Szemét húzás volt amit Arslannal tett. A gilani részeket nagyon szerettem, új színt hoztak az animébe mondjuk szó szerint is lehet venni, a sok kék a rengeteg barna sivatag után…. Na meg Daryunt is jó volt nézni így ujjatlan felsőben. :D Az op meg az ed jók voltak de az első évadbeliek sokkal jobbak voltak, igazából az ost-k voltak a legjobbak, élvezet volt őket hallgatni. Gazuzangó 2021. október 30., 09:37 Nagyon-nagyon sajnálom, hogy iyen rövid volt és ilyen fontos ponton maradt abba, de még így is jobb, mintha nem lenne. Gondolkodom rajta, hogy elolvassam-e a mangát, mert egyszerűen odavagyok ezért a sorozatért, de azt hiszem, képregény formájában sajnos meg se közelítheti azt az élményt, amit animeként nyújtott. Az animáció elképesztően hatásos volt, még a CGI-t is egészen tudták használni (kivéve a kalózos jelenetnél, ahol megrohamozták a várat. Na, az fájdalmas volt). A képi világ és a karakter designe csakúgy, mint az első évadban szemkápráztató volt, olyan szinten szépek voltak a szereplők (kivéve Alfrid), hogy nem voltam képes nem szeretni őket.
Odavoltam Daryun nagyjából minden mozdulatáért és megszólalásáért spoiler. Narsus spoiler A stratéga spoiler aki miatt mindig minden a tervek szerint alakul (ez néha kicsit idegesítő volt, szívesen megnéztem volna milyen ha egyszer nem jön be Narsus terve). Elamot is nagyon kedvelem, Gieve-et meg még inkább. Utóbbinak imádom a szövegeit! :D Farangis annyira nem lopta be magát a szívembe, igazából akármikor láttam rá akartam adni egy garbót. Alfreed meg nem lett annyira szimpi szereplő a Narsus mániájával. Az ellenség viszont más tészta. Onnan Etoile volt érdekes számomra, az Arslannal közös jelenetei mindig feldobták az adott részeket, kíváncsi vagyok mi lesz velük a jövőben. A másik ember az Ezüstmaszkos Hermész. Nála sajnos beragadt a 'bosszú' gomb, meg hogy 'enyém lesz a trón', és ez egy idő után sok volt, viszont a vele együttműködő varázslók (vagy nem tudom pontosan kik és mik ezek) nagyon érdekelnének. Szóval a szereplők szerintem nagyon jól sikerültek, még valahogy a néha házikedvenc szerepet betöltő Arslan is így volt jó.
A színektől pedig még csodásabb volt (sajnos emiatt is gondolom, hogy nem fogom tudni ennyire élvezni a mangát). És a zene. Főleg a zene. Annyi érzelmet, izgalmat, várakozást és feszültséget vagy éppen megkönnyebbülést váltott ki belőlem egy-egy ost, hogy azt le sem tudom írni. Főleg az, amelyiket csatáknál és nagyobb látképeknél használtak (). Mindenkinek ajánlom meghallgatásra, nekem instant fangörcs bármelyik üteme. Bármilyen rövid és befejezetlen ez az évadocska, bőven szolgáltatott nekem annyi élményt, amit a legtöbb anime több évad alatt sem képes. Olyan megható, izgalmas és szívmelengető volt, amilyet nem gyakran látok. Nagyon sajnálom, hogy csak ennyi volt (és valószínűleg lesz, elvégre elég régi), de legalább még várnak rám az ovák. :) Hasonló filmek címkék alapján
Eközben Hilmest is láthatjuk, ahogy tervezgeti, hogy teljesítse be a bosszúját. Majd Peshawarnál össze is futnak és kiderül, hogy ki ő valójában, Arslan elhatározza, hogy visszafoglalja Ecbatanát, és tulajdonképp ezzel van vége a darabnak. Nagyon jól megoldották a csatajeleneteket azzal a pár statisztával, és a jelmezek is nagyon szépek, karakterhűek voltak, viszont a színészi játék egyáltalán nem volt kiemelkedő. Hilmesből hiányzott a düh, ami éltette a bosszúvágyát. Kedvelem Imari Yuu-t, de ezt a szerepet nem érezte át. Amikor pedig levette a maszkot a sminkje sem volt elég meggyőző, hogy már pedig neki leégett a fél arca… Arslan szerintem túl kétségbeesett volt néhány jelenetnél, ami szintén nem volt rá jellemző. Gondolok itt arra, hogy például, amikor Hilmes megvágta a karját, és amikor realizálta, hisztérikus rohamot kapva markolászni kezdte… Emellett sokszor az empátia sem jött át, megvoltak a jelenetek (már, ami megmaradt így, hogy sokat ki is vettek), de valahogy mégsem éreztem a belőle áradó empátiát; és sokszor inkább gyerekesnek éreztem a karakterét.
Egyelőre azonban még senkivel sem tudtunk kapcsolatot létesíteni – és akad rá egy ijesztő elmélet, hogy miért nem. A nagy szűrű elméletet a paradoxonra Robin Hanson találta ki a kilencvenes években, és bár ez kevesebb csillagközi agresszivitást tartalmaz a sötét erdő teóriánál, nem kevésbé félelmetes végkicsengéssel (sőt) bír fajunk számára, különösen manapság. Sötét erdő teória – hátborzongató elmélet arról, hogy miért nem léptünk még kapcsolatba földönkívüli civilizációval - Hírnavigátor. A nagy szűrőt a leginkább talán úgy érdemes megközelíteni, mint egy valószínűségi korlátot – vagyis egy vagy több rendkívül valószínűtlen lépést jelent azon evolúciós átmenet során, amely egy olyan, a földihez hasonló, intelligens civilizációhoz vezetne, amely érzékelhető lenne a jelenlegi megfigyelési technikáinkkal. Közelítsük meg a dolgot úgy, mint próbák sorozatát – egy-egy fajnak bizonyos próbákat kell teljesíteni ahhoz, hogy intelligens, csillagközi civilizációvá váljék. Ezen próbák (legalább) egyike azonban közel lehetetlen, és szinte mindenki elbukik rajta, és ez az oka, hogy nem találkoztunk még ilyen civilizációval. Maga a próba szó azonban némileg félrevezető, hiszen tehát inkább valószínűségekről van szó, arról, hogy bizonyos esemény vagy események bekövetkeznek-e a saját természetes lefolyásuk szerint.
20:25 Hasznos számodra ez a válasz? 8/16 anonim válasza: 78% Az anyósom nem velünk lakott, de egyszer azt álmodtam, hogy ott áll az ágyam mellett és néz. Kinyitottam a szemem és ott állt az ágyam mellett és nézett, hátborzongató volt. 20:46 Hasznos számodra ez a válasz? 9/16 A kérdező kommentje: A sötét erdő elmélet is elég félelmetes ha igaz. E szerint azért nem fedeztünk még fel idegen civilizációkat mert mindegyik igyekszik csöndben maradni nehogy valaki más megtámadja őket, elvégre nincs rá garancia hogy egy ismeretlen életforma ne lenne ellenséges. Sötét erdő elmélet imdb. Ha pedig találkozik egymással két, egymás számára ismeretlen civilizáció akkor már csak a túlélés miatt is logikusabb megelőző csapást mérni a másikra. Mintha a galaxis egy ragadozókkal teli sötét erdő lenne ahol vigyázni kell hova lép valaki. Mi pedig épp teli torokból ordibálunk hogy "van itt valaki? ". [link] 10/16 anonim válasza: "Mi pedig épp teli torokból ordibálunk" Nyugodt lehetsz: mindenki más is. 5. 01:30 Hasznos számodra ez a válasz?
Körülbelül annyi – ezt már mi tesszük hozzá –, mint egy deszkába kapaszkodó hajótöröttnek a Csendes-óceánon egy luxushajóba egy ködös és viharos éjszakán, távol a hajózási útvonalaktól. És akkor az időtényezőt még nem is hangsúlyoztuk (bár a Drake-egyenlet számol vele): az egyes feltételezett idegen civilizációk, kialakulásukat, fennmaradásukat tekintve nem is biztos, hogy ugyanabban a végtelenül kicsiny időmetszetben léteznek, mint az emberiség, ami a csillagok után érdeklődni is csak néhány tízezer éve kezdett, nem beszélve a technológiai fejlettség jelenlegi fokáról – ez mind sok tucat milliomod része a bolygónk történeti idejének, amely nincs feltétlenül szinkronban más bolygók és a rajta netán kialakult értelmes, űrutazó lények életidejével. A Fermi-paradoxonra ("ha léteznének, már itt lennének") így a válasz: nagy valószínűséggel sosem fogunk Földön kívüli idegen űrhajósokkal találkozni. Sötét erdő elmélet online film. (Felhasznált irodalom: Richard Dawkins: A vak órásmester. Kossuth, 2005. ; Michael Hanlon: A Galaxis Útikalauz tudománya stopposoknak és bámészkodóknak.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a nagy szűrő talán nem csak egy szint, hanem több, egymással akár összefüggő esemény. Vagyis egy ilyen felfedezés – legyen tudományos szempontból bármennyire is érdekes és értékes – erősen utalna arra, hogy a nagy szűrő még ott vár minket az előttünk fekvő úton. Mi lehet nagy szűrő a számunkra? Bostrom szerint mindenképp valami olyan globális kataklizma, ami kiirtaná az emberiséget, hiszen ha csak mondjuk a regnáló civilizáció végét hozná el (mint az többször is megtörtént egy-egy nagy birodalom bukásakor), azzal csak késleltetné a csillagközi fajjá történő érésünket. Ilyen lehet egy nukleáris világháború, amit a jelenleginél azért jóval nagyobb nukleáris arzenállal kellene, hogy vívjanak. Az NSA titkosítás alól feloldott dokumentuma alapján így próbálhat velünk kapcsolatba lépni egy idegen faj : hungary. Szóba jön még genetikailag módosított kórokozó vagy akár valami környezeti katasztrófa is. Ami ez utóbbiakat, illetve az aszteroidabecsapódásokat illeti azonban, ezek nem a legjobb jelöltek, hiszen egy olyan korlátot kellene találni, amelyről legalább valamennyire elhihető, hogy szinte az összes technológiailag fejlett civilizációt elpusztítaná – egy becsapodó kődarabot azonban több civilizáció is túlélhetne, sőt kis szerencsével el is kerülhetne.
Hiszen sem a trisolarisi fenyegetés kezelésébe, sem a bolygóvédelmi kérdésekbe nem szólnak bele érdemben nyugati nagyhatalmak. Milyen kezelés szükséges ha alacsony a trombocitaszám son