Felhasznált könyvészet: Magyar Kódex. Szultán és császár birodalmában. Magyarország művelődéstörténete, 1526-1790, 3. kötet, Kossuth Kiadó, Budapest, 2000. Királyok könyve. Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói, Officina Nova kiadó, Budapest, 1993. Erdély fejedelmei Nagy László, Báthory István emlékezete, Zrínyi Kiadó, Budapest, é. n. Veress Endre, Erdélyi jezsuiták levelezése és iratai a Báthoryak korából (1571-1613), 1. kötet, Budapest-Kolozsvár, 1911. Palkó Attila, Báthory István, in A talpra állás évkönyve. A kolozsvári Báthory István alapította 412 éves líceum kiadványa, Kolozsvár, 1991.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. ecsedi Báthory István 1430 – 1493, erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. Báthory István (meghalt 1444) és Buthkai Borbála hat fia közül az egyik, ükapja Báthory Erzsébetnek. Élete 1458 -tól asztalnokmester, 1471 -től 1493 -ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben győzelmet aratott. Több hadjáratott vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479 -től 1493-ig erdélyi vajda. Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába áll. Kinizsi Pállal együtt az egyetlen ütőképes sereg vezére. 1490. július 4-én szétverte Corvin János hadait Csontmezőnél, és vissza foglalta Miksa osztrák uralkodótól Fehérvárat. Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közben járásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt. Utóélete A kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere.
Az erdélyi rendek 1571. május 25-én Gyulafehérváron vajdává választották, ebben az oszmán szultán athnaméja is megerősítette. Uralkodása első felében Bekes Gáspár trónkövetelő versengését kellett letörnie. Bekes Gáspárt és híveit a Maros melletti Kerelőszentpálnál 1575. július 9-én győzte le, és a kor szokása szerint példásan megbüntette (akasztás a helyszínen, bírósági ítélet, fő- és jószágvesztés, orr- és fülcsonkítás). Államszervező tevékenységével, katonai határozottságával Báthory István tekintélyt szerzett magának külföldön is. 1575-ben a Jagelló-ház kihalása után, bár a lengyel főrendek Habsburg Miksát választották királyuknak, a lengyel köznemesség akarata győzött, akik 1575. decemberében Báthory Istvánt kiáltották ki királynak. Az egész lengyel társadalom behódolt előtte, miután 1576. május 1-én a krakkói Wawelben királlyá koronázták, és feleségül vette Jagelló Annát. Krakkóban erdélyi kancelláriát állított fel, felvette az Erdély fejedelme címet, és bátyjára, Báthory Kristófra, mint vajdára ruházta át a fejedelemség kormányzását, de Erdély ügyeit továbbra is közvetlenül irányította.
[4] 1523. augusztus 3-án a rokonai – Bátori Szaniszlófi János fiai, Péter és Imre – által kibocsátott oklevél ismét szabolcsi ispánként említi. 1524. szeptember 13-án Mária királyné Ártándi Pállal együtt beregi ispánná és munkácsi várnaggyá nevezte ki, amely tisztségeket a mohácsi csatáig együtt viselték. [5] 1523–24-ben ecsedi Báthori Andrással együtt ismét szabolcsi ispán is volt. [6] 1530 februárjában Szapolyai János, már mint magyar király megtette őt erdélyi vajdának. Az erdélyi szászok I. Ferdinánd király hívei lettek, őket fegyverrel kényszerítette vissza Szapolyai hűségére. A hasonlóképpen Ferdinándhoz hű Torda városát pedig 1531 -ben felégette. [2] Családja [ szerkesztés] Felesége az előkelő nemesi Thelegdy családnak a sarja Telegdi Kata volt, akinek a szülei Telegdi István († 1514), királyi tárnokmester és pelsőczi Bebek Margit voltak. Báthory Istvánné Telegdi Katalin anyai nagyszülei pelsőczi Bebek György és Héderváry Fruzsina voltak. [7] Báthory István és Telegdi Katalin frigyéből négy fia és négy lánya született: Báthory Erzsébet (1528–1562) Pekry Lajos, majd Kerecsényi László felesége Báthory Miklós (?
/Harmat Árpád Péter/ Báthory István 1533-ban, a vajda címet több alkalommal is megszerző somlyói Báthory-ág sarjaként látta meg a napvilágot Szilágysomlyón. Famíliája az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is. Báthory István gyermekkorában I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott, ahol humanista műveltséget szerzett. Felnőtt ifjúként tért haza a Habsburg uralom alatt álló Erdélybe és előbb Habsburg Ferdinánd, majd Izabella és János Zsigmond híve lett belőle. Kiváló diplomáciai és katonai képességei révén gyorsan emelkedett a társadalmi ranglétrán, így megszerezte a váradi főkapitány tisztségét is. Később, János Zsigmond uralkodásának végén jogosan merült fel neve az elkövetkező lehetséges fejedelemként. Ekkoriban az osztrákok kivonulását követően, 1556 és 1565 közt komoly határharcok zajlottak a János Zsigmond uralta Erdély és a Magyar Királyságot vezető osztrákok közt. A helyzetet súlyosbította Balassa Menyhért osztrák oldalra való átállása és az ezt követő 1562 –es nagyarányú császári támadás.
[4] Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt. Utóélete [ szerkesztés] A Kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b 2017. október 9., Báthory, Stephan, 12629 ↑ 1479. október 13. | A kenyérmezei csata ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János: 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894. ↑ Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 297. o. Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Horváth Richárd–Neumann Tibor: Ecsedi Bátori István. Egy katonabáró életpályája, 1458–1493; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 ( Magyar történelmi emlékek.
Több nyelven hamarosan. Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3. 0 licenc. A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei. Adatvédelmi irányelvek
A receptet a Fűszer és Lélek oldaláról vettem le, az Eszter beleegyezésével. A fotók a lányom munkáját örökítik meg, ő pudingot készített hozzá. Hozzávalók: 21 dkg kristálycukor 2, 4 dl víz 8 dkg vaj 16 dkg cukrozott sűrített tej (tubusos) 18 dkg liszt 6 db tojás 3 teáskanál szódabikarbóna Elkészítés: A cukrot egy lábosban aranysárgára karamellizáljuk, majd óvatosan hozzáöntjük a vizet, és elkeverjük a vajjal. Félretesszük hűlni. A tojásokat villával felverjük, hozzáadjuk a kihűlt karamellhez, belekeverjük a sűrített tejet, és a szódabikarbónás lisztet is. Meglehetősen híg állagú tésztát kapunk, ezért jobb, ha nem kapcsos tortaformát használunk, hanem pl. egy jénai edényt, amit nem kell sem kikenni, sem lisztezni. Tíz percet pihentetjük. Előmelegített, 180 °C - os sütőben egy óra alatt megsütjük. A sütés vége felé tűpróbával ellenőrizhetjük. Ez a torta eredetileg Indonéziából származik, de a malájok is nagyon gyakran sütik, a nevével ellentétben se méz, sem lép nem kell bele, küllemre mégis nagyon hasonlít a lépes mézre.
Döbbenettel eszméltem rá, hogy én még egyetlen országtortát sem készítettem el, és ez az állapot nem olyasmi, amit akár egy percig is fenn szeretnék tartani a továbbiakban. Elképesztő tohonyaságomon felháborodva azonnal akcióba léptem, és előállítottam egy erősen átszabott Őrség zöld aranya tortát. A recept tehát nem a hivatalos verzió, hanem az én átiratom, de az eredmény messzemenőkig hozza az Őrség zöld aranya életérzést, csak a meló kevesebb vele. Mondjuk így sem egy villámrecept, az elemek elkészítését nem lehet megspórolni, de némi turbósításra azért sor került. Egy országtortát meg amúgy sem lehet csak úgy összecsapni, mert hát mégis… Ez a torta minden földi jót egyesít: édes és savanykás, krémes és roppanós egyszerre. Ráadásul tobzódnak benne az egészséges hozzávalók: a tökmagolaj és tökmagliszt nemcsak a meggyepált immunrendszerünket boldogítja (decemberi vírusinvázió, szeretünk! 🙂), de a szellemi frissességüket siratóknak (khhhm, pl. szerző, lásd lentebb 🙂) is nagy barátja.
A fehércsokit megolvasztjuk, belekeverjük a tökmagpralinét és az ostyatöretet. A kihűlt tökmagos piskótát megkenjük a tökmagos-fehércsokis krémmel. Apropó, kitaláljátok, ki az, aki a tesztpéldányt elfelejtette megkenni a tökmagropogóssal, ennek eredményeképpen ügyesen felitatva a teljes fehércsokikrémet a piskótával? Igen, nyert, e sorok hóbortos írója (mondom én, hogy kell ide a tökmag! 🙂). Ti legyetek sokkal körültekintőbbek! Na de térjünk vissza a nem hóbortos munkamenethez! A tökmagos krémmel megkent piskótát tiszta – sütőpapírral bélelt vagy formaelválasztó spray-vel kifújt – tortakarikába szorítjuk, és behűtjük. Elkezdjük a torta összeállítását. Ha egy picit besűrűsödött a fehércsokis krém, a felét a tökmagos roppanós rétegre öntjük, és hűtőbe tesszük kb. fél órára. Közben a maradék namelakát már nem hűtjük tovább, hogy önthető állagú maradjon. Amikor kissé megdermedt a tortán a krém, ráhelyezzük a fagyasztott málnazselé betétet, és ráöntjük a maradék fehércsokis namelakát. Hűtőbe tesszük pár órára, ha sietünk, fagyasztóban rágyorsíthatunk.