Ha a beteges munkavállalót meneszti, egy jogvita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem a gyakori betegállomány állt a megszüntetés hátterében vagy, hogy az egyenlő bánásmód követelményét valamely oknál fogva az adott esetben nem kellett megtartania. Kapcsolódó cikkek 2022. április 1. Nem merült feledésbe a dízelbotrány Az Európai Bizottság két új laboratóriumot adott át, hogy növelje az uniós piacon forgalmazott gépjárművek károsanyag-kibocsátása vizsgálatának kapacitását – közölte a brüsszeli testület pénteken. 2022. március 31. Artisjus: soha nem részesültek még jogdíjból olyan sokan, mint tavaly A pandémia okozta drasztikus visszaesés 2021-ben éreztette igazán a hatását az Artisjus által kifizetett jogdíjakban. Munkavállaló kötelezettségei táppénz alat bantu. A jogkezelő tavaly 6, 7 milliárd forintot tudott kifizetni magyar és külföldi alkotóknak, ugyanakkor minden korábbinál több hazai szerző részesült az összegből. A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében is, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel.
Hogyan vizsgáltathatja felül a munkáltató a keresőképtelenséget? A fentiekből is kitűnik, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó szabályozás igencsak megnehezítheti a munkáltató dolgát, ha például a keresőképtelenség alatt kíván megválni a dolgozótól. Előfordulhat, hogy a munkáltató nem tartja megalapozottnak az orvosi megállapítást, vagy a felmondás előli menekülésnek tekinti, hogy a munkavállaló betegállományba vonult. A munkáltatónak lehetősége van a keresőképtelenség felülvizsgálatára. Fontos, hogy a felülvizsgálatot csak a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt lehet kérni. Szankciók a munkavállaló kötelezettségszegése esetén. Ha a dolgozó már visszatért a munkába, vagy munkaviszonya már megszűnt, utólag nem kérhető a keresőképtelen időszak felülvizsgálata. A munkáltató a felülvizsgálat iránti kérelmét a munkavállalót keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához nyújthatja be. A felülvizsgálat kérelmezéskor 15. 800, -Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
A fordult segítségért egy cég, amelynek egyik munkavállalója 2016 szeptembere óta van táppénzen, tényleges betegség kapcsán. Azóta folyamatosan küldi a táppénzes papírjait, amiket a vállalat továbbít az OEP felé. Betegszabadság és táppénz- HR Portál. Munkába állásának még csak feltételezett időpontjáról sem nyilatkozik, egészsége azonban már több hónapja láthatóan és ahogy köztes emberektől hallottuk, rendbe jött. Ennél többet a cég nem tud, mert maga a munkavállaló ebben a kérdésben sem foglal állást. A vezetőség ezért arra a döntésre jutott, hogy megválik a munkavállalótól. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezetője felhívta a társaság figyelmét, hogy keresőképtelenség esetén a munkavállaló felmondási korlátozás alatt áll. A munkáltató felmondása esetén ugyanis a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.
Azonban a felmondási idő ilyenkor legkorábban a keresőképtelenség megszűnését követő napon, de legfeljebb a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével kezdődik. Természetesen mindez nem érvényesül a keresőképtelenség alatt közölt azonnali hatályú felmondásnál, mivel ott nincs felmondási idő. Hogyan vizsgáltathatja felül a munkáltató a keresőképtelenséget? A fentiekből is kitűnik, hogy a keresőképtelenségre vonatkozó szabályozás igencsak megnehezítheti a munkáltató dolgát, ha például a keresőképtelenség alatt kíván megválni a dolgozótól. Előfordulhat, hogy a munkáltató nem tartja megalapozottnak az orvosi megállapítást, vagy a felmondás előli menekülésnek tekinti, hogy a munkavállaló betegállományba vonult. A munkavállaló betegsége esetén irányadó szabályok | Dr. Hajdu-Dudás Mária. A munkáltatónak lehetősége van a keresőképtelenség felülvizsgálatára. Fontos, hogy a felülvizsgálatot csak a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt lehet kérni. Ha a dolgozó már visszatért a munkába, vagy munkaviszonya már megszűnt, utólag nem kérhető a keresőképtelen időszak felülvizsgálata.
Azonban a törvény előírása szerint a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles – a munkavállaló munkakörén belül maradva – a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani, figyelemmel a törvényben előírt egyes általános, alapelvi szintű magatartási követelményekre (együttműködési kötelezettség, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye, méltányosság elve stb. ). Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, ha a munkáltató a munkavállalót egészségi állapota miatt közvetetten vagy közvetlenül hátrányosan megkülönbözteti más, összehasonlítható helyzetben lévő, ámde jó (jobb) egészségi állapottal rendelkező munkatársakkal szemben. Munkavállaló kötelezettségei táppénz alat peraga. A diszkriminációtilalmat a munkaviszony megszüntetése során is figyelembe kell venni. Tehát, ha például a munkáltató létszámcsökkentést hajt végre, óvakodnia kell attól, hogy a betegségre hajlamos – vagy betegségre hajlamos gyerekeket nevelő, velük ezért gyakran otthon lévő – munkavállalót e tulajdonsága okán hátrányosabban kezelje kollégáinál.
Indokolt esetben a keresőképtelenség visszamenőlegesen is megállapítható, rendszerint legfeljebb 5 napra visszamenőleg. Ennél hosszabb időre, visszamenőlegesen legfeljebb 6 hónapra, csak kivételes esetben állapítható meg keresőképtelenség az első és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa által. Melyek a keresőképtelenség következményei? A keresőképtelenség legalapvetőbb következménye, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez természetesen nem mentesíti a dolgozót az alól, hogy keresőképtelen állapotáról a munkáltatót tájékoztassa. Kivételt képez, ha önhibáján kívül nem képes ezt rövid időn belül megtenni, például magatehetetlen állapotban van. A munkavállalót a betegség miatti keresőképtelenség tartamára egy évben 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Erre az időszakra a munkáltató a dolgozót illető távolléti díj összegének 70 százalékát köteles megfizetni. Nem minden esetben jár a keresőképtelen személynek betegszabadság. Nem jár betegszabadság, ha a keresőképtelenséget nem betegség okozza, vagy ha az érintett személy egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja, és nem áll munkaviszonyban.
Kollektív szerződésben alkalmazott tipikus szankciók megrovás, más munkakörbe vagy más munkavégzési helyre történő ideiglenes áthelyezés, munkabért érintő vagyoni hátrány, kizárás juttatásból/kedvezményből (pl. prémium, többletszabadság), előmenetelben visszavetés stb. Munkaviszony megszüntetése Kötelezettségszegés esetén a munkáltató felmondással vagy azonnali hatályú felmondással is élhet. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkáltató azonnali hatályú felmondás sal akkor szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a dolgozó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A felmondás szabályairól korábbi cikkemben olvashat bővebben: Kirúgtak a munkahelyemről, mit tehetek? Eljárási szabályok A munkáltatónak a munkavállaló kötelezettségszegésének tudomására jutásától számított 15 napon belül, legfeljebb azonban a kötelezettségszegés bekövetkeztétől számított egy éven belül van lehetősége a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására.
A Rádió Antritt Antritt Reggel c. műsorában tájékoztatta a közvéleményt Bomba Gábor, az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) frakcióvezetője, hogy a szerdai egyeztetéseket követően most már biztosan kijelenthető, hogy idén is megszervezik a Szekszárdi Szüreti Napokat. Mint mondta, két hete frakciójuk tárgyalásokat kezdeményezett a szekszárdi vendéglátósokkal, illetve a borászokkal is. A vendéglátósok egyöntetűen támogatták a szüreti fesztivál megrendezését, és szerdán a borászok is megbeszélést folytattak, akik szintén egyhangúlag támogatták az esemény megszervezését. – Örömmel jelenthetem, hogy lesz szüreti fesztivál, sőt még tárgyalásokat is folytatunk egy szponzorral is, aki 40 millió forinttal támogatná a rendezvényt. Meglátjuk, hogy sikeresek lesznek-e a tárgyalások, és amennyiben a szponzor beleegyezik, úgy a régi fényében kerülhet megrendezésre a szüreti fesztivál. Azaz, amennyiben támogatja, úgy nagyszínpad is lesz, amennyiben nem, úgy a nagyszínpad nélkül, családiasabb hangulatban kerül majd megrendezésre – nyilatkozta Bomba Gábor.
Hozzátette, hogy továbbra is úgy gondolják, hogy a Béla király téren lévő színpadnál családiasabb légkör legyen, és helyi zenekarok szórakoztassák a nagyérdeműt. A szervezési folyamattal kapcsolatban elmondta, hogy a borászok döntésére vártak, így már elgördült az összes akadály és következő héten elkezdődhet az esemény megszervezése is. Bomba Gábor kérdésünkre elmondta, hogy az eseményt a Szekszárdi Szüreti Napok elnevezéssel rendezik meg idén is, és úgy gondolják, hogy nem rontaná az sem a nívóját, ha csak helyi zenekarok lépnének fel. A fesztivál költségeivel kapcsolatosan a frakcióvezető elmondta, hogy mindenképpen úgy kalkulálnak, hogy ne legyen veszteséges. Kitért arra is, hogy az előző években 40 és 60 millió forint körüli összeget kellett a város az eseményre fordítson, mivel veszteséggel zárt. A fesztivált a hagyományokhoz hűen az idei évben is szeptember harmadik hétvégéjén rendezik meg, azaz szeptember 17 és 20 között. Frissítve: a Szekszárdi Szüreti Napok kapcsán Ács Rezső, Szekszárd polgármestere sajtótájékoztatót tartott csütörtökön.
– Ez a rendezvény, amit a város hosszú évtizedek óta épít, tégláról téglára, folyamatosan minden évben egy kicsit jobbá téve, ez 60-70 millió forint közötti nagyságrendet ölel fel a költségvetését tekintve, és ennek a jelentős részét természetesen nem a város költségvetéséből fizettük ki eddig, hanem a szekszárdi vállalkozók voltak elsősorban a fő támogatóink, akik komoly összeggel támogatták ennek a rendezvénynek a megszervezését. Azért is támogatták, mert olyan színvonalú volt ez a rendezvény, hogy érdemes volt ide eljönni az ország más pontjáról vagy épp külföldről is – fogalmazott a polgármester. Ács Rezső hozzátette, hogy előre láthatóan június 20-án megszűnik a veszélyhelyzet, így a szüreti napok végleges sorsáról a közgyűlés dönt majd, vállalva az ezzel járó felelősséget is. – A jövőben is azt tervezem, hogy minden olyan kérdésben, amely sok szekszárdit érint, meg fogjuk kérdezni a városlakók véleményét és azt az álláspontot fogjuk képviselni, amit a többség magáévá tesz – fogalmazott a városvezető.
Kapcsolat 7100 Szekszárd, Béla Király tér 8. Levelezési címe: 7101 Szekszárd, Pf. :83. E-mail címe: Telefon: +36-74/504-100 Fax: +36-74/412-719; +36-74/510-251
Újságírói kérdésre Ács Rezső elmondta, hogy a saját álláspontja a kérdéssel kapcsolatban az, amit a városlakók többsége képvisel.