Az ingatlan értékét pedig akkori áron kell tekinteni amikor az ajándékozás megtörtént - vagyis amikor édesapád ajándékozta neked, nem azon amit most ér évekkel később.
Mint ahogy ez neked már három különböző topikban, hét különböző nick alatt kilencszer el lett mondva. Ha megteszed azt a szívességet, légyszíves NE kérdezd meg, hogy az ajándék ingatlant az ajándékozáskori vagy az elhalálozáskori értéken kell számolni. Mert ez is ki lett tizenhét és félszer vesézve, ha újra és újra elfelejted, csak bátran olvass vissza. Örökség köteles rest in peace. 2019. 21. 16:28 Ha az a kérdésed, hogy neked vagy édesanyádnak, aki visszautasította az öröklést, kell-e köteles részt fizetni, akkor természetesen nem. Már ha nem kaptatok 10 éven belül ajándékot. A köteles rész kiszámításakor figyelembe kell venni titeket is (ki mennyit örökölt volna a törvényes öröklés rendje szerint, ideértve az ajándékokat is), ebből jön ki, hogy mekkora a köteles része egy adott igénylőnek (hiszen az a saját részének fele vagy harmada időponttól függően), ezt összevetik a tényleges örökségével, mert csak a különbözet jár neki, ha kevesebbet örökölt a kiszámított köteles részénél. Aztán, hogy ezt ki fizeti ki neki, az attól függ, ki mennyit örökölt ténylegesen, szintén ideértve az ajándékokat is.
Ki mit tenne a fiam helyében, minden tanácsot előre is köszönök. Sombokor 2019. 22. 18:19 Chloe72 A saját érdekedben mégis jó volna, ha elmondanád hogyan kerül elő egyáltalán a köteles rész kérdése. A köteles rész számítására kérdezel rá, de közben az általad leírt tényállásban ennek semmi jelentősége. Ez azt sejteti, hogy valami félreértés van vagy rosszul írtad le a helyzetet. Ha nincs végrendelet, akkor a köteles rész mértéke, számítása nem számít sehol. 2019. 17:38 Az. 2019. 10:49 A hagyatékot csak teljes egészében lehet visszautasítani (két kivétellel, a földhöz kapcsolódó, és a kettős öröklés esetén). Ha mindent visszautasított, akkor kizárta magát az öröklésből. Az esetleges jövőbeliből is. Amúgy fogalmam nics, hogy ez hogyan kapcsolódik a köteles részhez. Elárulom: sehogyan. 2019. Örökség köteles resa.com. 07:27 A köteles rész kiszámításába bele kell venni a teljes hagyatékot és az ajándék ingatlant is, és a törvényes rend szerint nézni, hogy az egészből ki mennyit örökölt volna. Tehát édesanyád is beleszámít természetesen, akkor is, ha a tényleges öröklésről lemondott.
Forgács József Tisztelt Ügyvéd Úr! Az apósommal nem tartjuk a kapcsolatot, és a tudomásunkra jutott, hogy többmilliós tartozása van. Valószínűleg a lakását is el fogja veszíteni. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ha történne vele valami, akkor mi az adósságot ne örököljük. Köszönettel: Katalin Kedves Katalin! Az örökös megteheti, hogy a hagyatéki eljárás során visszautasítja az örökséget. Az örökségről azonban csak egészében lehet lemondani, a jogokról és a kötelezettségekről együtt - azt nem lehet megtenni, hogy az adósságról lemondunk a hagyaték többi részét pedig megtartjuk. Forgács József Fiam évek óta nem tarja velem a kapcsolatot, kizárhatom-e az öröklésből? Köteles rész | Dr. Szász ügyvédi iroda. Várom szíves válaszát! balázsmari Kedves Mária! A válaszom a kérdéshez hasonlóan rövid és egyértelmű: nem. A kapcsolattartás hiánya ugyanis önmagában még nem ad alapot az öröklésből való kitagadásra. Az ilyen lehetőségeteket a jogszabály konkrétan megjelöli, azok között azonban ilyen feltétel nincs. Forgács József T. József!
Vissza az előző oldalra A nagymamám lakását a négy gyereke örökölte. Az egyik örökös a saját részét nekem adta (közjegyző előtt) ajándékozási szerződés keretében. (oldalági rokonok vagyunk) Az ajándékozó félnek nincsenek gyerekei – egyenesági rokonai, csak oldalágiak (testvérek és testvérek gyerekei). Az ajándékozó fél az ingatlan haszonélvezője lett az ajándékozást követően. A kérdésem az lenne, hogy az ajándékozó fél halálát követően felléphet-e bárki hogy miért nem örököl utána? (itt gondolok a testvéreire, vagy a halott testvérének a gyerekeire). Ajándékozás esetén köteles részre jogosult csak egyenesági rokon lehet és ő is csak akkor ha az ajándékozás és az ajándékozó halála között 10 év nem telt el. Anyukám régi házát eladta, melynek árából új házat vett. Azonban ezt a házat már azonnal a testvérem nevére íratta. Végrendelet, örökség, örökölt adósság - az ügyvéd válaszol - Blikk. Eltartási szerződést nem kötöttek. Ez már több, mint 10 éve történt. Édesanyám esetleges halála esetén igényelhetek köteles részt? Jogi álláspontom szerint Önnek nem jár köteles rész az alábbiak miatt: édesanya ajándékozása óta több mint 10 év telt el az ingatlan nem édesanya tulajdona testvéri hagyaték után túlélő testvére köteles részre nem jogosult Édesapámnak házasságon kívül született egy gyermeke, akivel kapcsolatot nem tartunk.
A leszármazót, házastársat és szülőt, ha törvényes örökösnek minősül (vagy végintézkedés hiányában az lenne) a hagyatékból (öröklésből) teljesen kizárni még végrendelet útján sem lehet, azaz kötelesrész illeti meg, kivéve ha az örökhagyó a törvényben meghatározott okból ki nem tagadta, illetve még életében nem juttatott neki vagyonából olyan részesedést, amely ezen jogát kielégítené. Kötelesrészre jogosult az örökhagyó leszármazója (gyermeke, unokája), házastársa, bejegyzett élettársa, továbbá szülője, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Kötelesrész címén a leszármazót (gyermeket, unokát) és a szülőt annak fele illeti, ami neki mint törvényes örökösnek jutna. Örökség köteles rez de jardin. A kötelesrész iránti igény kötelmi jellegű, azaz fel kell lépnie érte a jogosultjának és öt év elteltével bírósági úton nem érvényesíthető.
2019. 20:12 Könnyen lehet - no de ezt most ő utólag milyen módon bizonyíthatja? Elhunytak az érintettek. Szerintem ez a hajó elment. Az édesapa halála után kellett volna szóvá tenni, és vagy a közjegyzőnek bejelenteni, vagy a hagyatéki nélküli eljárás után bírósághoz fordulni. Nem? 2019. 18:44 " ebben az esetben nem közös tulajdona az ingatlan a szüleimnek? " Könnyen lehet. rigoz 2019. 17:32 Mivel az anyja nevén volt és Ő is halt meg később, így ez teljesen rendben lévőnek tűnik jogilag számomra. Igaz, laikus vagyok. 2019. 17:19 Tisztelt Szakértők Édesapám és Édesanyám 30 évig éltek együtt házasságban. Közösen épitettek egy házat, de a telek anyukám nevén volt, igy a ház is az ő nevére került. Apukám meghalt rá 1 évre Anyu is. Végrendelet és örökség - Kinek és hogyan jár a köteles rész? Ki lehet-e tagadni a szülőt, házastársat, gyereket az örökségből? - Nagyszülők lapja. Apunak nem vot hagyatéki tárgyalása mert nem volt tulajdona. Anyu az unokájára hagyta a házat. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben nem közös tulajdona az ingatlan a szüleimnek? Tehát lehetséges e, hogy apukám után nem maradt rám semmi? Hisz az egész élete neki is benne volt abba a házba.
Ez a követelmény gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén kevesebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év. Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet. A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk. Néhány szolgálati idő nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, például: – az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő, – a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje és – a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem. Ezek a szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembe vételre kerülnek, nem vésznek el.
Nők 40 2019: nők 40 éves nyugdíja változás 2019 Az átlagnyugdíj és az átlagos nettó kereset hányadosa – szakkifejezéssel: az átlagos helyettesítési arány 2015-ben még 67 százalék volt, ez 2018-ban várhatóan 55 százalékra zsugorodik. Mert bár a legújabb nyugdíjasok már élvezik az emelkedő bérek hatását, a régi nyugdíjasok nagy tömege lehúzza ezt az arányt. Ők azok, akiket szó szerint helyben – mostani jövedelmi pozíciójukban – hagynak. Így aztán nagy lehet a feszültség azok között, akik már 5-10 éve vagy még hosszabb ideje nyugdíjasok, és azok között, akik csak most fejezik be a munkát. A bérrobbanás így átértékeli a Nők 40 programot is: ha például valaki kivárja, hogy 2019-ben menjen nyugdíjba 43 év munkaviszony után, akkor sokkal több nyugdíjat kap, mint ha 2016-ban, 40 év munka után vonult volna vissza – írja a HVG-ben Simonovits András. Gyorsjelentés a nyugdíjakat érintő 2019. évi várható változásokról A kormányzat eddig három olyan törvényjavaslatot (a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról, az adótörvények módosításáról, illetve a szociális hozzájárulási adóról) terjesztett a Parlament elé, amelyek módosítják a nyugdíjakkal kapcsolatos hatályos rendelkezéseket.
A módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik. Nők kedvezményes nyugdíja: marad a 40 év Mindenekelőtt megnyugodhatnak azok a hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény egyelőre nem szigorodik. Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így sok felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, mert esélyük van a korhatáruk betöltése előtt megszerezni a 40 évet. A nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi – szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban.
Ráadásul a jogalkotó előírta a nyugdíjat igénylőknek azt is, hogy a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyaikat is szüntessék meg arra az ominózus egyetlen napra. Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt. A korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is. A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell járulékot, a munkáltatójának meg szociális hozzájárulási adót fizetnie A Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie. Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást).
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A legelőnyösebb nyugdíjösszeg elérése érdekében sokan élnek a nyugdíjrögzítés, illetve a nyugdíjnövelés lehetőségével. Vajon lehetséges ez a "nők 40" kedvezményes nyugdíja esetén is? A válasz megadása előtt járjuk körbe ezt a két fogalmat. Mit jelent a nyugdíj rögzítés? A nyugdíjkorhatár betöltésekor nem szükséges azonnal igénybe venni a nyugdíjat, folytatódhat a munka tovább. Ha viszont az a cél, hogy rosszabbul ne járjon a személy, mintha a nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal nyugdíjba vonult volna, a nyugdíjrögzítés lehetőségét tanácsos megfontolni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny. ) 82. §-a szerint az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (a továbbiakban: rögzített nyugdíj).
A gyodot idén év elejétől vezették be: egységes otthongondozási díjat vehetnek igénybe az önellátásra képtelen gyermeküket ellátó szülők, havi bruttó 100 ezer forintot, amit a gyermek életkorától függetlenül folyósíthatnak. Szolgálati idő a terhesség-gyermekágyi segély és a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama is, illetve a gyermekgondozási díj 2000. előtti időtartama, és 2000. utáni ideje is, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. Jövőre bővülni fog ez a rendelkezés a 2020. január 1-jétől bevezetésre kerülő örökbefogadói díj folyósításának időtartamával, melyből szintén vonnak majd nyugdíjjárulékot. Apáknak, nagyszülőknek is érdekes A gyermeknevelési ellátások jelentős része nemcsak az anya, hanem az apa által is igénybe vehetők, így számukra is nyugdíjhoz figyelembe vehető szolgálati időt jelentenek. Meghatározott ellátásokat pedig a nagyszülők is igénybe vehetnek a szülők helyett, így amennyiben a nagyszülő még nem nyugdíjas (mert ha igen, további szolgálati időt már nem szerezhet), a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás időtartama, és a közeljövőtől új lehetőségként a nagyszülő által igénybe vehető gyermekgondozási díj időtartama is növeli a nagyszülő szolgálati idejét.