei enyhítése mellett, agyi keringési zavarok, és memóriakárosodások súlyosbodásának lassítására is hatásos. Emellett ajánlott nyaki eredetű keringési zavarok okozta halláscsökkenés kiegészítő kezelésére, valamint végtagi keringési zavarok esetében a fájdalommentes járástávolság növelésére. Hatására lassulhat az Alzheimer-kór okozta elbutulás folyamata is. Sikerrel alkalmazható továbbá a nyaki eredetű keringési zavarok okozta halláscsökkenés kiegészítő kezelésére, illetve végtagi keringési zavarok esetében a fájdalommentes járástávolság növelésére. A készítményekről A Bilobil kapszula gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény.
A belsőfül érelmeszesedési zavarát nehéz elkülöníteni az öregkori nagyothallástól. Váratlanul és hirtelen beálló süketség, hirtelen halláscsökkenés esetén a belsőfül ereinek elzáródása, trombózisa mellett gondolnunk kell szifiliszre, lueszra is. A belsőfül érelmeszesedési zavarának kezelése A belsőfül érelmeszesedési zavara esetén általános kezelést alkalmazunk. Magas vérnyomás esetén igen fontos a vérnyomás csökkentése és a vérnyomás stabilizálása. A fülzúgást és szédülést kedvezően befolyásolhatjuk korszerű vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazásával és az életmód helyes megváltoztatásával. Számos homeopátiás kezelés is segít a belsőfül érelmeszesedési zavarának kezelésében. Hangsúlyoznunk kell, hogy a keringés fenntartásához nagy mennyiségű folyadékbevitelre van szükség. A belsőfül keringésének fokozására, a halláscsökkenés, szédülés, fülzúgás kezelésére és megelőzésére a leghatásosabb megoldás az infúziós folyadékbevitel. Visszatérő szédülés, szédüléses rohamok, és tartós szédülés, valamint fülcsengés esetén is a leghatásosabb terápia az INFÚZIÓS KEZELÉS.
A krónikus gyulladásból származó magas összfehérje autoimmun betegségek, például rheumatoid arthritis vagy lupus (szisztémás lupus erythematosus) során fordulhat elő. A hepatitis B vagy C fertőzés krónikus hepatitist okozhat, amely folyamatos gyulladást és a máj károsodását okozhatja. Az "African Health Sciences" -ben közzétett 2010-es tanulmány szerint "a HIV szintén krónikus fertőzés, amely gyulladást okoz, ami a vérben magas fehérjemennyiséget eredményezhet (lásd 2. hivatkozás). Csontvelő rendellenességek A multiplex myeloma plazmasejtek rákja. A plazmasejtek olyan típusú fehérvérsejtek, amelyek megtalálhatók a csontvelőben, és amelyek antitesteket képeznek. A myeloma multiplexben a plazma sejt kezdi a kontrollt, és nagy mennyiségű antitestet termel. Az antitesttermelés ilyen növekedése növeli a vérben az összes fehérjét. Időnként ezek a sejtek magas szintű antitesteket termelhetnek anélkül, hogy rákosak lennének. Ezt az állapotot meghatározatlan jelentőségű monoklonális gammopathiának (MGUS) hívják.
A fehérjék olyan aminosavak láncolatából álló makromolekulák, melyek sejten belüli strukturális, valamint szabályozó szerepet látnak el. Számos különböző fehérje található a vérben, mint például a máj által termelt albumin, ami többek között a zsírsavakat, az aminosavakat, a bilirubint, a hormonokat és gyógyszereket szállítja. Egy másik fehérje-típushoz, a globulinhoz különböző antitestek és enzimek tartoznak. Az összfehérje ezeknek a fehérjéknek a kollektív mennyiségét mutatja meg. A fehérjék mennyisége információt ad a beteg tápláltságáról, illetve a felmerülő vese- és májbetegségekről. Mit mutat a vizsgálat? Az összfehérjék mennyiségéből következtetni lehet a vese és a máj működésére. Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése? A szakorvos a legtöbb esetben akkor rendeli el a vizsgálatot, ha a páciens hirtelen fogyott, illetve ha vese- és májbetegségekre utaló tünetek jelennek meg. Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz? A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség. Mire utalhat az eredmény?
Lakosság Vizsgálataink KLINIKAI KÉMIAI, HEMATOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Összfehérje Összfehérje Élettani, kórélettani háttér: A vér egyik fő alkotóeleme a fehérje. A vérplazma több száz különböző fehérjét tartalmaz, amelyek együttes mérése adja meg az összfehérje mennyiségét. A legtöbb fehérjét a máj termeli, az immunglobulinokhoz tartozó fehérjéket pedig a fehérvérsejtek csoportjába tartozó plazmasejtek. A fehérjék feladata a vérben sokrétű. Vannak szállítófehérjék, amelyek lipideket, hormonokat, ionokat és metabolit termékeket szállítanak. Más fehérjék enzimatikus aktivitással rendelkeznek. A plazmafehérjék egyik csoportja az immunglobulinok a komplement rendszer fehérjéivel együtt a szervezetet megtámadó különböző kórokozók leküzdésében segítenek. Ezenkívül a fehérjék fontos szerepet játszanak a vér kolloid ozmotikus nyomásának fenntartásában, a véralvadásban. Az alultápláltság, bizonyos aminosavak hiánya és a glükagon nevezetű hormon gátolják a máj fehérjeszintézisét. Más hormonok, például a glükokortikoidok, növekedési hormonok, pajzsmirigyhormonok és az inzulin pedig serkentik azt.
Az ALT szint a vérben általában alacsony, májkárosodás esetén megemelkedik. Aszpartát transzamináz (AST) - Ennek az enzimnek az alanin nevű aminosav anyagcseréjében van jelentősége, emelkedett szintje májkárosodásra utalhat. Alkalikus foszfatáz (ALP) - A májban és az epevezetékekben nagy koncentrációban található enzim magas szintje májkárosodást jelezhet. Albumin és összfehérje - Ezeknek a fehérjéknek a szintje megmutatja, milyen hatékonysággal állítja elő a máj például a fertőzések leküzdésére szolgáló fehérjéket. A normálisnál alacsonyabb szint a máj elégtelen működésére utalhat. Teljes vérkép - A vér számos összetevőjét és azok tulajdonságait mutatja, az eltérések májbetegségre vagy a vörösvértestek rendellenes lebomlására utalhatnak. A májműködés értékelésére az alábbi vizsgálatokat szokás még elvégezni: Gamma-glutamil transzferáz (GGT) - A GGT enzim vérszintjét méri, a normálisnál magasabb érték a máj vagy az epevezetékek károsodását jelzi. Laktát dehidrogenáz (LDH) - Ez az enzim a májon kívül számos más szövetben is előfordul, emelkedett szinte májkárosodás jele lehet.
A fehérjék olyan aminosavak láncolatából álló makromolekulák, melyek sejten belüli strukturális, valamint szabályozó szerepet látnak el. Számos különböző fehérje található a vérben, mint például a máj által termelt albumin, ami többek között a zsírsavakat, az aminosavakat, a bilirubint, a hormonokat és gyógyszereket szállítja. Egy másik fehérje-típushoz, a globulinhoz különböző antitestek és enzimek tartoznak. Az összfehérje ezeknek a fehérjéknek a kollektív mennyiségét mutatja meg. A fehérjék mennyisége információt ad a beteg tápláltságáról, illetve a felmerülő vese- és májbetegségekről. Kérjen időpontot! Kollégáink minden kérdésre választ adnak! Mit mutat a vizsgálat? Az összfehérjék mennyiségéből következtetni lehet a vese és a máj működésére. Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése? A szakorvos a legtöbb esetben akkor rendeli el a vizsgálatot, ha a páciens hirtelen fogyott, illetve ha vese- és májbetegségekre utaló tünetek jelennek meg. Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?
VII. IX. X. ) haptoglobin, cöruloplazmin, retinolkötő fehérje, tiroxinkötő fehérje. Béta-globulinok: transzferrin, C3, C4, LDL, fibrinogén, béta2 mikroglobulin Gamma-globulinok: IgA, IgG, IgE, IgD, IgM, CRP, komplementfaktorok. A különböző állapotok és betegségek jellemző módon befolyásolják az egyes fehérje frakciók mennyiségét. Az alábbiakban néhány jellemző példa látható: Albumin: Csökkent: alultápláltság, felszívódási zavar, terhesség, vesebetegség (főleg nephrosis szindróma), májbetegség, gyulladásos állapot és fehérjevesztő szindróma esetén. Emelkedett: kiszáradás során. Alfa1 globulin: Csökkent: veleszületett emphysema (alfa-1 antitripszin hiány, ritka genetikai betegség) vagy súlyos májbetegség esetén. Emelkedett: akut és krónikus gyulladásban. Alfa2 globulin: Csökkent: hyperthyreosis, súlyos májbetegség, hemolízis (a vörösvértestek szétesése) esetén. Emelkedett: vesebetegségben (nephrosis szindróma), akut vagy krónikus gyulladásban. Beta globulin: Csökkent: alultápláltság, májcirrhosis során.
Ez utóbbiakat májbetegség, veseelégtelenség daganatos betegségek okozhatják. Mitől lehet magasabb, és mit tegyünk, hogy csökkentsük? A magas fehérjeszint oka lehet krónikus gyulladás, folyadékvesztés (hányás, hasmenés), vérfehérjéket termelő sejtek burjánzása. Utolsó módosítás: 2018. 05. 11.