1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet. (Forrás: Szent István király jobbja, Formatív Kiadó, Budapest, 1991)
(Klimo György Mária Terézia mellett 1746 és 1751 között magyar egyházügyi referensként, majd 1759 és 1772 között a Helytartótanács tanácsosaként működött. ) Az első uralkodónk kézereklyéjének visszaszerzését és bécsi bemutatását Klimo püspök írta meg római barátjának, Paolo Bernardo Giordani római kanonoknak, a Pécsi Egyházmegye vatikáni kapcsolattartójának. A levélből számos apró részletet tudhatunk meg a kiemelkedő eseményről. A Szent Jobbot számos magyar főméltóság jelenlétében a királynő szobájában gróf Christoph Anton von Migazzi bécsi érsek (1757–1803) régi tartójából egy művészi kivitelű, új ereklyetartóba helyezte át. Másnap, június 29-én (Szent Péter és Pál apostolok ünnepén) az udvari kápolnában, a Szent István Király vitézeinek jelenlétében tartott ünnepség keretében dicsőítették az ereklyét. Az ünnepségen ugyancsak részt vett Klimo püspök. Délben és délután négy órakor magyar egyházi himnusz csengett fel, majd este hatkor német nyelvű énekek hangzottak el. Az áhítatgyakorlatok kilenc napon át tartottak.
Farkas Anna: Nemzeti ereklyénk/Szent István király jobbja (Formatív Kiadó és nyomda Kft., 1991) - Az ereklye története Szerkesztő Lektor Fotózta Kiadó: Formatív Kiadó és nyomda Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1991 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 30 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 963-7980-040 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A kézereklyét a csuklónál akantuszleveles zárólemez takarja. Az ujjakat és a kézfejet gyöngyfüzéres pántok rögzítik a díszes párnához. A Szent Jobb az ereklyeházon belül egy üveghenger tartóban van elhelyezve, amely lényegében önálló relikviárium. Az ezüst ereklyeház a középkori kápolnák formavilágát idéző, neogótikus, rekeszzománc betétekkel ékesített ötvösmű. Szárnyas sárkánylábakon áll, alsó tagozatán tíz aranyozott, térdelő angyalfigura hódol a Szent Jobb előtt. A sarokoszlopokon nyolc magyar szent szobra látható, a kőcsipkeutánzatú, baldachinos fülkepárokban.
Állítása szerint az 1038 és 1083 között eltelt negyvenöt év elegendő idő volt István király holttestének teljes felbomlásához. A jobb épségét valószínűleg annak köszönheti, hogy a kéz volt a hanyatt fekvő halott legmagasabban lévő testrésze. A koporsó fedele és a folyadékréteg között megrekedt meleg levegő hatására következhetett be a mumifikáció. Ez a jelenség délen, a meleg, száraz levegőnek kitett holttestek esetében nem ritka. Hasonló példa a brünni száraz barátok kolostora, amelynek mumifikálódott tetemeket őrző kriptája a cseh-morva város egyik fő látványossága. A Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János, 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van. Ezért továbbra sincs akadálya, hogy nagy tisztelettel körbehordozzák, és augusztus 20-án hívők ezrei láthassák a Szent István-napi körmeneten.
István király 1038. évi temetéséről tudósított Hartvik győri püspök legendája, ami azonban szintén később, a 12. század elején keletkezett. A királyt a ma már csak romjaiban megcsodálható székesfehérvári bazilikában temették el, kívánságának megfelelően. A testet bő szűk fél évszázad múlva, 1083-ban emelték ki az azt rejtő márványszarkofágból, innen származik az első tudósítás az épen maradt jobb ról. A kezet akkor a bazilika kincstárában helyezték el, amelynek őrét Merkurnak hívták, aki viszont az ereklyét magához vette és saját birtokán rejtegette. A kéz vélhetően azért maradt ennyire épen, mert a koporsó fedele és a koporsóba kerülő folyadék közé szorult levegő mumifikálta. Később, a 20. században modern tudományos eszközökkel többen is megvizsgálták, így 1988-ban például Szentágothai János. Ezek szerint a Szent Jobb valóban egy mintegy ezeréves maradvány, amely természetes módon maradt épen. Az akkori király, a később szintén szentté avatott László felkereste otthonában, Biharban Merkurt, akit nem hogy nem sújtott büntetéssel, hanem azon a helyen, ahol a bazilika egykori őre a kezet őrizte, apátságot alapított a Szent Jobb tiszteletére: ebből alakult ki később Szentjobb település (román nevén: Siniob).
Deák Ébner Lajos - Lány kosárral - gyönyörű antik festmény, csodás, üvegezett antik keretben, hagyatékból vásárolva. Kiváló állapotú, antik műtárgy! Jelzés található a festményen, jobb oldalon, lent. A festmény teljes keretezett mérete: 54 x 41 cm. Kérem a tisztelt vásárlót, hogy az aukció lejárata után 5 napon belül legyen kedves rendezni a vételárat, köszönöm. Szállítási költség, törékeny postai csomagként: 3700 Ft. A festmény hagyatéki felvásárlásból származik, mivel sem időm, sem pénztárcám nem teszi lehetővé, hogy szakértői vizsgálatnak vessem alá tárgyaimat, így szinte azonnal a megvásárlásuk után, aukcióra bocsátom őket, ezért szakértői véleménnyel nem rendelkeznek, kérem ennek tudatában licitáljanak.
De az a jó évtized, amely alatt Szolnokra járt festeni, a festői eszközök gazdagodását, az atmoszféra fel- és megismerését, a táj és a rajta élő emberek sajátos és csak arra a darab földre jellemző vonásainak feltárását eredményezte. Igaz ugyan, hogy Pettenkofené a felfedezés érdeme, de a Tisza fényeit, a habos felhőket, az egyenes derekú szép asszonyokat Deák Ébner festette először, azt lehet mondani "magyarul". S bár a rajz rendkívül erős oldala volt, képei mégis a szín nyelvén szólnak, bármily részletező, leíró jellegűek is. Szólni kell még arcképeiről, amelyekben az adott karakter leglényegesebb festői vonásaira talál, bár nem volt kimondottan portretista, nem is vállalt portrémegbízást. Ezért szabadon is engedte ecsetét, hiszen kötetlenül töltötte kedvét az ábrázolásban. Tájképeiben előbb a barbizoni hatások érvényesülnek, a hangulati elemek vezető szólamával. De az alföld fényei, remegő párái festőibb, szélesebb megjelenítést követeltek és éppen szolnoki tájai között valóságos gyöngyszemek találhatók.
Aukciós tétel Archív Megnevezés: Deák-Ébner Lajos: Piac Műtárgy leírás: Deák-Ébner Lajos Pest, 1850 – Budapest, 1934 Piac Vegyes technika, papír 50 × 40 cm Jelezve jobbra lent: Deák-Ébner L. Kategória: Festmény, grafika Aukció dátuma: 2016-11-10 17:00 Aukció neve: 69. Művészeti Aukció Aukció/műtárgy helye: MOM Kulturális Központ, Színházterem (1124 Budapest, Csörsz u. 18. ) Kikiáltási ár: 120 000 Ft Leütési ár: 260 000 Elkelt műtá azonosító: 812661/1 Cím: Magyarország Budapest 1052 Bécsi u. 1-3. Nyitvatartás: H-P:10-18h, Szo:10-14h, Bemutatkozás: Az ország legnagyobb múltú, 240 esztendeje jogfolytonosan működő magyar vállalkozásaként a BÁV ZRt. óriási tapasztalatával, szakmai tekintélyével és megbízhatóságával hagyományosan a magyar műkereskedelem meghatározó szereplője. A 2007-ben megújult BÁV Aukciósház mára a magyarországi műkereskedelem egyik legfontosabb színterévé, kereskedelmi és árverési központtá vált.. Hazánk legnagyobb műkereskedelmi üzlethálózatával rendelkező BÁV ZRt. felkészült munkatársai a hét hat napján állnak a műtárgyat eladni, vagy venni kívánók rendelkezésére.
Hasonló műtárgyak 2. tétel, Kilátás a tengerre, 1900 körül Irányi Iritz Sándor (1890-1975): Legelésző birkák Végtelen 95. tétel, "Leánykereskedő" Magas-Tátra CSURGÓI MÁTÉ LAJOS (1931-2001) Halászbástya
Névváltozat: [Ébner Lajos; Louis Ebner] Elhalálozott: Budapest, 1934. január 20., Szerző: Tasnádi Attila Német származású apja korai halála miatt Deák Ferenccel rokonságban lévő anyja, ill. anyai nagyapja, Deák János szűcsmester nevelte, akinek a nevét az 1880-as évek végétől a neve elé vette. (Műveinek jelzése korábban Ébner Lajos vagy Louis Ebner. ) Művészeti tanulmányait 1869-ben a müncheni Képzőművészeti Akadémián kezdte, de realista természetlátása folytán összeütközésbe került az oktatás merev szemléletével és módszereivel, ezért 1871-ben megvált az intézménytől. Fejlődésében döntő fordulatot jelentett az 1873-as bécsi világkiállítás, ahol megismerkedett a francia festők műveivel. E találkozás hatására Franciaországba költözött, s 1887-ig kisebb-nagyobb megszakításokkal ott is élt. Barbizonban Paál Lászlóval, Párizsban Munkácsy Mihállyal került kapcsolatba, de megérintette a kortárs francia művészet elevensége is, mindenekelőtt J. Bastien-Lepage és J. F. Millet finom naturalizmusa, amely a konkrét ábrázolást a plein air atmoszférateremtő színességével társította.