A háborús filmek kultusza napjainkban talán nem él olyan intenzíven, mint néhány évtizeddel ezelőtt, de a műfaj által kitermelt klasszikusok száma igen magas. Sorozatunkban ezekből válogatunk, ezúttal minden idők legnagyobb tengeralattjárós filmjét, a Das Bootot periszkópozzuk meg. Érthetően kevés játékfilm foglalkozik a háborús tengeralattjárókkal. Hálátlan téma az akciótengerhez szokott producereknek. Igazi sellők? - Képzelet vagy Valóság?. A víz alatt nincsenek felrobbanó épületek, halálos tempójú üldözések, kézigránátok, óriási csatajelenetek. Éppen ezért nincs is túl nagy választék tengeralattjárós mozikból. Arra a producerek is időben rájöttek, hogy az ilyen jellegű alkotásokat csak egy nagyon jó rendező viheti sikerre, aki nagyon jó forgatókönyvből nagyon jó színészekkel és még jobb operatőrrel, vágóval dolgozik. A Das Boot mindezt mintaszerűen tálalta. Az utána következő alkotások, akár az 1990-es Vadászat a Vörös Októberre, akár az öt évvel későbbi Crimson Tide, akár az ezredfordulós U-571 meg sem tudta közelíteni Wolfgang Petersen mesterművének máig tartó sikerét.
A helyszínből adódóan az operatőr rengeteg félközeli és még több premier plán beállítással dolgozik, ez pedig olyan kvalitásokat követel, amelyekkel a színész képes elhitetni a nézővel az elmúlás nagyon is valós közeledtét. Ennek megfelelően nem láthatunk grandiózus akciójeleneteket, sőt, az ellenséget is alig. Csatajelenet nincs a filmben, az ellenséges süllyedő hajónak kegyelemdöfésként szánt torpedó és a mélységi bombák robbanásának látványa csak üdítő színfolt. Vérszomjas hableányok és baljós víziszellemek – miért rettegtek régen az emberek a sellőktől? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A Das Bootban valójában mindent a legénység szavaiból és reakcióiból tudunk meg. Az őket kereső aktív szonár egyre szaporább pingelése a néma csendben olyan feszültséget teremt, amelyet semmilyen vizuális hókuszpókusz nem lenne képes ilyen tömény dózisban megteremteni. A csend egyébként is központi szerepet játszik az egész filmben. Egyfelől egy tengeralattjárón nincs miért üvöltözve beszélgetni, éppen ezért a dialógusok is halk hangon folynak. (Kiabálást csak akkor hallunk, ha egy mélységi bomba a hajó közelében robban, és vészhelyzet áll elő. )
Az egyik hullámtörős jelenetnél az egyik színész le is zuhant, több bordája bánta a balesetet. Ez a jelenet viszont nem volt benne a forgatókönyvben, viszont annyira tetszett Petersennek - aki elsőre nem fogta fel annak súlyosságát -, hogy utasította színészét; Jó ötlet, még egyszer vesszük! Mivel természetesen képtelenség lett volna megismételni a jelenetet, megtartották és a végső vágásban a színész, Jan Fedder arcán valódi fájdalom jelei ülnek ki. Sellőt találtak Grönland partjainál, a tenger mélyén - Női Portál. Jost Vacano operatőr a különleges belső felvételekhez egy átalakított Arriflex kamerát használt, mellyel elképesztően hiteles képeket tudott készíteni. A film hatásos zenei anyagáért Klaus Doldinger felelős, a híres főcím témát a német techno formáció, az U96 is felhasználta Das Boot című dalukhoz, mely sikerrel futott a 90-es években a slágerlistákon. 1997-ben Petersen újravágta és mozikba küldte a film rendezői változatát 209 percben. 1998-ban jelent meg DVD-n, 2004-ben pedig a televíziós változat látott házimozis napvilágot. 2010-ben jelent meg a film Blu-Ray változata, 208 percben, új extrákkal felvértezve és az USA változaton elérhető a 149 perces eredeti vágás is, mely sehol máshol nem jelent meg digitális hordozón.
Bármilyen furcsa, de a sellők létezését idestova 1500 éve beszámolók ezrei támasztják alá, sőt már az Odüsszeiában is feltűnnek a szirének, akikről azonban a szerző akkor nem írta le, milyenek is voltak a valóságban, de az őt követő gondolkodók és filozófusok műveiben már megjelenik a "félig nő, félig hal' ábrázolás. A sziréneket egyesek vöröses tollú, szűz arcú madárnak, mások félig asszony-, félig madárszerű teremtménynek tartották. A halemberek, vagy közismertebb néven a hableányok azonban sellőkként vonultak be a történelembe. Ráadásul a sellők, a Földközi-tenger egyik szigetének közelében élő szirénekkel ellenté Atlanti-óceán északi felén, Írország és Anglia partjai mentén élnek a legnagyobb számban, de Skandináviában is számtalan alkalommal látták őket. Ha hinni lehet a történelmi feljegyzéseknek, csupán egyetlen szirénről tudunk, akinek a holttestét partra vetette a víz. Parthenopéról van szó, akit Campániában találták meg - a ma Nápolynak hívott, híres város róla kapta a nevét -, és Sztrabón, a geográfus állítólag látta a sírját is.
A helyi lakosok ezeket széthordták, vagy teljesen megsemmisültek, mielőtt a szakemberek kezébe kerültek volna. Viszont objektív bizonyítékként megmaradtak a szonárral készült felvételek, melyeket az amerikai tengerészet készített a tengerek mélyéről. A hangok elemzésekor olyan frekvenciákat lehetett azonosítani, melyek semmiképpen nem származhattak egyik ma ismert élőlénytől sem. Egyes szakemberek szerint kísérletek és vizsgálódások során alkalmazott nagy energiájú rezgések megzavarhatják a bálnák életét, és menekülni igyekeznek a vízből. Talán ezzel magyarázgató, hogy a partok felé menekülnek, miközben felakadnak a sziklákon, vagy kisodródnak a partra - "öngyilkosságot követnek el" (ami az állatvilágban teljességgel szokatlan). A közelmúltban a National Planet TV bemutatott egy dokumentumfilmet, mely a legendákban leírt sellőhöz, illetve szirénhez hasonló testet próbált bemutatni. A lelet látványa világszerte hatalmas érdeklődést váltott ki. Újra fellángoltak a viták a tudósok és a laikusok körében is, hogy léteznek-e szirének… A kedélyek csillapítására, és az olvasók megnyugtatásként álljon itt az a tudományos állásfoglalás, melyet a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administrartion) hivatalosan publikált, miszerint még nem találtak olyan testet, ami egy tengerben élő emberszerű lénytől származhatna… A videót az Animal Planet megrendezett jelenet alapján forgatta egy sellőről, és ezt grönlandon készült valódi dokumentumfilmként adta le.
Olvasás közben lassan bontakozott ki, hogy a szerző – aki saját élményei alapján írta regényét –, nem tengerésztiszt, hanem egy tengeralattjáró bevetésén résztvevő újságíró. Mint ilyen, a történtek idején nyilván Goebbels propagandaminisztériumának beosztottja. Ennek ellenére egy teljesen korrekt, sőt, kifejezetten remek regényt köszönhetünk neki. A történet a II. világháború kezdeti szakaszában játszódik, amikor tulajdonképpen még nem is beszélhetünk világháborúról. A Szovjetunió és az USA még semleges, és a háború korlátozott angol-német csetepaték sorából áll, s ennek legfontosabb eleme a tengeralattjáró-háború. A legénységségben fehér holló a náci érzelmű, ám senkinek sem jut eszébe megkérdőjelezni a háborút. Adottnak tekintik, amiben egy hivatásos tengerésznek végre kell hajtania a parancsot. Bár a jog és az én felfogásom sem tekinti a parancsteljesítést enyhítő, vagy felmentő körülménynek, nem tekinthetünk el attól, hogy a többség számára a parancs megkérdőjelezhetetlen. Legékesebb bizonyítéka ennek a demokratikus francia hadsereg, mely parancsra fegyvert fogott Hitler ellen, majd a vereség után parancsra letette azt.
2017. szept 8. 12:24 #Czeizel Endre #Czeizel Gábor Czeizel Endre / Fotó: Gy. Balázs Béla Így éli meg a család a történteket. Augusztus 10-én múlt két éve, hogy elhunyt a világhírű genetikus. Elkészítette a végrendeletét, úgy hitte, mindent elrendezett maga körül, de mégsem így alakult. A család természetesen pontosan tudja, mi zajlik a végrendelet miatt a tárgyalóteremben, de az ügy igen bonyolult, és amíg pont nem kerül a végére senki nem mond semmit – írja a Best. A genetikus fia, Czeizel Gábor azonban beszélt: "Fáj, ami két éve apám hagyatéka körül történik, méltatlannak érzem, hogy amikor véget ér egy szép, hosszú, gazdag és tartalmas élet, nem a munkájáról, az utókorra maradt tudományos gondolatairól, írásairól beszélgetünk - ami az élete volt -, hanem arról, ki mennyit örököl utána. Ez gyalázat és méltatlan a nevéhez, igaz, lehetett volna elővigyázatosabb mondja a Best-nek. Az elhunyt világhírű tudós fia már tizenhat évesen felismerte, hogy bár édesapja kiváló genetikus, a hétköznapi élet dolgaihoz nem igazán értett.
Dr. Czeizel: "nincs, aki átvegye a munkámat" Abba kellett hagynom a focit, és "ha ló nincs, a szamár is kincs"-alapon elkezdtem tanulni – idézi élete sok fordulópontja közül az egyiket Czeizel Endre orvos-genetikus a -nak adott interjújában. Czeizel Endrét meggyőzték az eredmények Az őssejtmegőrzéssel kapcsolatosan nekem is komoly fenntartásaim voltak – mondja a Zalai Hírlapnak adott interjújában Czeizel Endre orvosgenetikus. Kinek kellenek a Down-kórosok és a homoszexuálisok? Vajon mikor jutunk el majd oda, hogy a tudomány adta isteni hatalmat emberhez méltóan alkalmazzuk? Czeizel: egy orvospolitikusnak illene tájékozódnia Egy felelős kormánynak, politikusának, aki ráadásul orvos, illene tájékozódnia, mielőtt nyilatkozik – idézi a Népszava Czeizel Endrét az abortusztabletta ügy új fordulója kapcsány. Csak őrült tudós klónozna? A génjeinkben 120 évre van az emberi élet kódolva; ez a fajta tudatosság a géntérkép alapján 2020-ra akár 20 évvel meghosszabbíthatja a ma várható élettartamot – mondja a Szabad Föld nek adott interjúban Czeizel Endre genetikus.
Éreztem, hogy lépnem kell. Otthagyni Dórit és otthagyni Andrist képtelenségnek tűnt. Szerettem és szeretem őket. Romantikus szakmai énem kitalált egy kompromisszumos megoldást. Lefagyasztattam a spermámat, és Dórival megbeszéltem, hogy ezt a halálom után felhasználhatja, ha még akkor is úgy gondolja majd. Ezt Dóri el is fogadta. Az első hat hónapos kemoterápia után visszaállt korábban kialakított életrendünk. A hétvégeket Dórival és Andrissal töltöttem, fontosnak tartottam, hogy a fiamnak maradjon emléke az apjáról. Biztos voltam fogamzóképtelenségemben. Mégis, Dóri egyszer csak arról tájékoztatott, hogy várandós. A hír hallatán, hogy újra apa leszek, kiborultam, mert nagy felelőtlenségnek tartottam. A gyermeknek apára is szüksége van. Később azt gondoltam, hogy az ilyen körülmények között fogant magzat úgysem marad meg. Megmaradt. 2014 augusztusában megszületett Fanni. Végül is meghatottan vettem a karomba, és rám mosolygott – írta könyvében, Czeizel Endre. Fanni tehát mesterséges úton fogant.
"Czeizel Endrével lehetett vitatkozni, én is megtettem ezt néhány alkalommal, de polémiáink mindig a lehető legkedvesebb, a másik személyiségét maximálisan tiszteletben tartó módon folytak. Néha az volt az érzésem, hogy vele még vitatkozni is jobb, mint másokkal egyetérteni. Nagy személyiség volt, nagyon sajnálom, hogy szellemi erejének teljében hagyott itt minket" - húzta alá Falus András. FRISSÍTÉS (2015. 08. 11. 18:00): Saját halottjának tekinti Czeizel Endre orvos-genetikust az Emberi Erőforrások Minisztériuma - közölte a tárca kedden az MTI-vel. A közleményben emlékeztettek: a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett, Semmelweis és Kennedy-díjas orvos, genetikus, epidemiológus életének 81. évében, hétfő hajnalban hunyt el. Pályájáról azt írták: Czeizel Endre orvosi diplomája megszerzése után, 1959-től az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztályon a fejlődési rendellenességek okait kutatta, emellett 1973-ig a János Kórház szülészeti osztályának családtervezési tanácsadója volt.
Mi tagadás, Kertész Imre rossz tanuló volt – Nobel-díjasok körében ez nem szokatlan jelenség… Az érettségi után nem találta a helyét, kapaszkodásként belépett a pártba (tudják, az akkori "élcsapatba"), bohémkedett például Szenes Ivánnal, Kállai Ferenccel. Huszonhat éves korában váltott életmódot, addig sikeres, vidám bohózatokat írt, ebből élt, s volt időszak, amikor a felesége tartotta el. Műfordításokba kezdett. Ennek kapcsán rendkívül erőteljes – akár diplomapótlásnak is nevezhető – önképzésbe kezdett. Újságíróskodott is egy időben. A Keleti-pályaudvaron, 1961-ben "világosodott meg", hogy meg kell írnia az Auschwitz-jelenséget. Aztán elkészítette a Sorstalanságot – 13 éven át. Nem sikerült kiadót találnia (a Magvető emberei alkalmatlannak találták a regényt kiadásra), majd csak 1975-ben látott napvilágot műve – szinte észre sem vette a kritika, a közönség. Ám lefordították németre, s – ahogy Czeizel Endre fogalmazott – az volt a könyv és az író mázlija. (A németek a hatvanas évek végétől "bevallották" a múltjukat, levonták a következtetéseket. )
Elsőként igazolta a magzatvédő vitamin szerepét a fejlődési rendellenességek megelőzésében, elsőként írta le számos veleszületett rendellenesség előfordulási sajátosságait. 1970-ben lett a vezetője a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának, 1973-ban létrehozta a Veleszületett Rendellenességek Kóroki Monitorját, melynek segítségével jól kutathatóvá váltak a rendellenességek okai. Czeizel Endre 1973 óta végzett genetikai tanácsadást, kidolgozta az úgynevezett magyar módszert, az 1980-as években pedig az optimális családtervezési modellt, majd szolgáltatást. Ennek keretében elsőként a családtervezési alkalmasságot tisztázzák, a második lépés a fogamzásra történő három hónapos felkészülés, a harmadik lépésben a fogamzás optimális körülmények közötti elérése után a korai terhesség fokozott védelmét segítik elő. Magyarországon több mint 75 ezer "Czeizel-bébi" született. Munkássága elismeréseként számos nemzetközi társaság fogadta tagjává, és feladatot vállalt az MTA Orvosi Genetikai Bizottságának munkájában is.
Személyére vonatkozóan nem áll módunkban tájékoztatást adni. A gyanúsított által bejelentett panasz elbírálása a Fővárosi Főügyészségen folyamatban van. Bővebb tájékoztatást a folyamatban lévő ügyről nem áll módunkban adni – közölte megkeresésünkre Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Szerettük volna megkérdezni Czeizel volt barátnőjét is az ügyben, de megkeresésünkre nem reagált. Megkerestük a leukémiában elhunyt genetikus özvegyét, Mécs Erzsébet et is, hogy megtudjuk, mi a véleménye a történtekről. Engem nem érdekelnek ezek a dolgok. És soha nem is érdekeltek annyira, hogy foglalkozzak vele – mondta Mécs Erzsébet, aki haláláig kitartott a férje mellett.